Nagyon vicces oldal a Poetweet nevű (ITT TALÁLHATÓ), Twitter üzenetekből ír költeményeket. Nem kell mást tennünk, mint beírni a Twitter azonosítót, kiválasztani a versformát (lehet szonett, rondó vagy indriso) és már készül is a költemény. Elkészíthetjük híres emberek verseit, vagy akár intézményekét is. Jó játék lehet, hogy a diákok próbálják meg kitalálni, ki írhatta az adott verset, magasabb szinten pedig akár még elemzést is írhatnak róla. Mutatunk két példát is.

Mindig nagy öröm, ha érdekes hazai kezdeményezésekről számolhatunk be. És a mai egy ilyen alkalom, hiszen Sárközy Zsolt oldalát és új szoftverét ajánljuk minden angolul tanuló figyelmébe. Az oldal neve Angolszalonna (ITT TALÁLHATÓ ) és rengeteg kiejtési tipp, oldal, ötlet gyújtópontja. Talán már ezért önmagában érdemes lenne írni az oldalról, ám az igazán érdekes a HA! nevű ingyenesen letölthető szoftver, amely az angol magánhangzók rejtélyeit fedi fel számunkra. Rengeteg hanganyag a kiejtéshez, bemutató magyarázatok, szintek kezdőknek és haladóbbaknak, játékok, feladatok és tesztek alkotják a szoftver gerincét, kifejezetten érdekesen és felhasználóbarát módon bemutatva ehy olyan szeletét az angol nyelvnek, amely valóban csak olyan sok gyakorlással sajátítható el, amire tanórákon nem nagyon lehet idő.

Pár hónapja írtunk a Prométeusz társaságról, arról a kísérletről, ahol egy történetbe ágyazva próbáltam meg fizikát tanítani (ITT VANNAK a cikkek róla). Azután néztem körbe, hogy vajon van-e más is, aki hasonlóval próbálkozott és így találtam rá a Zombi alapú tanulás oldalára (ITT TALÁLHATÓ). David Hunter amerikai földrajztanár találta ki, hogy a a földrajzot egy zombitámadáson kerestül tanítja meg. A diákoknak ki kell találniuk, hogy hol építsék fel a bázisukat (ehhez meg kell határozniuk a megfelelő helyet), táplálékról, közlekedésről kell gondoskodniuk, mindeközben az alapvető földrajzi fogalmakat ismerik meg a térképezéstől a talaj felépítésén át a folyók tulajdonságaiig. A letölthető mintalecke azzal foglalkozik, hogy mi is a földrajz és mit is csinálnak a geográfusok.

Mire jók és mire nem a közösségi oldalak? Érdekes kérdés, és mivel éppen ezze a témával foglalkozom a 9. osztályban, gondoltam, megosztom azt a pár hasznos oldalt, amit én ahhoz használtam, hogy lehetőség szerint értelmes diskurzust tudjunk folytatni a fentebb említett közösségi oldalak lehetséges hasznát. Mivel egy előző posztomban az iróniát néhány lelkes kommentelőnek sikerült félreértenie, szeretném már most kijelenteni: NEM gondolom azt, hogy a közösségi oldalakat tiltani kellene. Egyáltalán nem. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy tanuljunk a gyerekektől, próbáljuk meg követni, hogy mi most éppen a 'menő', és megpróbáljunk értelmes beszélgetést kezdeményezni a kérdésről. Ezzel nem a szabadságukat korlátozzuk szerintem, mint ahogy a KRESZ órákkal sem a szabad közlekedésnek szabunk gátat. Ennyi a bevezető, a lapozás után következzenek az órán használt anyagok!

