Hogyan változik világunk az AI hatására, elveszi-e a munkánkat, mit tesz a tartalomfogyasztással? Az egyik előrejelzés (és ez már most kezd valóság lenni), hogy erősen növeli majd a zajt az olyan platformokon, mint a Facebook. Ha eddig elegünk volt az influenszerekből, gondoljunk bele, mi lesz velünk ha ‘Influenszernek látszó’, AI-val előállított ál-tartalmakat nézhetünk naphosszat. A különbség az, hogy egy szimpatikus (vagy éppen idegesítő) influenszer évek alatt építi fel magát, amíg az AI-val generált ál-influenszer-ből naponta ezret is készíthetünk, és onthatják magukból a szintén AI által generált ál-tartalmat.

Ember legyen a talpán, aki elsőre megmondja majd a különbséget! Nézzük meg egy egyszerű, és még nem AI-val automatizált példán egy olyan témában, amivel mi is sokat foglalkozunk. Tegyük fel, hogy szeretnénk egy ‘blognak’ tűnő oldalt készíteni, ahol ‘tartalmakat’ osztunk meg. Legyen a téma a mesterséges intelligencia, vagy általában a tudománykommunikáció. Mit kell tennünk? Egyszerű: a) keressünk ilyen tartalmakat, b) ezeket másoljuk be a ChatGPT-be, ott adjuk utasításba, hogy egy ‘összefoglalót’ készítsen belőle, majd pl. egy blogspot oldalon tegyük közzé. Kipróbáltam, egy ilyen oldalt semmiből létrehozni, majd 3 cikkel feltölteni (képekkel), nekem pontosan 10 percbe telt, és semmilyen szaktudást nem igényelt (mondjuk ahhoz, hogy saját tartalmat írjak, már kellett volna, de erre ugye nem volt igény). Az ál-blogomat Fake AI az Iskolában néven el is indítottam (ITT TALÁLHATÓ.

A nagy probléma ezekkel az egyre könnyebben előállítható, vagy összelopott ál-tartalmakkal az, hogy elsőre nehéz megkülönböztetni őket a valódi szakmai írásoktól. Íme néhány intő jel: a) nincs feltüntetve, hogy ki üzemelteti, írja az oldalt, vagy nem valódi emberhez vezet a link,

b) túl sok a poszt (napi 8 cikket nem lehet megírni, hacsak nincs komoly szerkesztőség - akkor viszont rendes tartalomkezelő lenne az oldal mögött, nem egy ingyenes blogmotor),

c) lopott tartalmak, pontatlan hivatkozás (pl. a Medium.com remek oldalról előfizetős tartalmak utóközlése (engedély nélkül),

d) egyes AI alkalmazások marketing szövegének teljes átemelése mindenféle kritikai elemzés nélkül, ami azért veszélyes, mert nem annyira egyértelmű szakmailag, hogy például az esszék javítását érdemes-e kiszervezni egy AI-nak (mi kipróbáltuk, és már írtunk is róla),

e) pongyola szerkesztés, kiemelések hiánya, gyorsan összedobott, beemelt szövegek. Természetesen ez még a ‘kézműves’ ál-portál, jönnek nemsokára a valódi, profi módon megszerkesztett, és már más szakemberek írásain tréningezett nagy nyelvi modellek), akik gondolkodás nélkül, és 10 mp alatt köpnek ki egy ‘szakmai’ cikket. Mi pedig kapkodhatjuk a fejünket, és egyre elkeseredettebben keressük majd az igazi, primer, emberi szakmai tartalmakat, amelyek sokkal nehezebben lesznek megtalálhatóak, elérhetőek, ugyanakkor rendkívül felértékelődnek majd.

