A geotábla nagyon sokrétű szemléltetőeszköz a matematika tanításához. Egy táblán szögek vannak és ezekre rakhatunk gumikat, akár otthon is elkészíthető. Nagyon hasznos lehet az alakok, formák, de a törtek, alapvető geometriai fogalmak tanítására is. Akár betűket is kirakhatunk belőle. Legalább olyan sokrátű eszköz, mint a számolórúd,és ahogyan azzal, a geotáblával is lehet csak szórakozásból is játszani, építeni. Előfordulhat azonban, hogy nem jut mindenkinek, nincs elég gumi, ilyenkor segíthet a virtuális geotábla (IDE KATTINTVA), ami ugyanúgy leköti a gyerekeket.

Egyre nagyobb figyelmet kap a világban a laikus kutatás vagyis az olyan tudományos kutatás, amibe laikusok is csatlakozhatnak. Ez hasznos a kutató számára, hiszen nagyon sokan dolgoznak a témán, hasznos a köznek, mert egyes problémákra ráirányíthatja a figyelmet és persze a résztvevő laikusoknak is izgalmas. Érdemes diákjainkat bevonni az ilyen projektekbe. Itt van például a fényszennyezéssel foglalkozó Globe at Night projekt (ITT TALÁLHATÓ). A feladat egyszerű, a megadott napok valamelyikén (újhold környékén) kell felnéznünk az égre, megkeresni egy adott csillagképet és megadni, a fényszennyezés mértékét annak alapján, hogy hány csillagot látunk körötte.

A Google térkép vicces szolgáltatással bővült, hiszen most Pac-mant játszhatunk a térképen közlekedve. Sajnos nem minden várossal működik, de már Budapestre is megérkezett. A térkép bal alsó sarkában található a Pac-man ikon a térképen, arra kattintva tudjuk elindítani a játékot. Szívesen mondanám azt, hogy sokkal jobban megimertem ettől a várost, de nem lenne teljesen igaz - nem annyira a térképre figyeltem, mintsem arra, hogy ne faljanak fel. Nem mindehol lehet még játszani, de az V. kerületben például igen. Egy játéknak azért mindenesetre ez tökéletes lehet.

A sejtkémia nem tartozik a középiskolai kémia és biológia legkönnyebben emészthető részei közé. Nem könnyű a folyamatok vizualizációja és még nehezebb az összefüggések megértése. Ebben lehet nagy segítségünkre a Small Molecule Pathway Database (IDE KATTINTVA). Az oldalon rákereshetünk az egyes anyagokra és megnézhetjük, hogy azok milyen metabolikus és anabolikus útvonalakban szerepelnek. Az egyes útvonalakat térképszerűen nézhetjük meg, ahol a molekulákon és az enzimeken kívül még az is szerpel, hogy a sejtben hol játszódik le az adott folyamat.

Az eQuizShow oldalán (ITT TALÁLHATÓ) Jeopardy jellegű játékokat készíthetünk. Összesen öt kategóriában öt-öt kérdést tehetünk fel, ezek egyre nehezednek. Az első csak 100, míg az utolsó 500 pontot ér. A diákok csapatokban dogoznak, választanak egy kérdést, és ha tudják a választ, megkapják a pontot. Azzal, hogy nehezebb kérdésekért több pontot kapnak, lehet taktikázni. Az eQuizShow érdekessége, hogy nem kell semmit letöltenünk, online történik minden (az fontos, hogy ahhoz, hogy szerkeszteni tudjuk később a játékot, az elején egy jelszót meg kell adni). A kérdéseket bevinni egy perc (tényleg), a játék - amennyire ez a játék lehet - esztétikus kivitelű, és valamiért mindig hatalmas izgalmakat okoz az órán. Jó játékot!

Sokat írtunk már az Ofice Mixről, arról a Powerpoint kiegészítőről, amivel teljes e-learning rendszert építhetünk (ITT). Most egy nagyszerű hírünk van vele kapcsolatban: a legújabb frissítéssel már arra is lehetőségünk van, hogy az elkészült anyagot SCORM csomagként mentsük ki. A SCORM egy e-learning szabvány, amit mindenféle tanulási környezetbe, például Moodle-be is beilleszthetjük. A Moodle-t pedig sok iskola használja, hiszen ingyenes rendszerről van szó.

Ma egy elsősorban angolosoknak érdekes tesztet mutatunk be (ITT TALÁLHATÓ ), amely azt hivatott megmondani, hogy az angol szavak hány százalékát ismerjük. A játék egyszerű: szavakat kapunk és meg kell mondanunk, hogy ismerjük-e avagy talán mégsem. Természetesen ez így túl egyszerű lenne, vannak ugyanis valódi és valódinak látszó, kitalált szavak is a listában és gyorsan kell dönteni. A játék végén megtudhatjuk, hogy hogyan is állunk az angol szavakkal, de ami még hasznosabb, megomnják azt is, hogy mely szavakat nem nem ismertünk fel, valamint melyikekről gondoltuk azt, hogy valódi szavak, pedig nem is. És a tetejébe mindennek, a nem ismert szavakat meg is tanulhatjuk. Érdekes játék, egy próbált megér, köszönjük Ács Timinek a tippet!

Gyűlnek a szakértők a Skype listánkba. Pár nappal ezelőtt hirdettük meg, hogy szeretnénk egy listát összegyűjteni olyan szakértőkről, akik hajlandóak egy tanórára, egy projektbe 10-20 percre bekapcsolódni, beszélgetni a diákokkal. A listára ITT LEHET feliratkozni, vagy felírni egy ismerőst. A dolog kaláka rendszerben működik, aki hozzáad egy szakértőt, az megkapja az összes listáját és megívhatja őket az órájára. Ez alatt a pár nap alatt már több mint huszonöt szakértő gyűlt össze. Van köztük:

a természettudományok tanításában egyre nagyobb szerpet kap a kutatás alapú megközelítés, aminek a lényege, hogy a diákok maguk végeznek kutatásokat, maguk próbálnak bizonyos jelenségek végére járni. A kémiai kísérletezés is új értelmet nyer ebben a formában, a demonstráció helyett a tudás építésének eszközévé válik. Ezt szorgalmazza az ELTE Kémia Szakmódszertan csoportja is és ezért is tettek elérhetővé számos kísérletleírást, tanári útmutatót és ezekhez kapcsolódó feladatlapokat. Mindezek IDE KATTINTVA érhetők el.

Egy felhívást kaptunk, közzé is tesszük, mert érdekesnek tűnik (vagyis őszintén szólva TUDJUK, hogy érdekes). A helyzet az, hogy az USA nagykövetségének RELO nevű regionális irodája egy hatalmas nyelvtanítást segítő app versenyt, konferenciát tart. HA jól tudjuk, összesen 17 ország pályázik 3-3 fős csapatokkal, és a rendelkezésre álló 5 nap alatt egy életképes app tervét kell összehozni. Ezt aztán az utolsó napon elő (és el) kell adni egy szakmai zsűrinek, a legjobb pályázat megvalósításához pedig a nyertes kap pénzt, paripát. A jelentkezés határideje 2015. március 30., szóval érdemes gyorsan jelentkezni még. További részletek és a jelentkezési lap az IATEFL holnapján, IDE KATTINTVA találhatóak.