A nagy AI ‘forradalom’ kellős közepén nagyjából két táborra szakadt a világ - vannak, akik félnek tőle, és vannak, akik szerint megváltoztatja a világot mindörökre. Az igazság talán, ahogy ez lenni szokott, a két véglet között van, mindenesetre kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása jelent sok kockázatot. Ezt természetesen maguk a fejlesztők is belátták, akik ezeket a behemótokat létrehozták. Olyannyira, hogy sorban jönnek ki azok a leírások, amelyek megpróbálják az AI alkalmazásokat biztonsági szempontból kategóriákba, szintekre sorolni. Az alábbiakban a Claude 3 nevű LLM fejlesztőjétől, az Anthropic nevű cégtől hoztuk el azt a 4 (vagy talán 5?) szintből álló modellt, ahol láthatjuk, hogy hol tartunk most, és azt is, mire számíthatunk a közeli és a nem túl távoli jövőben. Érdekes olvasmány!

Ma egy egyszerű, de mégis remekül működő eszközt hoztunk nektek, amely menamonikán alapuló memoritereket gyárt kedvünkre, amely segít megtanulni gyakorlatilag bármit. Az angol-szász oktatási rendszerben nagy keletje van az ilyen memoritereknek, most az oldalt meglátogatva gyorsan kipróbálhatjuk, esetleg ajánlhatjuk diákjainknak tanulásmódszertan kapcsán. A lapozás után mutatjuk, hogyan készíthetsz 1 perc alatt bármiből saját memoritert (mnemonik-ot)

Ahány szakértő, ahány ‘futurista’, annyi szcenárió arról, hogy vajon hogyan írja át az iskola működését. Vannak, akik örömmel, és naponta osztanak meg 4-5, vagy akár 10 újabb AI eszközt, amit (bár nem használnak), ajánlanak. Itt ugye mindig kérdés az, hogy addig rendben van, hogy létezik egy klassz AI megoldás, de arra nem igazán kapunk választ, hogy ez az iskolai mindennapokban hogyan is nézhet ki. Mi itt a TanárBlogon nagyon sokat gondolkodunk azon, hogyan lehet értelmesen, a tanulás szolgálatába állítani az AI-t, ami egy fantasztikus eszköz IS lehet. Amiben talán az, amit mi mondunk, más kicsit, az nem más, mint a tantermi tapasztalat. Bevisszük az órára, kitaláljuk a módszertanát, és ez alapján ajánlunk olyan AI alkalmazásokat, amelyek valóban segíthetik a tanárok mindennapjait, és így sokkal hatékonyabbá tehetik a pedagógiai munkát. Ebben a rövid összefoglalóban a mesterséges intelligencia helyét próbáljuk kijelölni, az alkalmazás (vagy csak simán az AI-hoz viszonyulás) különböző szintjeit meghatározva. Bónuszként pedig megosztunk egy olyan gyűjtő oldalt, ahol mindenki kedvére szemezgethet a most elérhető, több mint 15 000 AI alkalmazás között!

Az internetbiztonság fontos kérdés és a technika fejlődésével egyre fontosabbá válik. Az itt látható kép például úgynevezett deep fake technikával készült. Az elnevezés a mesterséges intelligenciára jellemző mélytanulás (deep learning) és hamisítás (fake) összevonásából született. Lényege, hogy néhány kép és néhány hangminta alapján a mesterséges intelligencia már egészen meggyőző képet tud készíteni bárkiről. Már most használják ezt a technikát csalók és nyerészkedők, de várhatóan a közeljövőben egyre többen fogják alkalmazni. Ezért is fontos, hogy a diákjaink tisztában legyenek azzal, mire is használható mindaz, amit az interneten megosztanak. De nem csak ők, hanem a szüleik (és akár mi tanárok is) tisztában kell legyünk azzal, hogy milyen veszélyeket rejt, ha képeket, hangpt teszünk közzé a diákjainkról, ráadásul olyan korban, amikor nekik ebbe semmilyen beleszólásuk nincsen. Erre hívja fel a figyelmet a Deutsche Telekom ötletes kampánya.

Ma egy egyszerű, marginális, ám mégis érdekes és látványo oldalt ajánlunk, ahol folyamatosan, valós időben lehet követni a világ széljárását. Bárhol. Amellytt , hogy látványos, lehetőség van arra is, hogy előre ugorjunk, akár óránként, vagy egyszerre 8 órát, és megnézzük, hogyan járnak a szelek később, vagy éppen lapozgathatunk az archívumban. És ezt a világ bármely pontjára vetítve megtehetjük. Az oldalt mutatjuk a lapozás után.

Elvitathatatlan mára, hogy az AI-val nem lesz olyan már az életünk, mint azelőtt. De az, hogy miben, hogyan hoz változást most még igencsak képlékeny. Szerencsére nagyon sok olyan okos ember van (többek között azok, akik ezeket technológiákat kitalálják és fejlesztik), hogy bőven van hová fordulni bölcs jóslatokért. Amit mi ehhez hozzá tudunk tenne, az az iskolai kontextus, és a felvázolt változások (fejlődés?) közvetett és közvetlen hatása tanárokra és diákokra. Ebben több részes cikksorozatban pár fontos alapvetést, gondolatot igyekszünk megosztani, amelyek nekünk legalábbis sokat segítettek abban, hogy merrefelé keressük az AI helyét a tanóráinkon (és azon túl). Érdemes belelapozni!

A gondolattérkép az egyik leghatékonyabb eszköz a gondolatok rendszerezésére. Remekül jöhet összefoglaláshoz, vagy akár a vizsgára készüléshez. A szövegértésnek is kiváló próbája, ha gondolattérképet kell készíteni valamiből. Miközben gondolattérkép természetesen készülhet egy papírlapon is ls macskakaparással, az igazán jóknál azz esztétikai megjelenés is sokat számít, sőt még hozzá is ad a megértéshez. Ezért is érdemes a gondolattérképek elkészítéséhez digitális eszközt használni. Ilyen eszközből van temérdek, de számomra az utóbbi időben kiemelkedett közülük az Excalidraw (ITT TALÁLHATÓ). Nem kell hozzá regisztrálni, nagyon intuitív a használata, de még a kézírást is támogatja és képeket is fel lehet tölteni. Az eredményt pedig mindenféle formában kimenthetjük. Feldobhatjuk vele a saját anyagainkat, de a diákoknak is érdemes kiadni a használatát.Ha pedig szintet akarunk lépni, akkor érdemes a mesterséges intelligenciát is segítségül hívni a használatához. Meg is mutatjuk, hogyan!

Bárcsak lenne egy oldal, ahol feltöltöm a tananyagot, a diákok pedig önállóan, interaktívan tanulhatnak, ráadásul úgy, hogy én 1) mindent látok, amit csinálnak, 2) elemzést kapok arról, hogy dolgoznak. Mindez az AI világában természetesen nem lehetetlen, és nem az utópisztikus jövő, hanem a jelen. Több olyan alkalmazás létezik már, ahol erre lehetőség nyílik. Sajnos, azonban, nem mindegyik váltja be a hozzá fűzött reményeket. Én kísérletezgettem párral, a lapozás után mesélek arról, hogy végül melyik, miért és hogyan használtuk a diákokkal a tanulás támogatására (hangsúlyozottan: nem a tanítás támogatására, és nem a tanulás kiváltására). Izgalmas kísérlet volt!

Bár már nincs olyan sok idő az érettségiig, a véghajrára talán hasznos lehet ez az oldal, ahol az eddigi érettségi feladatok adatbázisba vannak gyűjtve, és kereshetőek. Ráadásul mindez a praktikus, esztétikus (mondjuk elég kézenfekvő) fejlesztés onnan jött, ahonnan a legkevésbé számíthattunk rá - az Oktatási Hivatalból! Tegyük fel, hogy szeretnék történelemből a kiegyezéssel kapcsolatos feladatokat megoldani, csak beírjuk, hogy 'kiegyezés' a keresőbe, kiválsztjuk, hogy emelt, vagy középszintű feladatokat szeretnénk, kattintunk, és huss, máris kilistázódik az összes ezzel kapcsolatos feladat, mellette a megoldókulccsal. A ffelvételi feladatkereső a frappáns Felvételi Feledatkereső névre hallgat, és IDE KATTINTVA lehet használni. Használjuk, jó!

Minden bizonnyal még csak nagyon az elején vagyunk a mestersége intelligencia történetének, ilyenkor jellemzően egyszerre vannak jelen az irracionális félelmek és az irreális elvárások. Arthur Koestler ír arról, hogy apja az 1910-es évek végén rádioaktív szappan eladásából gazdagodott meg, mivel akkoriban a radioaktivitás akkora csodának számított, hogy a nevével bármit el lehetett adni. Hirosima után radikálisan változott a közvélekedés a radioaktivitásról, de mára már többé-kevésbé megtalálta a helyét az életünkben a nukleáris technológia, az orvostudománytól a energiaellátásig sokmindenben lett nélkülözhetetlen, de csodának már nem nagyon tartja senki. Meglehet, hasonló lesz a helyzet a mesterséges intelligenciával is, de addig is fontos lenne, hogy a diákjaink minél jobban értsék, hogy mi is ez és mire is való.