Be kell vallanom, nem számítottam annyira nagyon komoly szakmai munkára a Microsoft PIL Fórum európai döntőjének bírájaként, hiszen ez leginkább játék - gondoltam én. És valóban játék volt, de a játékot megelőző tréning első percétől olyan komoly figyelem tükröződött a többi bíró arcán, hogy magával ragadott a hangulat. Jól éreztem magam, pedig komoly 'teszt' volt sok szempontból. Szintén hatalmas élmény volt megtapasztalni, hogyan is dolgozik Európa IKT elitje (elsősorban egyetemi professzorok, minisztériumi szakértők vettek körül - összesen 27-en). Amikor pedig végül a versenyre került a sor, ahol rengeteg európai ország összesen 82 projekttel nevezett ... nos, az igazán különleges két nap volt. A lapozás után megpróbálok saját élmények alapján választ keresni azokra a kérdésekre, amelyek végig foglalkoztattak mindenkit a 4 nap során: kik is azok az innovatív tanárok, mit csinálnak, és mitől hívjuk őket innovatívnak?

Február elején, amikor végre leesett a nagy hó, nagyobbik fiam boldog volt: lehet szánkózni! Mivel már nagy gyerek (10 éves) és kora reggeltől nyaggatott minket, hát kiengedtük, hogy egyedül menjen el a domboldalra. A domboldal a házunk mellett van, az ablakunkból rálátni, egy óra múlva ki is néztem hát. Kisebb csapat gyerek volt ott, felnőtt egy se és rendületlenül szánkóztak. Néztem a fiamat, ahogy maga mögött húzva a műanyag szánkót botorkált fel az addigra már jeges, keményre fagyott, meredek hegyoldalon. Elsett háromszor és kétszer orra bukva visszacsúszott pár métert. Nem zavarta. Öt perc alatt felmászott, aztán három másodperc alatt lecsúszott és indult újra. Néztem, ahogy megint nekivág, volt benne valami a nagy felfedezők, a Hillaryk és Nansenek elszántságából.

Délután azután a kisebbik fiút néztem, ő hét éves, ahogy építkezni kezdett a LEGO-ból. Bonyolult űrhajót készített, aminek valamiért egy magas tornya is volt. Az építkezés közben a torony leglább harmincszor ledőlt, ő mindannyiszor egy kicsit javított rajta és folytatta a munkát. Másfél óra elteltével készen volt egy teljesen szimmetrikus, bonyolult szerkezet, kezdődhetett a nagy csata. Ahogy néztem a fiúkat azon gondolkodtam, hogy mi az az erő, mi az az energia, ami mozgatja őket. Hogyan képesek ilyen elszánt, a kudarctól egy pillanatra sem megriadó munkára, mi az a jutalom, mi az a cél, ami hajtja őket. És hol van ez a hajtóerő az iskolákban?

Fantasztikus siker született Lisszabonban az európai Partners in Learning Fórumon, három magyar tanár mutatta be innovatív munkáját, Klacsákné Tóth Ágota (Nagy László Általános Iskola és Gimnázium, Budapest), Gergelyi Katalin (Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium, Vác) ??????? és Erdei Gyula (Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló). Közülük ketten díjat is nyertek és a világversenyen mérethetik meg magukat. Első helyet szerzett Klacsákné Tóth Ágota „Az a híg, folyó és igen vékony matéria...” projektjével, míg Gergelyi Katalin „Kávéház és irodalom – régen és ma” projektje a második helyen végzett. 82 versenyző közül lettek ők a legjobbak.

Holnap részletes beszámolót olvashatnak az eseményről, hiszen zsüritagként ott volt a TanárBlog szerzője, Prievara Tibor is. Gratulálunk a nyerteseknek és mutatunk egy videót is a fórum utolsó napjáról:

2012 január 28-án startolt el a Microsoft PIL Akadémia, ahol 200 tanár ismerkedik meg az IKT hatékony tanórai használatával. A két hetente megjelenő tananyagokat (rövid, gyakorlat orientált írásokat), itt a TanárBlogon is közzé tesszük. Az egyre bővülő gyűjtemény minden tanár számára érdekes lehet.

Bevezető
Ebben az anyagban tisztázzuk az alapfogalmakat és egy IKT kisenciklopédiával is segítjük a további munkát.

1. Virtuális osztálytermek
Hogyan alakítsunk ki magunknak virtuális osztálytermet és miként tartsuk karban ezután.

2. Együttműködés IKT-val
Milyen lehetőséget kínál fel a diákok együttműködésére az IKT, a web. Melyik eszközt mire érdemes használni.

3. Megosztás
Hogyan tudunk anyagokat könnyen megosztani, beágyazni, milyenek a megosztásra épülő projektek?

4. Vizuaizáció I.
Hogyan, mire és elsősorban is miként használhatjuk a képeket a tanításban.

5. 21. századi tanulás
Megnézzük, hogy pontosan mit is jelent a 21. századi tanulás és miként felelhet meg a követelményeinek egy tanár.

6. Értékelés
Milyen módon használhatjuk fel az IKT eszközöket az értékelésben? Hogyan segíthetik a folyamatos értékelést, az osztálytermi visszajelzést vagy éppen a portfolio készítést a számítógpes eszközök?

7. Gamification
Hogyan használhatjuk a játkok elemeit a tanításban?

8. Vizualizáció II.
Ebben a tananyagban arról van szó, hogyan manipulálhatunk képeket és miként készíthetünk filmeket. Ahhoz is ötleteket adunk, hogy miként használjuk mindenzt a tanórán.

9. Munkaszervezés
Megismerhetjük, miként segíthetik az IKT eszközök a frontális órákat, vagy éppen a projektek szervezését.

