Bármilyen karácsony közeli vagy akár karácsony utáni órán nagy sikerünk lehet, ha bemutatjuk a karácsonyfa-férget. Ez az állat nem a karácsonyfákat károsítja, hanem maga néz úgy ki, mint egy kis karácsonyfa. A Spirobranchus giganteus a soksertéjű gyűrűsférgek osztályába tartozik, a trópusi és szubtrópusi tengerek lakója. Meszes vázat épít magénak az aljzatba, de ebből kilóg a testének egy része, ami a táplálkozásban és a légzésben is szerepet játszik. És ez a rész úgy néz ki, mint egy karácsonyfa. Ha be akarjuk mutatni órán, adunk pár ötletet:

Micsoda év volt! Gondoljuk szinte mindig ilyenkor szilveszter környékén. Ugyanakkor sok mindent elfelejtünk, nehéz mindenre emlékezni, amikor ilyen gyorsan töerténnek az események. Most néhány oldalt, gyűjteményt ajánlunk ahhoz, hogy az új naptári év első óráit hogyan tölthetjük az óév érdekes és/vagy fontos eseményeinek a feldolgozásával. Én azt szoktam csinálni, hogy a képekből kollázst csinálok, vagy egyesével kivetítem őket, és akár párban megpróbálják a diákok felidézni, hogy az a kép kit-mit ábrázol, és vajon hogyan kötődik a 2014-es évhez. Rögtön itt van a Facebook kisfilmje, vagy a Google kevéssé informatív filmje, amely a keresőszavak alapján idézi fel az év fontosabb eseményeit. Természetesen több oldal is található majd a lapozás után!

A KFKI oldalán akadtunk egy olyan naptárra, ami kifejezetten a természettudományokkal foglalkozik (ITT TALÁLHATÓ), Minden napra olvashatunk arról, hogy milyen híres tudósok születtek vagy haltak meg az adott napon, milyen jeles, a természettudományokhoz kapcsolódó események történtek az adott napon. 1973-ban ezen a napon hunyt el a Kuiper-öv névadója, és 1620-ban ezen a napon született a svájci gyógyszerész Johann Jakob Wepfer. Ha hirtelen kell menni helyettesíteni valahová egy pillantás a tudósnaptárra életmentő lehet.

Mi történik, ha valaki a molekuláris biológia szak elvégzése után elmegy grafikusnak? Például ráérő idejében egészen fantasztikus infografikákat kezd el készíteni. A Tabletop Whale oldalon (IDE KATTINTVA) láthatjuk ezeket a csodákat. Ugyan angolul vannak, de kis biológiai ismeretekkel már teljesen jól érthetőek nyelvtudás nélkül is. A (gyakran animált) képeket nézve elgondolkodik az ember, hogy ilyenek miatt ehetne értelme a digitális tankönyveknek. A Tabletop Whale pár hete indult, de hasonló oldal John Kyrké, oda is érdemes ellátogatni (ITT TALÁLHATÓ).

Kifejezetten izgalmas és vicces dolgokat fejleszt néha a Google - látszólag csak a vicc kedvéért. Ma is egy ilyen alkalmazást mutatunk be, a neve Google docs Demo: Master's edition ( IDE KATTINTVA látogatható meg), ami sajnos csak angolul él, angolul viszont nagyon. A játék lényege annyi, hogy egy közös dokumentumot szerkeszthetünk egy-két figurával. A nevek: Dosztojevszki, Shakespeare vagy éppen Nietzsche. Elkezdünk egy közösen szerkesztett dokumentumba írni, majd egyszer csak megjelenik Edgar Allan Poe vagy éppen a fentebb említett szerzők bármelyike, és belejavít az írásunkba, vagy éppen folytatja. Angol stilisztikai ujjgyakorlatnak kiváló, de még talán maga az az élmény is megéri, hogy egy közösen szerkesztett dokumentumban hirtelen megjelenik Shakespeare élőben és belejavít az írásunkba :)

Mitől lesz egy tananyag, egy tanóra interaktív? Megint felmerült ez a kérdés, most éppen az OFI kísérleti tankönyveinek digitális tananyagaival kapcsolatban (itt olvashatóan), de nem először. Amióta megjelent a számítógép használata az oktatásban, azóta folyik a vita arról, hogy mitől is lesz valami interaktív. Sorra készültek az interaktív oktatóanyagok, de mindig volt,aki kritizálta őket. Az interaktív táblák megjelenésével tovább fokozódott a vita: interaktív-e ez az eszköz vagy csak a frontális tanítása kiszolgálója. Mi okozhatja ezeket a vitákat és mi lehet a megoldásuk?

100 éve kezdődött az I. világháború, az európai civilizációt alapjaiban felforgató konfliktus. Sokan emlékeznek meg az évfordulóról, Nagy-Britanniában még most is ez a háború él a közös emlékezetben nagyobb traumaként, nem az azt követő. A Gaia Technologies az évfordulóra egy virtuális lövészárkot tett közzé, amit egyszerű regisztráció után bárki letölthet és használhat (IDE KATTINTVA). A szimulációt feltelepítve bejárhatjuk egy lövészárkot a nyugati fronton, meghallgathatjuk mit mondanak a katonák, olvashatunk információkat a lövészároklét mindennapjairól.

Ma egy egyszerű, de mégis nagyszerű ötletet mutatunk be. A lényege annyi, hogy generálhatunk olyan ál-beszélgetéseket, amelyeket mintha az iPhone Siri-jével folytattunk volna. A beszélgetéseket utána egy képernyőképként elmenthetjük, illetve egy linket is kapunk hozzá, amit megoszthatunk. Az I fake Siri oldala IDE KATTINTVA látogatható meg. Az oldal korlátai és lehetséges iskolai felhasználása a lapozás után :)

Van valahol a közelben egy huszár-emlékmű? Milyen szobrok vannak ott ahová osztálykirándulásra megyünk? Ezekre a kérdésekre segít válaszolni a Köztérkép oldal (IDE KATTINTVA). A lelkes önkéntesek által létrehozott és fenntartott oldalon mindenféle szobrot, emlékművet, emléktáblát megtalálunk (sőt magunk is bővíthetjük a listát). Kereshetünk a szobor címe, témája, helye, szerzője alapján is közöttük. Az egyes szobrokról elolvashatjuk a történetüket és megtaláljuk a pontos helyet is, legtöbbször pedig egy fénykép is segít abban, hogy megismerjük, megtaláljuk. Ezek az emlékhelyek segíthetnek abban, hogy a történelmet, történelmi, irodalmi személyeket közelebb hozzuk a diákokhoz, valóságosabbá, kézzel foghatóbbá tegyük a tanultakat.

Készüljünk együtt a középiskolába! Közelednek a középiskolai felvételik, és akár 4, akár 6 osztályos iskola a cél, igen komolyan kell venni a felkészülést a megmérettetésre. Tanuljunk együtt, hogy ez a folyamat ne a stresszről, tanácstalanságról és kétségbeesésről szóljon, hanem a pontos, tematikus és céltudatos felkészülés nyugalmában átélt egészséges izgalomról! A Videótanár weboldalon ehhez is hathatós segítséget nyújtunk, hiszen amellett, hogy mintegy 800 videónkban megtalálható a teljes 5-8. osztályos tananyag, felvételi-előkészítő feladatokkal segítjük a diákok felkészülését életük első komolyabb vizsgájára.