Azt vizionálják szakértők, hogy kettéválik majd a világ, és ebben a fő szempont az alkalmazkodás képessége lesz. Hajlandóak vagyunk-e végighallgatni egy Bruce Springsteen számot akkor is, ha a szövege éppen nem tetszik, vagy a Spotify AI szolgáltatásával generáltatunk magunknak a hangulatunknak megfelelő, Springsteen stílusában AI-val megírt számokat? 2023-ban, meglepő módon, ismét több bakelit lemez fogyott, mint CD. Az emberek egy része ragaszkodik majd a (máshogyan) minőségi, emberi tartalmakhoz, ám ezek lassabban, sok munkával, és szakértelemmel állíthatóak elő.

A többséget pedig (a jóslatok szerint) elsodorja tömeggyártott, ellenállhatatlan mennyiségben ránk zúdított ál-tartalom. Ebben a hatalmas zajban pedig tartalomfogyasztói oldalon rendkívül felértékelődik a kritikai gondolkodás - ne kezdjünk el kommentelni egy bármilyen megosztott poszt alá, először nézzük meg a forrást, és döntsük el, hogy megfelel-e azoknak a szakmai alapkövetelményeknek, amely vitaképessé teszi egyáltalán a tartalmat. Ha nem, akkor lépjünk tovább, különben gyorsan belecsúszhatunk a tomboló középszer vortexébe.

Az elmúlt négy hétben sem kellett unatkoznia annak, aki előfizetett a TanárBlogra (akár havi 960 forintért!), még akkor sem, ha a korábban már megírt közel tízezer cikket már fejből tudja, mert bőségesen jelentek meg új írások is. Nekünk is a mesterséges intelligencia hatása a legizgalmasabb a tanításra, így a cikkek zöme is ezzel foglalkozik. Az előfizetés menetéről IDE KATTINTVA találtok segítséget.

Megírtuk, hogy gyakran azért csalódás a mesterséges intelligencia használata, mert mások az elvárásaink, mint amit az valóban tud, fontos, hogy az ELVÁRÁSAINKAT IGAZÍTSUK A VALÓSÁGHOZ. Elemeztük, hogy lépéseken keresztül jelenik meg az AI az ISKOLA MINDENNAPJAIBAN. Ha valaki körülnéz az AI eszközök között, meg fog döbbeni azon, hogy mennyi és milyen létezik, de nem minden arany, ami fénylik, erről szó a NAGY AI SVINDLI című írásunk. Valószínűleg nincs olyan aggodalom a mesterséges intelligencia megjelenésével kapcsolatban, ami teljesen alaptalan lenne, ezért is érdemes az AI AI BIZTONSÁGÁNAK SZINJEIRŐL beszélni. Saját tapasztalataink alapján kezdtük el megírni, hogy MIRE JÓ, ÉS MIRE NEM a mesterséges intelligencia a tanításban, hogyan változtatja meg az életünket és mi az, ami csak ábránd. Amikor jól működik, akkor hihetetlen mértékben képes segíteni a mesterséges intelligencia a tanár munkáját, mutattunk egy OLYAN RENDSZERT, ami egy felturbózott tanulásmenedzsment rendszer. Meglehet, hogy egy nap majd mesterséges intelligencia tanárok váltják ki a munkákat, de jelenlegi tapasztalataink szerint MÉG NEM EGYHAMAR, de az is lehet, hogy ezekből jelenleg pont a TANULÁS LEGFONTOSABB KOMPONENSE hiányzik, így egy jó darabig nem kell még féltenünk az állásunkat. Mivel a mesterséges intelligenciát teljesen amúgy sem fogjuk kitiltani a diákok életéből, fontos lenne mihamarabb, hogy kitaláljuk a helyes használatának SZABÁLYAIT a diákok számára, erre mutattunk egy példát.

Mutattunk egy óravázlatot, ami hátrányos helyzetű gyerekeknek is segített a NYELVTANULÁSBAN, egy másikat, amiben a SZÓBELI FELVÉTELIT szimuláltuk. Egy másik órán a diákok FOGALMAZÁST ÍRTAK, de csak AI-t használhattak hozzá, mégis nagyon sokat tanultak. Egy eredetileg tanáraknak szánt AI alkalmazást egy kis csavarral izgalmas TÖRTÉNELEM órákhoz tudtuk felhasználni.

