Write about - közös írás, közös olvasás
Nyelvoktatás - 11 éve
Érdekes oldalnak tűnik a Write about (ITT TALÁLHATÓ), ahol közösségi írás zajlik. Tanárként regisztrálva osztályokat, csoportokat hozhatunk létre, ahol történeteket írhatunk, illetve kommentelhetünk mások műveihez. Az írás egyik komoly problémájára keres választ az oldal, tudniilllik arra, hogy kinek is írunk, amikor az ikolában fogalmazásokat adunk be? A válasz gyakran sajnos annyi, hogy a tanárnak, aki osztályoz, majd visszaad (jó esetben), és akkor a diák fiókjában (szemeteskukájában) landol az év végén, vagy nem adja vissza az írást, és maga temeti el. Szóval a közönség feltétlenül fontos, és ezt a Write about hozza is. Tanárként zárt közösséget is létrehozhatunk, azaz nem KELL feltétlenül kifelé is megjeleníteni az írásokat. E mellett viszont ott a rengeteg remek (és kevésbé remek) publikált írás, amelyet elemezhetünk, kritizálhatunk, dicsérhetünk. Ha valakinek gondot okoz az írás tanítása, egy ötletnek jó lehet.
Kémia- vagy fizikaóra kísérlet nélkül olyan, mint az erdő madárdal nélkül. Mindezzel együtt hasznos lehet, ha az ember videón is be tud mutatni kísérleteket. Akár azért mert nem rendelkezünk a megfelelő eszközökkel, akár azért, hogy a diákok lássák, mit kellene csinálniuk. De kiadhatjuk otthoni feldolgozásra is a kísérletekről készült videókat. Ehhez gyűjtöttünk most egybe pár olyan oldalt, ahol kémia-, fizika- és otthon elvégezhető barkács kísérletek találhatók meg.
Megjelent Windows 8.1-re a Book creator nevű e-bbok készítő alkalmazás. A szoftver egyszer csak fizetős lesz, de ha gyorsan lépünk, ingyen letölthető. Villámgyorsan, egyszerűen és teljesen intuitív módon használható kezelőfelülete akár alsóban is használhatóvá teszi a programot. Aki nem hiszi, járjon utána ... például úgy, hogy
A New York Times érdekes képgyűjteményeket tesz közzé időről időre. Ilyen a Családok a világban című is (
Nagyszerű alkalmazásra akadtam, amivel listákat és teszteket is készíthetünk. Az oldal neve PlayBuzz (
Nem értjük, nem úgy terjed, ahogy sokan szeretnék, lemaradunk. Hányszor hallottuk már ezt a magyar tanárok és az IKT kapcsán. Júniusban tették közzé az Africa report című jelentést, amely a helyzetet Afrikában próbálja feltárni - sikeresen. Mint kiderült, ők sem jobbak, és ugyanazokat azellentmondásokat táplláják önmagukban, mint mi. Mindösszesen 1500 oktatási intézményben jártak a felmérést készítők, és - nagyon dicséretes módon - a válaszadók 95%-a vallotta, hogy az infokommunikációs műeltség és eszközhasználat rendkívül fontos. Ugyanakkor 57% gondolta azt, hogy kevéssé használják (vélelmezhetően mások) ezeket a fejlesztéseket.
Krízisben van a természettudományok oktatása jelentik ki sokan és sokszor. Az USA, az Európai Unió komoly programokat indít, hogy megoldja a válságot. Ezek a programok (amiket például a Scientix oldalon találhatunk meg) elsődlegesen a természettudományos pályák és szakmák népszerűsítéséről szólnak, ugyanis a világgazdasági versenyben jelent hátrányt, ha nincs elég informatikus, mérnök, kutató, világszerte a legtöbb szabadalmat már most is Kínában nyújtják be, Európa igencsak le van maradva. Mindeközben a tudományos pályák népszerűsége az egyes országokban fordítottan arányos a fejlettségi indexszel. Miközben Norvégiában és Japánban nem érdekli ez a karrier a gyerekeket, Gabonban és Szváziföldön az diákok álma, hogy tudósok, mérnökök legyenek.
A felsőbb évfolyamokon lehet hasznos az ingyenes Tibi's Mathematics progam (
A Chartbuilder (




