Túl a tiltáson, a mesterséges intelligencia használatának szintjei az iskolában
Internet a tanórán - 2024. május 7.
A technikai újdonságokkal kapcsolatban az iskolában az első reakció többnyire a tiltás. Nem lehet használni a dolgot és kész. Így volt ez a számológéppel, az internettel, a mobiltelefonokkal is és természetesen így van a mesterséges intelligencia esetében. Ez már csak azért is érdekes, mert ezek az eszközök az iskolán kívüli világban nagyon gyorsan szerepet kapnak, miközben az iskolának erre az életre kellene felkészítenie a gyerekeket. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az iskolai tananyag és a használható ismeretek egyre távolabb kerüljenek egymástól, az iskola egyfajta rezervátumává váljon a korábbi technikai korok által megkívánt képességeknek. A mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabban forgatja fel a világot, egészen másfajta intellektuális képességek fontosak már ma, mint voltak tegnap és jó eséllyel az elkövetkező évek is átrajzolják majd a boldoguláshoz szükséges készségek térképét. Ha már ilyen gyorsan pörögnek az események, talán érdemes lenne előre gondolkodni azon, hogy miképpen lehet az iskolai munkában szabályozni a mesterséges intelligencia használatát, ehhez adunk egy jól használható keretet. A legtöbb intézmény, még ha szabályozza is valahogyan a mesterséges intelligencia használatát, akkor is olyan házirendben, szabályozásban gondolkodik, ami általánosan, minden helyzetre alkalmazható, legyen ez az MI forrásként használata és a forrásmegjelölés módja, vagy a drákói szigorral betartatott tiltás. A mi véleményünk szerint pedagógiai folyamatok ennél sokfélébbek.
Az internet megjelenésével az egyik legnagyobb problémának a szerzői jogok kérdése tűnt. Hogyan lehet az interneten közzétenni valamit, úgy hogy azt bárki használhassa, akár fel is dolgozza, de az eredeti szerző is a jogok tulajdonosa maradjon. Egyszerű és hatékony megoldás lett a Creative Commons, ami azonosította, hogy mit is lehet csinálni a szellemi javakkal, majd ezek a alapján a felhasználás különféle szintjeit azonosította be. Kiderült tehát, hogy sokkal hatékonyabb, ha a fekete-fehér helyett sokkal színesebben közelítjük meg a kérdést. Így van ez a mesterséges intelligencia használatával is, több szinten is lehetséges azt használni, érdemes minden egyes feladatnál eldönteni, hogy éppen melyiket érdemes alkalmazni. Mi öt különböző esetet azonosítottunk:
NE HASZNÁLD! Egy ilyen feladat esetében semmilyen formában nem lehet mesterséges intelligenciát használni, sem az ötletelésre, sem az információ keresésére vagy források összefoglalására, kód írására. Az ilyen feladatoknál a munka beadásával azt is kijelenti a diák, hogy semmiféle mesterséges intelligencia alkalmazást nem használt.
HASZNÁLD ELLENŐRZÉSRE! Ebben az esetben a feladatot elsőként teljesen a mesterséges intelligencia használata nélkül oldja meg a diák, majd megkérdezi a mesterséges intelligenciát, hogy a megoldás megfelel-e a feladatnak. Ha van pontos feladatleírás, értékelőtáblázat, a mesterséges intelligenciát, annak alapján tudja leellenőrizni a feladatot. Amennyiben rámutat hibákra, a javítást szintén a mesterséges intelligencia használata nélkül végezheti el a diák. Ebben az esetben a feladat megoldása mellé mellékelni azt is, hogy mit mondott a mesterséges intelligencia a feladatról.
HASZNÁLD ÖTLETELÉSRE! Ebben az esetben mielőtt nekikezdene a munkának, a diák először használhatja a mesterséges intelligenciát, hogy adjon ötleteket hozzá. Ezt követően egyedül dolgozza ki a feladatot. A beadott munka mellé be kell adja azt is, amit kezdetben a mesterséges intelligencia válaszolt.
HASZNÁLD FEJLESZTÉSRE! Ebben az esetben a diák elkészíti egy első változatot, ezt mutatja meg a mesterséges intelligenciának és kéri meg, hogy javítsa, fejlessze. A javaslatait azután vagy elfogadja vagy nem, ez természetesen rajta múlik. Ebben az esetben akár többször is kikérheti a mesterséges intelligencia véleményét a munkáról. A beadott, elkészült feladat mellé mellékelnie kell azt is, hogy milyen válaszokat kapott a mesterséges intelligenciától.
HASZNÁLD ASSZISZTENSNEK! A mesterséges intelligenciát részfeladatok elvégzésére használhatja a diák, ilyen lehet a források keresése, dizájn elkészítése, források összefoglalása, vázlatkészítés, adatok kigyűjtése és ellenőrzése. A beadott munka mellé azt is jeleznie kell, hogy milyen részfeladatokban segített a mesterséges intelligencia.