Egészen megdöbbentő tud lenni, hogy pár trükkel még a csak szövegesen kommunikáló AI-k is mi mindenre képesek, bemutattuk például, hogy miként tudnak bármilyen anyagból GONDOLATTÉRKÉPET KÉSZÍTENI. Bemutattunk egy kifejezetten igényes KÉPSZERKESZTŐT, amit a mesterséges intelligencia segít. MEMORITERT tanulni senki nem szeret, ezért jön kapóra hozzá egy AI eszköz. Időkitöltőnek is remek lehet egy RAJZOLÓS JÁTÉK neurális hálókkal. A KUTATÁSHOZ, tudományosabb munkákhoz is használható már AI, mutattunk erre is egy eszközt. Megkaptuk a hírt és gyorsan meg is osztottuk, hogy újabb AI VÁLT ELÉRHETŐVÉ már Európában is.

Az érettségi hónapjában mutattunk egy TEMATIKUS KERESŐT a feladatokhoz. Egyszerű dolognak tűnik, de mégis megdöbbentő, hogy a világ bármely pontján láthatjuk, MERRE FÚJ A SZÉL egy térképen. Az internetbiztonság egyre fontosabb téma, a bemutatott kisfilm a SZÜLŐKET PRÓBÁLJA FELVILÁGOSÍTANI.

A legnagyobb hírünk, hogy előfizetőinkkel együtt belefogtunk egy, a mesterséges intelligencia oktatási használatáról szóló KÖNYV ÍRÁSÁBA.

Aki előfizet a TanárBlog, az mindezen felül még a havonta rendezett webináriumainkra is ingyenes jöhet.

Megannyiszor szó esik arról, hogy mire és miként lehet használni a mesterséges intelligenciát a tanításban, a legerősebb ígéret a személyre szabott tanulás. A mesterséges intelligencia majd személyes tutor lehet, teljesen az egyéni kívánalmaknak megfelelően tudja alkítani a tanulást és így hoz el egy sokkal boldogabb jövőt (amiben azért a tanárokra egyre kevesebb szükség van). maga az ötlet nem újdonság, Az 1970-es években jelentek meg például az első számítógépes adaptív tesztek, amik az újabb kérdéseket az előzőek függvényében adták mindig a diáknak, így próbálva meghatározni minél laposabban a tudás szintjét. Ha erről a Peter-elv jut eszünkbe, miszerint egy hierarchikus rendszerben mindenki addig jut el, amíg már képtelen jól teljesíteni, az nem véletlen.

De még korábban találunk példákat hasonló elképzelésekre a tanulási folyamatról. A kísérletes pszichológia egy nagy kutatója, B. F. Skinner, aki a behaviorizmus egyik kidolgozója volt gondolta azt, hogy a galamboknál és patkányoknál már bizonyított módszereket az iskolában is lehetne alkalmazni. Megalkotta a tanítógépet, egy olyan szerkezetet, amiben a tananyagot apró részletekre bontotta fel, amit a diáknak meg kellett oldania. A diák a választ (ami lehet rövid szöveg, szám, de a leggyakrabban egy ABCD-teszt) beírja, majd látja, hogy helyes-e. Ha helyes, tovább léphet a következőre, ha nem, egy újabb hasonló problémát kap. Skinner, aki a tanulást a pozitív és negatív megerősítéssel (jutalmazással és büntetéssel) elért viselkedésváltozásnak tartotta úgy vélte, ezek a gépek egyfelől azonnali visszajelzést adnak, másfelől lehetővé teszik, hogy mindenki az egyéni ütemében tanuljon tovább.

