NAgyon egyszerű, ám annál hasznosabbnak tűnik a Write well névre keresztelt oldal (IDE KATTINTVA érhető el), ahol pont ezt tanulhatjuk meg - hogyan írjunk jól. Ez mondjuk az alkalmazást nézve azért túlzás, de segíteni biztos segíthet. A regisztráció egy pillanat, és máris indíthatjuk a fogalmazást. Kiválaszthatjuk, hogy milyen típusú írást szeretnénk készíteni (pl. vita, egyetemi dolgozat stb.), és máris megkapjuk az esszé szerkezetét pontról pontra. Ha valaki próbálta már pl. az érvelő esszé szerkezetét megtanítani magyar gomnazistáknak, örülni fog a Write well-nek és értekeli, amit tud. Hiába mondjuk el ugyanis 50szer, hogy mi a pontos szerkezet, mindenki ír, amit gondol. Természetesen a magyar és angol esszék szerkezetükben is mások, nem is beszélve arról, hogy hol mit gondolnak az esszé szerepéről, jellegéről. Ezért is különösen hasznos, hogy a kevésbé szabad, kreatív írásként megélt angol nyelvű esszéket ilyen segédlettel taníthatjuk meg.

A doromb az a hangszer, amivel mindenkinek lehetnek sikerélményei, könnyű megszólaltatni és könnyű belőle érdekes dallamokat is kicsiholni. Ha valahol hever egy doromb, biztosan lesz valaki, aki felveszi és egy kicsit penget rajta. A hangszerben azonban több van a pilinckázásnál, ahogyan ez az igazán profik játékán látszik is (például itt).Ha valakiben megvan az elszántság a profivá váláshoz, akkor érdemes a Dorombsulit megnéznie (IDE KATTINTVA), ahol lépésről lépésre tanulhatja meg a dolgokat.

Mi mindenre lehet használni egy prezentációs szoftvert? Diákjaink, akik ebben az évben kezdtek ismerkedni a francia nyelvvel például remek képregényt készítettek benne. Nem csak a nyelvi készségeik fejlődtek így, de az igazi projekt során együttműködni is remekül megtanultak. Fontos volt, hogy végig a célnyelven kommunikáljanak egymás között, amíg a képregény készül. A végeredmény alant megtekinthető:

Érdekes oldalnak tűnik a Write about (ITT TALÁLHATÓ), ahol közösségi írás zajlik. Tanárként regisztrálva osztályokat, csoportokat hozhatunk létre, ahol történeteket írhatunk, illetve kommentelhetünk mások műveihez. Az írás egyik komoly problémájára keres választ az oldal, tudniilllik arra, hogy kinek is írunk, amikor az ikolában fogalmazásokat adunk be? A válasz gyakran sajnos annyi, hogy a tanárnak, aki osztályoz, majd visszaad (jó esetben), és akkor a diák fiókjában (szemeteskukájában) landol az év végén, vagy nem adja vissza az írást, és maga temeti el. Szóval a közönség feltétlenül fontos, és ezt a Write about hozza is. Tanárként zárt közösséget is létrehozhatunk, azaz nem KELL feltétlenül kifelé is megjeleníteni az írásokat. E mellett viszont ott a rengeteg remek (és kevésbé remek) publikált írás, amelyet elemezhetünk, kritizálhatunk, dicsérhetünk. Ha valakinek gondot okoz az írás tanítása, egy ötletnek jó lehet.

Kémia- vagy fizikaóra kísérlet nélkül olyan, mint az erdő madárdal nélkül. Mindezzel együtt hasznos lehet, ha az ember videón is be tud mutatni kísérleteket. Akár azért mert nem rendelkezünk a megfelelő eszközökkel, akár azért, hogy a diákok lássák, mit kellene csinálniuk. De kiadhatjuk otthoni feldolgozásra is a kísérletekről készült videókat. Ehhez gyűjtöttünk most egybe pár olyan oldalt, ahol kémia-, fizika- és otthon elvégezhető barkács kísérletek találhatók meg.

Megjelent Windows 8.1-re a Book creator nevű e-bbok készítő alkalmazás. A szoftver egyszer csak fizetős lesz, de ha gyorsan lépünk, ingyen letölthető. Villámgyorsan, egyszerűen és teljesen intuitív módon használható kezelőfelülete akár alsóban is használhatóvá teszi a programot. Aki nem hiszi, járjon utána ... például úgy, hogy ezt a rövid videót megnézi, ahol megmutatják, hogyan is kell használni ezt az izgalmas alkalmazást. Az app IDE KATTINTVA tölthető le.

A New York Times érdekes képgyűjteményeket tesz közzé időről időre. Ilyen a Családok a világban című is (ITT TALÁLHATÓ), amelyben 23 család életéből mutatnak be egy-egy villanást. Én azért szeretem ezeket a képeket használni, mert mindegyikhez pár sorban megtalálható a háttértörténet is. Cseh házaspár imádkozik, vagy román utcagyerekek feszítenek a föld alatt - mind-mind olyan kép, ami bármit jelenthet és bárhol lehet. Ha órán használom, először általában csak a képeket mutatom, majd onnan kiindulva kezdünk a történetről beszélgetni. Valamiért pont eléggé érdekesek, és mégis tartanak némi távolságot a képek.

Nagyszerű alkalmazásra akadtam, amivel listákat és teszteket is készíthetünk. Az oldal neve PlayBuzz (IDE KATTINTVA), ingyenesen használható. A regisztráció után három lehetőségünk van: készíthetünk egyszerű igen-nem típusú testeket, bonyolultabb (hangzatos néven) személyiség teszteket, ahol a válaszaink alapján a végén különféle eredményeket kaphatunk (ilyenek például a melyik Disney-hercegnő lennél? jellegű tesztek), vagy készíthetünk listákat is. Az eredményt beilleszthetjük a saját oldalunkba, vagy linkként is elküldhetjük. Kísérletképpen én összeállítottam egy listát arról, hogy milyen IKT eszközöket használok a leggyakrabban a tanításban:

Nem értjük, nem úgy terjed, ahogy sokan szeretnék, lemaradunk. Hányszor hallottuk már ezt a magyar tanárok és az IKT kapcsán. Júniusban tették közzé az Africa report című jelentést, amely a helyzetet Afrikában próbálja feltárni - sikeresen. Mint kiderült, ők sem jobbak, és ugyanazokat azellentmondásokat táplláják önmagukban, mint mi. Mindösszesen 1500 oktatási intézményben jártak a felmérést készítők, és - nagyon dicséretes módon - a válaszadók 95%-a vallotta, hogy az infokommunikációs műeltség és eszközhasználat rendkívül fontos. Ugyanakkor 57% gondolta azt, hogy kevéssé használják (vélelmezhetően mások) ezeket a fejlesztéseket.

Krízisben van a természettudományok oktatása jelentik ki sokan és sokszor. Az USA, az Európai Unió komoly programokat indít, hogy megoldja a válságot. Ezek a programok (amiket például a Scientix oldalon találhatunk meg) elsődlegesen a természettudományos pályák és szakmák népszerűsítéséről szólnak, ugyanis a világgazdasági versenyben jelent hátrányt, ha nincs elég informatikus, mérnök, kutató, világszerte a legtöbb szabadalmat már most is Kínában nyújtják be, Európa igencsak le van maradva. Mindeközben a tudományos pályák népszerűsége az egyes országokban fordítottan arányos a fejlettségi indexszel. Miközben Norvégiában és Japánban nem érdekli ez a karrier a gyerekeket, Gabonban és Szváziföldön az diákok álma, hogy tudósok, mérnökök legyenek.