Az Innovatív Tanárok Fóruma európai rendezvényén volt szerencsém Bruce Dixon előadását meghallgatni, aki a 21. századi készségekről (mi másról) beszélt. Nagyjából mindenki ugyanazt mondja el egyébként a témában, nagyon nagy változatosság ebben nincs: együttműködés, a tanár szerepének drasztikus átértékelődése, IKT értelmes használata, és személyre szabott tanulási útvonalak. Meg persze a gamification. Ami külön érdekes volt az előadásban az a példa volt, amit Bruce hozott. Egy alsós diáknak szánt házi feladat volt, hogy egy ősi indián tűzcsiholó eszközt készítsen. Nem ment neki igazán, ezért csinált egy videót arról, ahogy nem sikerül, majd feltette a YouTube-ra. A reakciók, kommentek alapján villámgyorsan siekrül t a kívánt célt elérni. A videó ITT TALÁLHATÓ a kommentekkel együtt. Érdemes megnézni, ha nem is biztos, hogy mindenkinek, minden kontextusban működne ez a dolog!

Vajon ki a jó tanár? Mit kell tudnia a jó tanárnak? Hogyan mérjük, hogy valóban jó-e az, aki jónak tartja magát (vagy mások őt). Szabad-e a diákok eredményei alapján ítélni, mint New York-ban, ahol 15 000 tanár munkájának a hatékonyságát mérték a 'hozzáadott érték' nem egyértelmű alkalmazásával? Hogyan érzik magukat a tanárok az iskolában, és mit gondolnak a vezetők a tanárok képességeiről? Egyáltalán milyen készségekre, képességekre van szüksége egy tanárnak manapság? És hogy el ne felejtsük: végül akkor hol is hatékonyabb a közoktatás a világon? Ezekre a nem elaprózott kérdésekre keres választ az OECD TALIS kutatása. A Microsoft Innovatív Tanárok Fórumának európai döntőjén erről beszélt Kristen Weatherby, a kutatás egyik vezető elemzője. A lapozás után ezzel kapcsolatban szeretnék néhány talán érdekes adatot, helyenként kifejezetten hangulatkeltőnek szánt felvetést megosztani.

Mai ajánlatunk nem annyira komoly, mint amennyire érdekes. A Klimt yourself nevű oldalon (ITT TALÁLHATÓ) pont azt tehetjük, mint amit a cím ígér - Klimt képekbe tudjuk magunkat (vagy bárki mást) behelyezni. Kár, hogy csak 3 képet kapunk, ezek közül kell választanunk. Az viszont jó, hogy mindegyik kép mellé (az egeret a kép fölött tartva) magyarázatot is kapunk - nem túl sokat, viszont érthetőt és használhatót. Ezután a saját képünket kell feltölteni, majd megkapjuk a montázst, amit elvihetünk. Egyszerű, időtakarékos módja annak, hogy talán a legfontosabb Klimt képekkel gyorsan megismertessük a diákokat.

A különféle technikai kütyük között, amik az oktatást hivatottak megújítani az interaktív táblák mellett a klikkerekről hallhatunk a legtöbbet. A klikkereket nevezik feleltetőrendszernek, osztálytermi visszajelző rendszernek is, de a legjobb név mégiscsak a klikker. Ez nem utal semmiféle funkcióra, belefér hogy nagyon sokmindenre lehet használni. És valóban, a klikker megdöbbentően sokrétű eszköz, és a feleltetés csak a jéghegy csúcsa.

Korábban már beszámoltunk egy olyan kutatásról, ami új módszerek nagy hatékonyságáról szólt és ebben a klikereknek nagy szerep jutott. Ha valakinek tehát sikerül szert tennie egy készletre, érdemes használnia. Ebben segíthet az alábbi két videó is, ami a SMART Response használatát mutatja be:

A Pastebin nevű alkalmazást eredetileg programozók hozták létre (ITT VAN), azért hogy nagyon gyorsan és egyszerűen tudjanak kódrészleteket megosztani egymással. semi nagyot ne várjunk: bemásolhatunk egy szöveget, és kapunk egy linket, amin megosztható másokkal. A legnagyobb előny, hogy még regisztrációra sincsen szükség, másol beilleszt, aztán már mehet is.

Hasznos lehet, ha a diákok gyűjtenek anyagokat,és fontos, hogy minél gyorsabban tudják azt megosztani egymással. Ha regsiztrálunk az oldalon, akkor a felmásolt szövegeket később is módosíthatjuk. Hogy mindez miként néz ki, arra ITT VAN egy példa.

Húú és azta valamint a hétszázát - ezek voltak az első reakcióim, amikor rátaláltam a Chronozoom oldalra (IDE KATTINTVA). A Microsoft Research és a Berkeley Egyetem közös projektjében a világ történetét barangolhatjuk be, úgy, ahogyan még sosem. Az új html5 technikának köszönhetően könnyedén nagyíthatjuk és kicsinyíthetjük az idővonalat, miáltal újabb részletek és összefüggések nyílnak meg előttünk. Soha még nem volt könnyebb átérezni az egyes időszakok egymáshoz viszonyított nagyságát, az események pontos helyét az időben.

Az egyes eseményeket gyakran leírások és videók is kísérik, így még teljesebb képet kaphatunk róluk. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy egy kísérleti projektről van szó, így nem kell fennakadni azon, hogy miért pont a nagy meteoritbecsapódások és Kanada története kapott helyet (azért mert geológusok és kanadaiak is voltak a készítő csapatban). Az ígéretek szerint később majd mi magunk is elkészíthetjük a saját idővonalunkat, de már így is érdemes csodálni az oldalt.