Bevallom, azt gondoltam, hogy ennyi év tanári tapasztalata után legalább részben én irányítom, illetve átlátom az osztálytermi folyamatokat. Annyira biztos voltam ebben, illetve abban, hogy nagyon figyelek mindig mindenre, hogy a minap egy kihívást intéztem a diákjaim felé: fogadjunk, hogy nem tudnak úgy sms-t küldeni az órán nekem, hogy azt én ne vegyem észre. Nehezítésül egy 10 szóból álló angol mondatot kellett elküldeniük, amelyet az óra elején írtam fel a táblára, elkerülendő, hogy még a szünetben valamit előre beírjanak, majd az órán csak egy 'Elküld'-öt nyomjanak. Hogy mi lett a vége? Nos, olyasmi, emire nem számítottam. Őszintén.

Már szó volt az LSK Classboard nevű új interaktív táblájáról itt, a TanárBlogon. Most a Classboard Studio újabb elemeit vesszük górcső alá, mégpedig azt, hogy miként tudunk megnyitni, alakítani, nagyítani a szoftver segítségével. De azt is megtanulhatjuk, hogy mi mindent tudunk az egyes oldalakra beszúrni. Szintén nem marad titok az sem, hogy pl. egy képre hogyan helyezhetünk el hivatkozást. Emellett egy olyan érdekességet találtam, ami szerintem igen hasznos, ez epedig a beépített böngésző. A szoftvert megnyitva a Beszúrás menüpontra kattintva a legalsó opció 'Böngésző beszúrása'. Nos, ez pont az, aminek látszik: egy böngésző ablaka nyílik meg a szoftveren belül, ahol szabadon száguldhatunk az interneten - anélkül, hogy meg kellene nyitni egy böngészőt, vagy navigálni a két alkalmazás között. Ez azért elég remek kényelmi funkció! A biztonság kedvéért itt is készült egy videó a felső menüsor teljesebb bemutatása érdekében, ami IDE KATTINTVA nézegethető meg.

"Itt van az ősz, itt van újra" - mondják el számtalan osztályteremben mostanában, de többnyire csak a magyarórákon. A Compound Inteest inforgrafikáját felhasználva (IDEKATTINTVA) azonban a kémiaórán is helye lehet a mondatnak. Az esztétikus grafikán azt láthatjuk, hogy milyen anyagok okozzák a levelek színének változását. Az egyes vegyületcsoportokról részletes leírást is kapunk. Nem csak képként, hanem jó felbontású pdf fájlként is letölthetjük az infografikát, így akár az osztály falára is felkerülhet.

A 21. századi tanár cikksorozat és (ha lehet annak nevezni) pedagógiai kísérlet egyre több kollégának segít. A minap egy ajkai tanárnőtől kaptunk egy nagyon nedves levelet, amit közzetészünk most. Tesszük ezt azért, hogy segítsünk (talán némi megerősítést adjunk) azoknak, akik szintén kipróbálnák, vagy már használják, de éppen egy kevésbé sikeres szakaszát élik a programnak :) Íme, tehát Boglárka levelének fontos részletei:

"Többek között elolvastam a 21. századi tanár című 6 részes összefoglalóját is, az ennek a végén található címén és biztatásán felbátorodva gondoltam úgy, hogy "klaviatúrát ragadok", és írok pár sort (hogy megírjam, hogy ez ) - vezetett el oda, hogy ma például egy ilyen véleményt kaptam az egyik tizedikes diákomtól: "Tanárnő tetszett kérni, hogy értékeljük a módszert. Először is nagyon-nagyon tetszik Tetszik, hogy szabadságot ad, hogy mindenki azt csinálhatja, úgy csinálhatja, ahogy neki könnyebb, ahogy jobban tudja. De mégis önállóságra nevel. Nagyon jó, hogy eldönthetjük melyik nap számolunk be vagy írunk szódolgozatot vagy mikorra fordítunk, különösen jó hogy figyelembe veszi, hogy még van jópár tantárgyunk, hogy közben sportolni járunk stb. És ad időt. Nincs stressz, nincs ,,jaj most mi lesz, hogy lesz" érzés. Tudjuk, hogy amikorra tudjuk megtanuljuk kapunk pontot és a 3 hét végén ötöst. Azt hiszem nem tudjuk eléggé megköszönni a tanárnőnek, hogy ennyire lelkes és ezzel minket is lelkessé tesz. Hogy figyel ránk, hogy mindig csak jót akar. Szeretem azt is az órákban, hogy nem kell egész órán csak ülni és írni, hanem szókártyázunk, megnézzük a térképen, kirakózunk, párban, csoportban dolgozunk. Nem hiszem, hogy lehetséges ennél jobban olaszt tanítani Köszönöm szépen a többiek nevében is ... (folytatás a lapozás után!)

Az iskola egyik fontos feladata lenne, hogy megtanítson logikusan gondolkodni, a véleményt kifejezni, érvelni és vitatkozni. A 21. századi tanulási képességek között is előkelő helyet foglal el a komplex kommunikáció, aminek fontos ismérve a helyes érvelés. Ebben a helyes érvelés elsajátításában lehet segítségünkre az a.te.ervelesi.hibad.hu oldal, ahol húszféle gyakran előforduló érvelési hibát mutatnak be. Mindegyiket kis ikon jelzi, tartozik hozzá részletes leírás és példák is. Mindegyiknek saját oldala van, amit könnyen belinkelhetünk, ha éppen arra van szükség (pl. így: http://a.te.ervelesi.hibad.hu/mazsolazgatas).