Egy biológiatan rnak kevés nehezebb dolog van, mint az egészségfejlesztés. Aki már próbált a diákoknak a dohányzásról érvelni tudhatja, hogy kicsit kevesebb sikerrel kecsegtet, mint hollókat tanítani víz alatt repülni. Adódott az ötlet, hogy ahelyett, hogy én győzködném őket, győzködjék ők magukat. Korábban kis tájékoztató füzeteket készítettem velük, de most úgy gondoltam, a Sway tökéletesen alkalmas lesz erre a célra. A dohányzásról és az egészséges táplálkozásról kellett tájékoztatókat készíteniük, azzal az egyetlen megkötéssel, hogy minden felhasznált anyag (szöveg, kép) a sajátjuk kell legyen, nem másolhatnak be semmit. Íme az eredmények:

Az internet tele van még a félelmetesnél is félelmetesebb veszélyekkel és veszélyes helyekkel, appokkal. Itt van ugye mindjárt a Facebook, na ott aztán mennyi veszély leselkedik a diákjainkra. Csakhogy, ha megkérdezzük őket, kiderül gyorsan az is, hogy gimnazistáink már nem feltétlenül a Facebook-on múlatják az időt. Egy összeállítást találtunk, amely 2014 legveszélyesebb alkalmazásait és közösségi oldalait gyűjtötte össze. A leírás természetesen amerikai, ezért úgy döntöttünk, megkérdezzük a magyar diákokat is arról, hogy milyen alternatív közösségi oldalakat használnak. Ha már a Facebook 'annyira 2012-es' ... A lapozás után a lista és az eredmények.

Mi a Föld történetének 25 legfontosabb pillanata? A BBC egy remek oldalon mutatja be, IDE KATTINTVA láthatjuk. Az egyes fontos lépéseket rövid szövegek és linkek mutatják be. Nagyon látványos és tanulságos végignézni. De nem csak arra használhatjuk, hogy megnézzük, talán inspirációnak is jó. Könnyen készíthetünk mi magunk hasonló oldalt, vagy akár készíttethetünk a diákjainkkal, az ehhez használható eszköz a Sway (ITT ÍRTUNK RÓLA).

Mit lát a világból az, aki a bulvársajtóból tájékozódik? Ezt a kérdést tettem fel diákjaimnak, és szót tett követte, úgy döntöttünk, megnézzük. Én megvettem az aznapi Blikk és Bors napilapokat, valamint hoztak a diákok Metropolt (nem szükséges ezeket megvenni, mindkét újságnak van weboldala). Ebből a három forrásból igen sokan tájékozódnak, érdekes megnézni, hogy milyen világban élnek. Ez persze nem rosszabb vagy jobb, egyszerűen más világ. A diákok feladata (angolóra lévén) az volt, hogy egy közösen szerkesztett OneNote oldalon összegyűjtsék a legfontosabb hírek rövid, angol összefoglalóját. Hogy sikerült mindez? A laozás után megmutatjuk.

Kedves barátunk, Benedekné Fekete Hajnalka szervez február 16-án igazi IKT napot a Pest megyei Turán, iskolájukban. A 15 órától kezdődő eseményen szó lesz a galgamácsai és a turai tapasztalatokról, majd egy valódi Teachmeetre is sor kerül. Ha valaki részt venne itt jelezheti, ha pedig a Teachmeten is megosztana valamit másokkal, azt itt teheti. Részletek Hajni blogján olvashatók IDE KATTINTVA. Biztosan megéri elmenni!!!

Pár hete írtunk már a GradeCam alkalmazásról, amivel egy kamerával lehet javítani a dolgozatokat (ITT LEHET REGISZTRÁLNI RÁ). A dolog egyszerű, ki kell nyomtatnunk egy válaszlapot, ezen jelölik a diákok a válaszaikat (A-E közül választhatnak), a teszt megírása után a mobiltelefonunkkal vagy a webkamerával olvashatjuk be az egyes lapokat és már meg is van az eredmény. Ugyan nem vagyok nagy híve a többszörös választásos teszteknek, de azt gondoltam, egy próbát megér. Íme a tapasztalataim: