Szeptemberben indítja szakköreit az Edu&Fun Digitális Élményközpont.
Találkoztunk már máshol is robotika, 3D tárgyalkotás, online játék- és alkalmazásfejlesztő tanfolyamokkal, de ezúttal ez egy kicsit más. Itt a hangsúly nem az eszközhasználaton van, hanem valós problémák megoldásán, a kompetenciafejlesztésen, a csapatmunkán.
A foglalkozásokon a gyerekek a kreativitásukat használva együtt dolgoznak a feladatokon, a különböző elektronikai és informatikai eszközök használatának elsajátítása pedig ennek a munkának szerencsés velejárója. Úgy tanulnak meg robotokat építeni és vezérelni, 3D-ben tervezni és nyomtatni, vagy akár alkalmazásokat fejleszteni, hogy közben nem érzik a tanulás súlyát. A lényeg itt az élményalapú oktatás, és ehhez a technológiai felszereltség is példátlan. A foglalkozások egymásra épülnek, egy szakkör résztvevői pedig több projektben vesznek részt a 3 hónap alatt. A foglalkozásokat olyan lelkes szaktanárok tartják, akik a terület specialistái. Az ő munkájukat pedig főiskolás diákok segítik.
Ha van olyan diákotok, aki nyitott a digitalizációra, ajánljátok neki ezt a foglalkozás-sorozatot!
A szervezők szeptember 22-én ingyenes nyílt napot tartanak, a szakkörök helyszínén az Új Hidegkuti Nándor Stadionban. Érdemes megnézni őket!

Remek kis oldal indult világhódító útjára, a neve Álhírvadász, és legalábbis Záhonytól Gyékényesig biztosan igényt tarthat minden médiát olvasó vagy azzal az oktatásban foglalkozó figyelmére ( IDE KATTINTVA érhető el az oldal). Összesen négy szintet járhatunk be, Kezdőtől a Szerkesztőn át az Oknyomozóig. Az úton azt kell kitalálnunk, hogy vajon az elénk rakott hírek valódiak, vagy netán álhírek. Nekem tetszik, hogy valódi álhírekkel dolgozik a játék, azaz a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudást ad. Aki a TanárBlog rendszeres olvasója, vagy csak a múlt héten is erre vetette az internet tengere, egy kicsit hasonló, angol nyelvű álhír-tinderrel találkozhatott (ITT). Hasznos vadászatot kívánunk!

A Biography online egy nem túl bonyolult gyűjtemény, ugyanakkor egy szerintem érdekes projektet sikerült az egyszerű adatbázisból keríteni. A recept: az oldalon keressük meg a 100 legbefolyásosabb 20. századi embert (ITT TALÁLHATÓ ), majd válasszunk ki öt párt (pl. Hillary Clinton és Diana hercegnő; Dali vagy Madonna). Ezeket én kivetítettem és párban el kellett dönteniük, hogy melyik személyiség a befolyásosabb és miért. ... További részletek a lapozás után!!

Nem szoktunk ún. listicle-t ajánlani, de ez a mai lista kivétel, mivel zseniálisan működött az órán, és tökéletes anyag képleírás gyakoroltatására. Nem másról van szó, mint a helyenként elég vicces Bored Panda egy gyűjteményéről (ITT TALÁLHATÓ), ahol rajzfilmek logikájját kérdőjelezik meg - jogosan. Olyan képeket gyűjtöttek össze, ahol pl. Minnie egér megijed egy egértől, vagy Donald kacsa családja éppen egy sült csirkét eszik, netán azon gondolkodhatunk el, hogy Tarzan a dzsungelben hogyan és miért ilyen szépen frissen borotvált, vagy éppen Hamupipőke esetében hogyan lehet az, hogy aza méretű cipő csak pont rá jó az egész országban, és egyébként is, elég furcsa, hogy a herceg szerelmes lesz, de elfelejti az arcát annak akiért rajong. Rengeteg kép van, én tízet használtam fel közülük az órán, tökéletesen bevált. Bár a feliratok angolul vannak, a képeket bármilyen nyelvórán fel lehet használni, sőt, érdekes lehet médiaismeret órákon is talán gondoltébresztőnek.