Van az AI-nak játékos, vicces oldala is, amely nem csupán az angolóra, hanem akár rajzon is vicces lehet. A játék roppant egyszerű- egy mesterséges intelligencián alapuló alkalmazást 'tanítunk'. Én nagyon kezdő angolos, hátrányos helyzetű gyerekekkel használtam, nagyon vicces volt! A remek játék ötletét a lapozás után elmondjuk!

Az iskola vége, vagy új paradigma? Hatékonyan segíti a tanulást, vagy egyszerűen egy újabb eszköz a csalásra? És ezzel együtt feladat a tanárnak, hogy kiszűrje az AI-val megírt házi feladatokat, és beadandókat - mintha nem lenne elég feladata, dolga manapság! A mesterséges intelligencia iskolai használata a határtalan optimizmus és csodavárástól egészen az apokalipszis vizionálásáig sokfajta reakciót vált ki az oktatás körül élő és dolgozó emberekben. A diákok gyakran azt gondolják, hogy ezentúl nem kell már esszét írni, fogalmazni, sőt olvasni sem. A tanárok rettegnek a sok AI-val megírt beadandótól, vagy lelkesen keresik azokat az alkalmazásokat, ahol egy perc alatt, egyetlen mondatból óravázlatot ír nekünk egy messterséges intelligencia. Az oktatás irányítói remek eszközt láthatnak az AI-ban, hiszen egyszerű tömegtermelésre kiválóan alkalmas, és viszonylag olcsó. Ja, és nem kérdez vissza, nem gondolkodik. Egy magyartanárt nehezen lehet esetleg arról meggyőzni, hogy lelkesedéssel tanítsa Herczeg Ferencet, egy AI alkalmazással nem lesz ilyen problémánk. És aztán itt vannak azok a cégek, akik megérezve, hogy az AI valami egészen új, izgalmas, és sokoldalú, az alap AI modellekre építve, és azok technológiáját használva oktatási alkalmazásokat készítenek - napok alatt, ezrével. Ebben az írásban ezeknek az előnyeit, veszélyeit járjuk körbe, sok gyakorlati tippel, amelyek segítenek eligazodni a sokezer AI alkalmazás dzsungelében.

Magyarországon (és Európában általában) eddig nem volt elérhető az egyik legnyagyobb nagy nyelvi modell AI terméke, a Claude. Mától ez megváltozott, hiszen magyarok is tudnak regisztrálni rá. A Claude hasonló a ChatGPT-hez, vagy Co-pilot-hoz, azok, akik mindhármat használták eddig pl. az USA-ban, azt állítják, hogy a Claude adja meg a 'leginkább emberi' felhasználói élményt. Van ingyenes verziója. Érdemes kipróbálni, tényleg picit más (IDE KATTINTVA érhető el).

Arra, hogy milyen öldöklő a verseny az AI piacon, mi sem jobb példa, mint hogy szintén ma (2024. 05. 14.) indította el újabb verzióját a ChatGPT-nek is az OpenAI, ami így már tud keresni az interneten, és sokkal jobb minőségbaen fordít és gyorsabb (ez a fizetős ChatGPT 4o) Valóban, mindhárom állítás igaz, bár véleményem szerint az AI-val támogatott kereséseknél (rövid összehasonlító tesztelés után) még mindig sokkal jobb a Perplexity AI (ITT TALÁLHATÓ.

Szóval sűrű eddig ez a hét nagy bejelentésekben! És még csak kedd van.