Furcsa egy dolog a QR-kód, a különös fekete-fehér foltos izé, amit egyre több helyen megtalálunk. A kódba szöveget, linket rejthetünk el és leggyakrabban mobiltelefonnal szokták leolvasni. Az ötlet elsőre mindenkinek szimpatikus és bőven vannak olyan alkalmazások, amikkel ilyen kódokat gyárthatunk (ITT ÍRTUNK) több ilyenről. Időről-időre felbukkan bennem a kérdés: Mégis mire jók ezek a kódok? Mi az, amit nem lehetne máshogy ugyanígy megcsinálni. Remek dolog lehet a QR kincskeresés, de miért nem rejtünk el szövegeket? Természetesen az hasznos lehet, ha a QR-kód rögtön egy linkre mutat és már oda is visz minket. Ezt használja ki a QR Voice nevű alkalmazás (IDE KATTINTVA), beírunk egy szöveget és kapunk egy QR-kódot ezt leolvasva meghallgathatjuk a szöveget.

Nemrég hallottunk először a Zanza.tv nevű ( IDE KATTINTVA elérhető) oldal indulásáról, és érdeklődve vártuk a tényleges élesedést. Most ez megtörtént, a honlapon jelenleg 8 tantárgy és összesen kb. 550 videó látható. A videókhoz tesztek tartoznak, de mintha egy-egy videóhoz mindig csak egy-egy típusú teszt vagy feladat lenne elérhető. Az oldal rendkívül esztétikus, modern megjelenésű, és világos, hogy mit hol ad és miért. Videókat is látható gonddal és szakértelemmel készítették el. Érdekes a kezdeményezés, Jeanne d'Arc történetét például hosszú, 10 perces filmrészletek segítségével tanulhatjuk meg (ami jó, bár óhatatlanul felmerül, hogy vagy rengeteg pénz volt a projektre, vagy nem jogtiszta a filmek felhasználása, de ez legyen a felhasználók legnagyobb baja :)

Egy korábbi cikkünkben már bemutattuk az önértékelés izgalmas eszközét, a tanulási naplót (IDE KATTINTVA). Ebben a diákok követik saját tanulásukat, naponta, vagy az órák után írnak arról, hogy mit tanultak meg, mi az, amit értenek és mi az, amit nem. A korábbi cikkben azt javasoltam, hogy legyen a tanulási napló blog, amit én is tudok követni, sőt akár többekkel is megosztható. Azóta találtam egy olyan eszközt, ami az ilyen naplóvezetést még egyszerűbbé teszi: a Reflex (ITT TALÁLHATÓ) segítségével a diákok pár perces filmeket rögzíthetnek a számítógép webkamerájával és mikrofonjával. Pont elegendőt ahhoz, hogy elmondják, mit tanultak, mit nem értenek, esetleg mi az, amire emlékezniük kellene majd. Az üzeneteket azután elmenthetik és egy idővonalon megnézhetik. Arra is lehetőségük van, hogy egy időkapszulában előreküldjék a jövőbe. Az oldal nagy előnye, hogy tökéletesen magyar, tehát a legalapvetőbb nyelvtudás sem kell hozzá.

Hányszor gondoltam már azt, hogy 'biztosan van egy hosszabb szó' amikor Scrabble-t játszottam, vagy mérgelődtek mások, amikor nem ugrott be egy híres író vagy hegedűművész a keresztrejtvényben (magam nem vagyok egy nagy rejtvényfejtő). Nos, nem kell aggódnunk, ha angolul játszanánk ezeket a játékokat, az internet erre is megoldást kínál. A Scrabble helper ( IDE KATTINTVA látogatható meg), bármilyen betűkből kirak nekünk mindenféle szavakat (nyelvórán vicces lehet akár az, hogy csak akkor fogadjuk el a szavakat, ha tudják, hogy mit jelent és mondatot is írnak vele), de használható a Crossword Solver ( emez ITT TALÁLHATÓ ), ahol remek szűkített keresésekkel juthatunk egy-egy dilemma végére.

Itt a TanárBlogon időről időre ajánlunk olyan oldalakat, olyan alkalmazásokat, amik a programozás alapjait segítenek elsajátítatni mindenkinek. Ezek kapcsán többnyire elindul egy vita arról, hogy kell-e egyáltalán ezt tanítanunk vagy nem. Az egyik álláspont szerint a kódolás csak az emelt szintű informatika része, sokkal fontosabb lenne, hogy a diákok rendelkezzenek stabil felhasználói ismeretekkel, ismerjék az internet veszélyeit, legyenek képesek felelősen közlekedni a kibertérben és készítsenek szép PowerPointokat. A másik vélemény szerint senkinek nem lenne szabad elvégeznie az iskoláit úgy, hogy nem ismerkedett meg a programozás alapjaival, nem tudja, mi az a kódolás és milyen alapelvek mentén működik. Ehhez a vitához szeretném hozzátenni a magam meglátásait.