Amikor arról van szó, hogy miként változtatja meg a világot a technika, két dolgot szinte mindig felemlegetnek: a szöveg szerepe visszaszorul a képhez, különösen a mozgóképhez képest egyfelől, a mesterséges intelligencia egyre több feladatot átvesz tőlünk másfelől. Ez a kettő találkozik a lumen5 nevű alkalmazásban (ITT TALÁLHATÓ). Fogunk egy szöveget, ami lehet egy blogbejegyzés akár vagy bármilyen tartalom a weben és a rendszer készít belőle egy videót nekünk. A filmeket és a képeket a szöveg elemzése alapján gyűjti be hozzá szabadon használható forrásokból. A végeredményt persze testre szabhatjuk magunknak és azután le is menthetjük. Jól használható arra, hogy a diákok érdeklődését felkeltő videókat készítsünk egy-egy téma bevezetésére. De ők is készíthetnek gy összefoglaló videókat. Itt is egy példa:

A Factitious oldalán (IDE KATTINTVA található) nagyon egyszerű, mégis meglehetősen nagyszerű játékot játszhatunk haladóbb angolos csoportjainkkal. Egymás után kapjuk a rövid cikkeket, és nekünk azt kell eldöntenünk, hogy álhírről van szó , avagy sem. Három kör van, 5-5 cikkel. Érdemes megnézni, hogy mely jelek árulkodnak az álhírekről, esetleg kereséssel lehet pár tényt ellenőrizni, a forrást elemezni. Hasznos, érdekes, izgalmas, és sajnos nagyon aktuális.

Sokaknak hasznos lehet az Akriel elnevezésű oldal, ami a matematika (azon belül is az algebra) tanulásához ad segítséget (IDE KATTINTVA). A beírt feladatokat nem csak megoldja, hanem a lépéseket is megmutatja, sőt azokhoz még magyarázatot is ad, ha kérjük. Az egyes algebrai ismeretekhez bőségesen találunk gyakorló feladatokat is benne és még arra is képes, hogy felmérje, mi az az ismeret, amivel még nem rendelkezünk, mit kell gyakorolnunk. A rendszer jelenleg ingyenes, de nem biztos, hogy mindig is az marad. Az érettségi felkészülésben, matematika ismétlésben, gyakorlásban nagy segítség lehet.

Nem egyszer fordul elő, hogy az ember valami rövid kis filmet szeretne megvágni, szerkeszteni, de éppen nincsen olyan gép a közelben, amin valami komolyabb videóvágó program található. Hatékony megoldás lehet ebben az esetben az Ezgif nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), amivel böngészőből vághatunk filmeket. Legfeljebb 100 MB nagyságú filmet lehet feltölteni, amit azután megvághatunk, forgathatunk, egy részletet emelhetünk ki belőle vagy éppen szöveget is rakhatunk rá. Az elkészültet letölthetjük azután a saját gépünkre is. Ha kisebb filmről van szó, akár animált gif állomány is lehet a filmünkből. A gif előnye, hogy ahhoz semmilyen külön program nem kell, minden böngésző könnyen le tudja játszani őket.

Az Okosdoboz ( ITT TALÁLHATÓ ) egy valaha volt nagyon izgalmasnak induló kezdeményezés, amely vagy elhalt, vagy tetszhalott, vagy csak elengedték a készítők, mindenesetre rengeteg hasznos információval és tananyaggal szolgálhat alsó, és felső tagozatos diákoknak egyaránt. Sok mindent ígér a bemutatkozó szöveg regisztráció után, nekem sajnos ez nem működött, de nem kell bánkódnunk, hiszen a videó szekcióban százával láthatunk rövid, érdekes, tananyaghoz kötődő filmeket, valamint, ha pl. az alsó tagozatos anyagok között tallózunk, évfolyamonként több mint száz játék, interaktív feladat vár minket. Tudáspróba, gyakorlás, videók, ameddig csak a szem ellát. Fura is egy kicsit, hogy ez így, kicsit gazdátlanul árválkodik, amikor - bár megjelenésében és technikai kivitelezésében nem igazán 2017-es - nagyon sok iskolában komoly hasznát lehetne venni.

Engedd be a mobiltelefont az órára! Nem arról van szó, hogy a gyerekek folyamatosan a mobiljukat nyomogassák az órán és nem is arról, hogy mostantól minden órán, miden tárgyból mindenkinek telefonoznia kellene, hanem arról, hogy ezeket az eszközöket, amik gyakran többet tudnak, mint az iskolai informatika labor gépei, kár lenne nem kihasználni. A legjobb persze, ha van hozzá internet elérés is, akkor használhatjuk a Kahoot! kvíz alkalmazást (ITT ÍRTUNK RÓLA), vagy feltehetünk kérdéseket a Socrative segítségével (erről ITT). Használható a mobil arra is, hogy azzal készítenek képeket, filmeket a iákok, amiket azután otthon vagy később az informatika teremben vágnak meg és küldenek el neked. Nem kell adatkapcsolat a Google Science Journal nevű alkalmazása kísérleti eszközzé varázsolja a mobiltelefont (ITT MUTATTUK BE).