Lehetett sejteni, hogy nem marad majd olyan eleme az életünknek, ahová a mesterséges intelligencia nem teszi be a lábát. Ez néhol kellemetlen, esetenként kifejezetten káros, ám az nagyjából látszik, hogy a most elérhető (ChatGPT 4-szintű) alkalmazások kifejezetten jól használhatóak asszisztensként, így kutató asszisztensként is. Képzeljük el: cikket, komolyabb iskolai beadandót, netán szakdolgozatot kell írnunk, és találunk egy olyan eszközt, amelynek csak feltesszük a kérdésünket, és már adja is a válaszokat, forrásokkal, ráadásul úgy, hogy az összes hivatkozás azonnal elérhető, kattintható, letölthető, továbbgondolható. Egyetemistaként nagyon szórakoztatónak és hasznosnak találtam Umberto Eco 'Hogyan írjunk szakdolgozatot' című könyvét. A fárasztó, időigényes részét a kutatásnak most akár pár percre csökkenthetjük - abban csak bízhatunk, hogy az esszék megírása már nem csak ennyi ideig fog tartani. Az eszközt teszteltük, a lapozás után részletesebben is bemutatjuk, ráadásul a ChatGPT 4 tudásával meg is versenyeztetjük!

Sokan (részben jogosan) félnek a mesterséges intelligencia felhasználásával elkészített konzerv tartalmaktól. Azonban, ha ezt továbbgondoljuk egy lépéssel, és megpróbálunk arra figyelni, hogyan tudjuk minél sokoldalúbban kihasználni az AI nyújtotta lehetőségeket, akkor teljesen új dimenzióba repíthetjük a tanulás hatékonyságát - ráadásul egyre kevesebb készüléssel, és úgy, hogy 'adaptívan' vagy 'dinamikusan' tudunk differenciálni, azaz az órán belül valós időben alakul a tananyag a diákok és a tanár irányítása alatt.

. GÉPHÁZ KÖZLEMÉNY!

Kedves Olvasóink! Azt tapasztalhattátok esetenként, hogy a bejelentkezés után ('Jelentkezz be'), nem nyílnak meg a cikkek, hanem a 'Kipróbálom' nagy piros gombja csak.

A hiba a Donably rendszerében van, folyamatosan kommunikálunk velük, és azt ígérték, hétfőn (május 13.) kijavítják. Mi igyekszünk minél határozottabbak lenni velük, de a hibát csak ők tudják elhárítani. Addig is, amíg ez megtörténik, türelmeteket és elnézéseteket kérjük. Amennyiben van egy olyan cikk, amit nagyon szeretnétek elolvasni, és azonnal szükségetek lenne rá, kérlek, írjatok nekem (Prievara Tibor), és elküldöm akár egyesével, személyesen, mindenkinek.

Ismét kitaláltunk valamit, amiről azt gondoljuk, sok pedagógusnak hasznos lehet. Elkezdtünk írni egy online kiadványt, amelynek a címe: Mesterséges intelligencia az oktatásban. Nem túl kreatív, ám annál beszédesebb cím :)

A könyv több szempontból is különleges: online írjuk, és egy Google Drive-on lesz elérhető minden TanárBlog előfizető számára! Folyamatosan írjuk, újraírjuk, és dinamikusan változtatjuk a könyv tartalmát, igazodva a világ hihetetlen ütemű változásához, így mindig naprakész kiadványt olvashattok.

További izgalmas újdonság, hogy közösségi szerkesztésre hívjuk minden olvasónkat. A könyvben helyben lehet kérdéseket feltenni, kiegészíteni, példákat írni hozzá, és mi ezt beledolgozzuk a kiadványba, vagy ha nem is, ott lesz, és minden olvasó számára elérhető marad!

A TanárBlog olvasói 2024. május 10-től elérhetik a folyamatosan bővülő kézikönyvet, amelyben elméleti alapok, a rendszerszintű bevezetés keretei, óravázlatok, eszközök, és rengeteg egyéb, hasznos információ található még. Hisszük, hogy ez a kiadvány lehet az AI iskolai felhasználásnak egyik alapja, főleg, ha ti is kommenteltek :)

Ha szeretnél hozzáférést a kiadványhoz, nem kell mást tenned, mint előfizetni erre a hónapra a TanárBlogra. A részletekről ITT TÁJÉKOZÓDHATSZ, a havi előfizetés 999 Ft.