Aki kirándul, diákokat visz a természetbe, biztosan találkozott már tanösvényekkel. Olyan útvonalak ezek, amiken időről időre táblák segítik az adott környék megismerését, bemutatva azok élővilágát, természeti kincseit. Ha tanösvényeket keresünk, érdemes a Tanösvények oldalra ellátogatni, ahol több száz ilyen útvonalról kapunk részletes leírást (helyszín, pontok száma, az ösvény hossza, témája stb.), külön tanösvénykeresője van a nemzeti parkoknak is. Mi azonban most nem egy már előre elkészített útvonalat jártunk be, hanem a diákok maguk készítettek egyet az erdei iskolában. Természetesen nem kezdtünk el táblákat felállítani, a mi tanösvényünk virtuális volt és a következő lépésekben készült:

Tapasztalataim szerint az égi mechanika az egyik legnehezebben felfogható része a természettudományos tananyagnak. Talán nem véletlen, hogy az emberiségnek is legalább tizenkétezer évre volt szüksége ahhoz, hogy kibogozza, miként is függenek össze a látszólagos és a valóságos mozgások. Persze az órán sokat rajzolunk, szemléltetünk, de érdekesebb és hasznosabb is lehet, ha ezt az anyagrészt is konkrét tapasztalatokhoz tudjuk kötni. Ebben lehet segítségünkre a mobiltelefon. A telefon ugyanis nagyon pontosan képes mérni a saját dőlésszögét (a benne levő giroszkópnak köszönhetően) ezt pedig felhasználhatjuk arra, hogy a nap mozgását kövessük az égen.

Képet bármihez villámgyorsan lehet találni - ez valóban így van, és teljesen igaz is, egészen addig, amíg olyan témával nem foglalkozunk, ahol már a képek minősége is számít. Ha természeti jelenségeket, vagy (mint az én esetemben) tájakat kell leírni (ráadásul nem is magyarul), akkor már hirtelen fontos lesz az, hogy a képek mennyire jók. Nem elég jelezni, illusztrálni valamit, hanem ihletet kell adnia a képeknek. Ehhez pedig a legjobb hely szerintem a National Geographic ingyenes gyűjteménye, ahol bónuszként minden képhez egy kis történet is tartozik. Akár mi elmondhatju, akár kitaláltathatjuk a diákokkal. Remekül működött és sokáig, lelkesen beszéltek róla.

A Dictanote nevű kiegészítő (vagy app, ha úgy töltenénk le) kiválóan segítheti a munkánkat, főleg ha jegyzetelésről van szó, és lusták vagy lassúak vagyunk gépelni. A program annyit tud, hogy leírja nekünk, amit mondunk. És lássuk be, ez nem kevés. Már régebben is írtunk az akkor még nem Dictanote néven ismert alkalmazásról, ám akkor még közel sem éreztük, hogy teljesen használható lenne (főleg magyarul). Most viszont azt kell mondanunk, hogy de. Én személyesen próbáltam ki, egy tudományos cikkből készítettem vele jegyzeteket és valóban megéri. Legközelebb már ezt fogom használni, mert keveset hibázik és kétszer annyi jegyzetet tudok egységnyi idő alatt elkészíteni. Az alkalmazás IDE KATTINTVA telepíthető akár a böngészőnkbe is (feltéve, hogy Chrome az), illetve, ha valakinek bizonyíték kell, nem ígéret, hát csináltam egy rövid demo felvételt, ahol egy videón lehet követni, hogy a Dictanote hogyan dolgozik. Azoknak, akik nem akarnak semmit letölteni, és Explorer vagy Mozilla van a gépükön, a Dictanote oldalát érdemes felkeresni, MÉGPEDIG ITT.

Mit mondjunk a diákunknak, ha megkérdezik, minek kell fizikát/kémiát/biológiát tanulni? A leghatásosabb, ha elmondjuk, mennyit segítettek ezek a tudományok az emberiségnek. Ebben lehet segítségünkre a Science Heroes oldal (IDE KATTINTVA), ahol a tudomány hőseiről olvashatunk, arról, hogy mennyit segítettek az emberiségnek. Az oldalon egy toplistát is találunk arról, hogy melyik tudós hány életet mentett meg. A legelső a kissé ellentmondásos kémikus, Fritz Haber, aki a műtrágya gyártást tette lehetővé (de emellett harci gázt is fejlesztett és a német lőpor utánpótlást is megoldotta).

