Pályázzunk - oktatáspolitikai novella

De azért szép négy év volt - szólalt meg az egyébként is mindig lelkes holland főiskolai tanár, aki az előző projekt weboldalának életre hívásáért volt felelős.

Erre mindenki lelkesen bólogatott. Valóban négy szép év volt, de most már minden jegyzőkönyv leadva, minden pénzt átutaltak, minden költség elszámolva. Valóban ez lenne a vég? Ebben a pillanatban Maria bizonytalanul megszólalt:

• És ha jövőre esetleg megint csinálnánk egy projektet?

A remény halványan felpislákolt az elnyűtt, agyondolgozott szemekben, a szálloda panarámaablakán keresztül most valahogy mintha a tenger is sokkal kékebbnek tűnt volna.

• Hát persze, új projekt - kiáltott fel lelkesen Fernando és elővette tabletjét, de mozdulat közben megmerevedett. Kérdően nézett a többiekre, akik kitalálták gondolatait. DE MI LEGYEN A PROJEKTBEN?

A kezdeti bizonytalanság pillanatok alatt helyet adott a lelkes tervezgetésnek. Látszott, hogy a brainstorming minden résztvevőnek lételeme. Csak úgy záporoztak a jobbnál jobb ötletek.

Még több tananyag ! Még több ország! Utazás - legyen utazás - kérlelte Ágnes. Mi lenne, ha három havonta összeülnénk? De hol? Görögország, Görögország, kérlek - csillant fel Maria szeme. Jó, - bólintott Fernando, keresünk görög iskolákat (lehetőleg a tengerparton - tette hozzá alig látható kacsintással Maria felé).

• Szerbia.

Mindenki elhallgatott, pedig a sarokban ülő, eleddig passzívan figyelő magas, középkorú férfi csendesen szólt.

• Szerbia - ismételte meg most már a feszült csendben. - Ha Szerbia is a projekt része, könnyebben kapunk támogatást.

Fernando lelkesen jegyzetelt, hiszen tudta, hogy Ralph, a német pályázatíró zseni soha nem beszél feleslegesen, amit mond, azt viszont komolyan kell venni. A kis csoport elismerően és köszönettel vette tudomásul Ralph közbevetését és gondosan követték szemükkel, ahogy Fernando pirossal felírja a képernyőre - SZERBIA!!!

És ismét az ötletvihar: legyen IKT benne - online - 21. századi - kommunikatív - projekt szemlélet - nemzetközi - interkulturalitás - Iskolalátogatások - konstruktivista - alternatív érékelés ... Fernando alig győzte leírni a sok zseniális sziporkát. Jó, egészen kiváló projekt lesz ez, érezte.

A szoba árnyékban lévő részéből kis köhintés hallatszott, és ezzel mintha elvágták volna az ötletparádét. Ralphr-ra néztek mindannyian. Sokáig gondolkodott, forgatta a szavakat a szájában, majd így szólt:

• Travel well!

Hű a mindenit, ez igen, gondolták elismerően. Legyen benne, hogy travel well, az nagyon kell. De mi is az pontosan? - Csak úgy kapunk támogatást, ha az elkészült tananyagokat sok országban lehet használni. Emlékszem még olyan nemzetközi EU-s projektre, amelyik majdnem bedőlt a sok használhatatlan anyag miatt - a legszebb talán a 200 oldalas grúz kismadárhatározó volt. Na, ott egy hajszálon múlott a kifizetés. Travel well - ismételte meg megnyugtatóan, biztonságot árasztva.

• De ha ezek az iskoláknak szólnak majd, mit csinálunk benne mi? - kérdezte Ágnes, látható ijedelemmel. A gondolat láthatóan visszhangzott minden jelenlévő szemében.

• Mi lenne, ha mi írnánk az anyagokat, az iskolák pedig kipróbálnák? - vetette fel Jens, a holland.

• Igen, ez talán jó megoldás lehet. Mndenki tartott már egyetemi nyelvészet vagy antropológia órát közülünk. Ez sem lehet annyira különböző.

És ahogy delelőre hágott a mediterrán nap, összeállt egy új, zseniális projekt terve. Világossá vált, hogy legalább 3 éves legyen (kiszámolták, így érte meg a legjobban), be kell vonni legalább 15 országot, hogy jobb eséllyel adhassák be a pályázatot, legyen benne görög, brit, spanyol (vagy portugál) és lehetőleg bajor iskola, mert ott még csak kevesen jártak, és jöjjön a még több travel well tananyag, sok kávé, utazás, lazac és ráksaláta, szállodák és konferenciatermek pazar és látványos világa. Elégedetten dőltek hátra, szürcsölték a finom kávét és tudták, hogy minden rendben lesz. Béke szállt a teremre.