Hasonlóan több nagy céghez, piaci szereplőhöz, az Intel is felismerte, hogy fontos a tanárképzés, ezért elkészítette (egyelőre csak angolul elérhető) közoktatásban dolgozóknak szánt interaktív tananyagát mindarról, amit fontosnak tart megosztani (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Rövid, közérthető elemekből tevődik össze a kurzus, (nem rövid egyik sem, szóval készüljünk fel kávéval, csenddel, nyugalommal mielőtt nekifogunk), ízléses a kinézete, átlátható a szerkezete, nem jelent nehézséget az, hogy követni tudjuk mondanivalóját. Megtalálunk minden érdekes, hasznos, fontos hívószót itt is, úgymint 21. századi készségek, kollaboráció, tudásmegosztás stb. Hiányérzetünk a praktikum oldaláról sem igazán lehet, hiszen például az értékelés modulban sok hasznos, a mindennapi gyakorlati munkában használható ötletet is kapunk.Természetesen az utolsó lépést (a saját mindennapi munkánkra adaptálást) nekünk kell megtennünk, de bármilyen képzésen vegyünk is részt, ha jó a képzés, egyszer csak eljön ez a pillanat :)

BRÉKING! BRÉKING! A SkyDrive (+ MS web apps) kedves lett nekem, mivel lassan egy éve itt intézek elég sok mindent. Csak néhány példa: óravázlataimat OneNote-ban írom, mindig látom, hogy mit csináltam, nem kell vázlatfüzeteket cipelnem. Ezen felül a kiadandó anyagokat is ide töltöm fel, megosztva a gyerekekkel. Működik. Most kezdtünk bele abba is, hogy a digitálisan beadandó anyagaikat nem nyomtatják, nem küldik el emailben, hanem egyszerűen felteszik egy velük (egy link segítségével) megosztott mappába. Szóval egyre több mindenre használom, hiszen a 25 GB tárhely, az ugye 25 GB ingyenes tárhely mégiscsak. Ma jött a hír azonban, hogy a 25 GB lecsökkent 7 GB-ra. Ez még mindig rengeteg, de azért mégsem annyi, amennyi. Van azonban megoldás, hiszen a bal oldalon a SkyDrive-nál található egy 'Manage storage' menüpont (magyarul nem tudom, mi lehet update: magyarul Tárterület kezelése), és ott kell kérni azt, hogy 25 GB legyen mégiscsak a tárhelyünk. Megéri!

Bár eddig nagyon ügyeltünk arra, hogy csak olyan alkalmazásokról írjunk, amiket magunk is próbáltunk már, most mégis kivételt teszünk. Mégpedig azért, mert olyan érdekes dolgot sikerült találni, ami csak iPhone-on működik, de mégis nagyon érdekesnek tűnik. Sokat volt már szó arról, hogy miként lehet az okostelefonokat, a geolokációs alkalmazásokat értelmesen használni a tanításban és végre itt egy igazán ígéretes példa. A projekt neve ARIS (ITT TALÁLHATÓ) és a rendszer tulajdonképpen három részből áll.

Van egy iPhone telefonokra letölthető alkalmazás, amivel lejátszhatjuk az elkészített játékokat. Vannak az előre elkészített játékok és van egy szerkesztő, amivel magunk is készíthetünk ilyen játékokat. Ezek a játékok kihasználják, hogy a telefon pontosan tudja, hol van (erre kell a GPS) valamint képes hangot, képet és videót lejátszani. Egy-egy játékoban különböző helyekre mehetünk el, ahol megnézhetünk egy adott videót, dönthetünk, hogy mit akarunk csinálni, megszerezhetünk virtuális tárgyakat, amiket a telefon tárol. Ennyi elég is a kalandhoz.

Az ötlet nem a miénk, egy nemrég megjelent, Michael Trucano tollából született blogposzt bírt hasonló címmel. Trucano szakértő, és összeszedett 10 (azaz csak 9) olyan (tév)hitet, amit érdemesnek tart megcáfolni, vagy legalábbis ellenvéleményét kifejezni. A lapozás után röviden összefoglaljuk mindezeket, lesz benne hangulatkeltés bőven! Elég ha csak annyit mondunk, hogy Trucano szerint nem az számít, hogy hogyan és mennyit használjuk az IKT-t az iskolában, nem híve a szám.tech. nevű tantárgynak általában, nem hiszi a digitális bennszülött legendáját, vagy éppen azt javasolja: adjuk fel! Úgysem sikerül a fejlődéssel lépést tartani nekünk, tanároknak. Részletek a Bővebben-re kattintva!

A Be the beat oldalán (ITT TALÁLHATÓ) életmentést tanulhatunk - játékosan. Iskolák is benevezhetnek, sőt még verenezhetnek is egymással, pontokat gyűjtve az elvégzett feladatokért. A feladatok hasznosak és talán érdekesek is, például az újraélesztéshez szükséges 100 / perc ritmust gyakorlhatjuk akár zenére is, így ha szükség lenne rá, a fülünkben lesz a helyes tempó. Szintén megtanuhatjuk a hívandó telefonszámokat, valamint a legfontosabb teendőket - sorrendben. Egyszerű, koncepció is van mögötte, el lehet végezni lépésenként is - és, ha arra van kedvünk - még az iskolát is benevezhetjük.