Tizenpár éve már, hogy mindenféle fórumokon beszélek az IKT eszközök használatáról. Itt a TanárBlogon, konferenciákon, továbbképzéseken, baráti beszélgetéseken, ahol csak szóba került. Azóta voltak már nagy állami programok, Sulinet program, TÁMOPok és TIOPok, Digitális Pedagógus konferenciák sora, megjelentek szakkönyvek, elindultak és elhaltak különféle blogok és portálok. Egy dolog nem változott, az alapvető és első reakció, hogy úgysem lehet. A leggyakrabban ez az első reakció, ami elhangzik az érdekes és fontos, sőt lehet, hogy ez valóban a jövő útja, erre lenne jó, ha az iskola elmozdulna, de sajnos úgysem lehet. És itt aztán sokféleképpen folytatódik a mondat. Úgysem lehet, mert...

Hogy mik nem történnek, miközben az érettségik lázában égnek a középiskolák! Tizenöt ország angolos app-fejlesztő csapata verseng egymással, hogy ki tudja a legjobb angoltanulásra használható, ráadásul a társadalmi felelősségvállalás finom szövetével hálózott alkamazást készíteni. A verseny 2015 május 4-8. között zajlik, a csapatok bemutatkozó filmjeit már most meg lehet tekinteni (ITT TALÁLHATÓAK). De ez mind semmi, mert a szervezők a pénteki (május 8.) bemutatót, ahol minden csapat bemutatja az ötletét pár percben, ÉLŐBEN KÖVETHETIK az érdeklődők (délután 2 és 4 óra között) . Hol ebben a TanárBlog? Az asztal másik oldalán, a zsűriben :) És akinek még ez sem elég interaktivitás, az a bemutatók ideje alatt szavazhat is kedvenc appjára!

Ma már senkinek nem jelent újdonságot a QR kód, mindenki tudja, hogy ezek a kis jelek beolvashatóak mobiltelefonnal, mögöttük pedig szöveg, webcím rejtőzik. Ugyan sokszor temették már ezt a technológiát, ma is ott van mindenütt, plakátokon, reklámokon, magazinokban. Természetesen lehet helye a tanításban is. Ehhez mutatunk most pár hasznos weboldalat.

QR kódot létrehozni nagyon egyszerű számos olyan oldal van, ahol pár kattintással készíthetünk magyarul például IDE KATTINTVA. A Kaywa nevű oldalon készíthetünk dinamikus QR kódokat vagyis olyat, aminek a tartalma változik, de maga a kód nem. A QR Voiceesetében nem szöveget rejt a kód, hanem annak felolvasott hangját.

Folytatom a korábban megkezdett beszámolót a Microsoft Global Educator Exchange konferenciájáról. A második nap rövid programbemutatókkal folytatódott, amit tanárok tartottak tanároknak. Nekem a MineCraftról, az Office Mixről és a Skype-ról szólót volt szerencsém meghallgatni. Az ilyen bemutatók igazi csapdáját itt sem sikerült elkerülni, ami elhangzik az a hallgatóság egy részének túl komplex, mert nem ismeri a programot, másoknak túl egyszerű. Jelen esetben inkább a kezdőket célozták meg, ami miatt én nem sok újdonságot hallottam. Azért az vicces volt, amikor ötven tanár Mystery Skype-ot játszott egy iowai osztállyal és ők nyertek. Mindenesetre ez a három óra még nem győzött meg arról, hogy annyira fontosak vagyunk.

Bár nem letölthetőek ezek a tanynagok, mégis - némi internetkapcsolattal - remekül használhatóak. A forrás a New York Times, ahol az alábbi ötlettel álltak elő: mi lenne, ha az aktuális hírekből egy-egy nyelvtanulók (diákok) számára érdekes, rövidebb (kb. 5 perces) anyagot kiemelnének, és ahhoz mindig feltennének 6 (azaz pont hat) kérdést. A gondolatból egy rovat lett, amely minden nyelvtanuló (nyelvtanár) számára kincsesbánya. Sok tanár próbál meg 'aktuális' lenni, ezek az anyagok remekül működnek így is, nem kell tovább keresgetni, be lehet vinni a kész anyagot, ami ráadásul garantáltan naprakész. Külön kedvesség, hogy a kérdéseket két szinten szerkesztik; vannak tényszerű, rövid kérdések, de találhatunk összetettebb, gondolkodtató kérdéseket is. Az oldal IDE KATTINTVA érhető el.