HASZNÁLD SZERZŐNEK! Ebben az esetben a diák elsődlegesen szerkesztőként dolgozik. Megadja a feladatot a mesterséges intelligenciának és utána javasol neki javításokat. A diák nem ír, hanem megpróbálja a minél jobb megoldás felé terelni a mesterséges intelligenciát. A végső, kész anyag mellett a köztes változatokat és azt is be kell adnia, hogy miként irányította a mesterséges intelligenciát.
Ha átbeszéljük ezeket a szabályokat, akkor biztonságosabban tudjuk használni a mesterséges intelligenciát úgy, hogy közben a diákok is tanulnak a használatáról. Példaként leírunk néhány helyzetet, amiben az egyes szintek használata lehet indokolt.
Amikor a diákjaim diagramokat készítenek, az Excel csak egy idő után kerül elő. Az első oszlopdiagramot a klasszikus módon, milliméter-papíron kell elkészteniük, az első kördiagramot is a hagyományos módon, körzővel, szögmérővel, az Excel remek diagram-varázslója csak ezután kerül elő, pontosan azért, hogy ne legyen varázsló, hanem értsék a diákok, hogy mit és miért csinálnak vele. Ugyanilyen célból lehet indokolt a NE HASZNÁLD! szint.
Közhely, hogy a leghatékonyabb pedagógia eszköz a visszajelzés, minél többet és részletesebbet kapnak a diákok, annál hatékonyabb lesz a tanulási folyamat. Ez az, amiben segíthet a mesterséges intelligencia is, így a visszajelzés még alaposabb, részletesebb lehet. Kiváltani nem fogja a tanári visszajelzést, de segíthet abban, hogy jobb munkák szülessenek, amihez természetesen fontos, hogy részletes és jól használható értékelési útmutatókat készítsünk a feladatok mellé. Ilyen esetekben lehet hasznos a HASZNÁLD ELLENŐRZÉSRE! szabály.
A mesterséges intelligencia kapcsán a legtöbbször az kerül elő, hogy remekül használható a fehér lap okozta rettegés leküzdésére. A mi tapasztalataink szerint erre pont nem jó igazán, mivel ugyan kapunk ötleteket, de kifejezetten középszerűeket. Sokkal jobban járnak a diákok, ha pár percet azzal töltenek, hogy összeszedik a gondolataikat és azután, azok alapján kérnek ötleteket a mesterséges intelligenciát, hogy azokat bővítse. Ezt olyan feladatoknál érdemes használni, ahol már vannak alapvető ismeretei a diákoknak, , ilyenkor lehet érdemes a HASZNÁLD ÖTLETELÉSRE! szabályt életbe léptetni.
Az ötletelés és a fejlesztés között az a fő különbség, hogy a munka melyik szakaszában akarjuk, hogy szerephez jusson a mesterséges intelligencia, ezáltal milyen típusú tudást szeretnénk, ha a diákok megszereznének. A használd ötletelésre esetben a kiindulást adja meg a mesterséges intelligencia, tehát azt szeretnénk, hogy a diák által elvégzett munka inkább az ismeretek feldolgozásával legyen kapcsolatos, ez jobban hasonlít arra, ami a munkaerőpiacon fontos. Ha viszont az a cél, hogy a diákok gyűjtsék egybe az alapismereteket, alapinformációkat, majd ezek feldolgozását már inkább végezze a gép, akkor a HASZNÁLD FEJLESZTÉSRE! megközelítést érdemes választani, ez az, ami az iskolai vizsgaszituációkra hasonlít jobban.
Minden valószínűség szerint a közeljövőben a legtöbbet olyanokra fogjuk majd használni a mesterséges intelligenciát, amit a HASZNÁLD ASSZISZTENSNEK! változat enged meg. Ahhoz, hogy ezt jól tudják megtenni a diákok, fontos, hogy legyenek alapismereteik az adott témakörről és az is, hogy képesek legyenek azonosítani azokat a részfeladatokat, amiben a mesterséges intelligencia segítségét igénybe tudják venni. Ilyen esetekben, akár a számológép a matematikapéldáknál, a technika lehetőséget ad arra, hogy több és magasabb szintű feladatot tudjanak megoldani a diákok.
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a HASZNÁLD SZERZŐNEK! esetben a diák szerepe nem túl nagy, de ez az, ami a legösszetettebb tevékenységet igényli. Át kell látnia a generált megoldást, képesnek kell lennie azonosítania belőle, hogy mi a hiba vagy a javítandó részlet és ezt meg is kell tudnia fogalmazni. Olyankor érdemes ezt alkalmazni, amikor az adott gondolkodási készségekben is van gyakorlata a diáknak és megfelelő ismertekkel is rendelkezik.
Ezek a különféle változatok természetesen akár kombinálhatóak is, lehet például olyan feladat, ahol asszisztensnek és értékelésre is használható a mesterséges intelligencia vagy olyan, ahol fejlesztésre és ötletelésre. Ha megadjuk az egyes feladatok mellé, hogy milyen formában használható hozzájuk ez a technika, a diákok is együttműködőbbek lesznek és mi is jobban koncentrálhatunk a fejleszteni akart területekre.
A különféle szintek diákoknak szánt leírása IDE KATTINTVA tölthető le.