Nincs tanítás osztályzás nélkül. Vgay mégis van? És hogy jön ide az IKT? Minderről szó lesz ebben az anyagban, ahol megismerkedhetünk a folyamatos értékeléssel, az osztálytermi visszajelzéssel és a digitális portfoliókkal is.

Az EcoNet ökoszisztéma szimulátorral könnyen és egyszerűen készíthetjük el táplálkozási hálózatok szimulációját (ITT TALÁLHATÓ). A modelelket egyszerű szöveges állományokként kell megadnunk, de vigyáznunk kell, az ékezetes karaktereket nem szereti a rendszer és számít neki a kis és nagy betű. Az model szintaxisa nagyon egyszerű, adjuk a Nyul -> Roka c=0.2 annyit tesz, hogy minden lépésben a Nyul tár 20%-ával növekszik a Roka tár. ez az áramlás jelenthet energiát, vagy oxigént, amit csak modellezni szeretnénk. Fontos még a * jel, ami minden lépésben egy adott változást jelent, a * -> Nyul c=10 azt, hogy minden lépésben 10-szeresérel nő a nyulak száma, a Roka -> * c=0.5 azt, hogy a rókák száma lépésenként feleződik. meg kell még adnunk az induló értékeket pl. Nyul=100, Roka=5 formában és indulhat is szimuláció.

Itt van a Föld napja, április 22-én emlékezünk meg egy kicsit arról, hogy nem csak mi vagyunk ezen a bolygón, sőt egyáltalán arról, hogy van egy bolygó is körülöttünk. Talán kevesen tudják, hogy az első Föld napja 1970-ben egyfajta oktatási esemény teach-in volt Amerikában, amikor mindenfelé nyilvános előadásokat tartottak a környezetvédelem ügyéről. Tapasztalataim szerint az ökológiai tudatosság megteremtésének egyik legjobb eszköze az ökológiai lábnyom. A kép, hogy hány Földre lenne szükségünk, ha mindenki úgy élne, mint mi nagyon erős és könnyen befogadható. Érdemes foglalkozni vele egy kicsit.

Szerencsére ehhez is vannak bőségesek IKT eszközök, amikkel megértethetjük mi az ökológiai lábnyom, sőt ki is számíthatjuk. Elsőként érdemes olvasni róla egy kicsit, hogy mi is az, ebben segíthet a nagyszerű Bioetika blog cikke (ITT) vagy egy hosszabb, részletesebb leírás (IDE KATTINTVA). Ha magunk akarjuk kiszámíttatni a diákokkal mekkora az ő lábnyomuk, akkor is van segítség, ajánlunk egy gyors, egy látványos és egy részletes megoldást is.

Sokat taglaltuk már itt a TanárBlogon is a 21, századi készségeket, és megpróbálunk példákat, ha úgy tetszik 'jó gyakorlatokat' keresni, hogy megmutathasssuk mindez a gyakorlatban hogyan néz ki. Nos, azt gondolom, hogy kiváló 21. századi projekt a Diákblog (ITT TALÁLHATÓ), amit diákok készítettek, írnak, szerveznek, irányítanak és reklámoznak. Most már naponta frissül az oldal, kb. 10 rovatban összesen mintegy 30 gyerek dolgozik benne. Nem sokat, mindenki egy kicsit tesz hozzá, így a napi terhelés mellett is fenntartható a Diákblog, nem kíván senkitől napi szinten sok munkát. Mi mindent lehet ebből tanulni? Először is azt, hogy bármi, amit olvasunk érdekes lehet mások számára, és már úgy olvassuk a külföldi újságok cikket, hogy érdekes lehet egy összefoglalást írni belőlük magyar diákoknak. Szintén megtanulhatnak véleményt formálni, értelmesen leírni, érvelni. A Diákblog NEM zárt, és minden diák írását várja. És ami a legfontosabb, arról a lapozás után tudok csak beszélni :) Katt a Bővebben-re!!

Ezt az alkalmazást akkor találtam, amikor rákerestem a PIL Akadémia első webinárján ismertetett corkboard-alkalmazásra. Kíváncsi voltam miben más a Corkboard.it, ezért ITT regisztráltam. Az én éppen aktuális projektemhez ez a formátum jobban megfelelt. Itt egy főcím alá lehet gyűjteni a kitűzhető cetliket, amiken vagy képet, vagy az ott írtak első sorait látjuk a kis jegyzetlapokon, majd azokra ráklikkelve jelenik meg az egész oldal, és itt lehet megjegyzéseket írni a közzétettekhez.
Első pillantásra olyasmi, mint egy újság tartalomjegyzéke, egy virtuális faliújságon. Lehet gyakorolni a címadást és az első bekezdés figyelemfelkeltő első mondatát. Ha akarjuk, a szerző neve csak a végén derül ki, és ekkor lehet, hogy nagyobb eséllyel futják át az utolsó bekezdést, amiből a véleményüknek ki kell derülnie.