Kahootozni necesse est
Vezércikk - 8 éve
Izgalmas és sokakat vitára ingerlő írást osztott meg blogján kollégánk és barátunk Főző Attila (ITT OLVASHATÓ). Röviden összefoglalva arról ír a Kahoot! alkalmazás apropóján, hogy attól, hogy egy órán valaki használ mobiltelefont, számítógépet a gyerekekkel még egyáltalán nem biztos, hogy digitális pedagógiát is használ. Sőt az egyszerű, alacsony köszöbű, de a megszokott tanítási paradigmába, sémákba könnyen illeszthető eszközök (mint a Kahoot! is) egy ponton túl gátjai lehetnek a változásnak.
”Ha azt mondjuk, hogy mi órán szoktunk kahootozni, az ma már olyasmi, hogy mi órán szoktunk golyóstollat is használni. Lehet, hogy jó, lehet, hogy nem jó. Ha lehet, akkor már legyen inkább jó.” - írja zárszóként. Könnyűnek tűnik, mégis az egyik legnagyobb probléma, amivel az oktatás jelenleg szembe néz.
Sokat lehet vitatkozni azon, hogy mi is a tehetség, miként feladata az iskolának a tehetségfejlesztés? Az-e a cél, hogy mindenkiben megtaláljuk azt, amiben ő a leghatékonyabban fejleszthető, vagy z, hogy az elsőre kiemelkedő képességű gyerekeket juttassuk el minél tovább? A klasszikus tehetséggondozás az utóbbit tűzi ki célul, amiként annak nagy hagyományai is vannak a sport- és balettiskoláktól kezdve a speciális matematika tagozatokig. Ezen a vonalon mozog a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének honlapja a
Érdekes projektet indított a Lancaster Egyetem kutatócsoportja, amivel az általános- és középiskolai irodalomtanítást veszik célba. Úgy vélik, hogy a klasszikus irodalomtanításban méltatlanul kevés hangsúly esik a helyszínek leírására, pedig a szövegértésnek nagyon fontos része lenne, hogy a leírtak alapján képesek legyünk a helyszíneket elképzelni. Magának a műnek a megértéséhez is sokat ad hozzá, ha pontos képesek vagyunk rekonstruálni az események helyszíneit. Úgy vélték, a legjobb eszköz ehhez a Minecraft lehet és már meg is született a Litcraft projekt (
Nem először írunk a remek Hacking STEM projektekről, amikben diákok maguk készíthetnek kísérleti eszközöket és végezhetnek el vizsgálatokat filléres eszközök felhasználásával. Most az
Szinte lehetetlen végiggondolni, hogy a gyorsan fejlődő technika milyen sokféleképpen segítheti a tanulást. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy mindenkinél legyen egy olyan szerkezet, amivel mindenfelé elrejtett, titkos feliratokat lehet keresni. Mára ez gyerekjáték lett. A WallaMe nevű mobilos alkalmazás egyfajta virtuális graffitiként működik (
Pár hónapja írtunk már a Flipgrid alkalmazásról (
A nyelvtan nem véletlenül egyszerre rettegett eleme sok angolul tanulónak, valamint az egyetlen olyan 'dolog', amely valóban az angoltanár kiváltsága. Köztudomású hogy a nyelvtanár az, aki igazából semmihez sem ért, de mindenről beszél (egy nyelvkönyvet végiglapozva a környezetvédelemtől a demográfiáig rengeteg témával találkozunk, amelyek jó esetben külön végzettséget igénylő kérdések, mégis - nyelvtanárként - ezekkel mind foglalkoznunk kell az órán. Hál'istennek itt a nyelvtan, amit nem vehet el tőlünk senki - kivéve a modern szakirodalom, amely teljes gőzzel a nyelvtan kiszervezésére törekszik, ráadásul úgy, hogy már a vizsgákon is sorra szűnnek meg a nyelvhelyességi feladatlapok. Hát, ez a szomorú sorsunk. Ebben némi vigaszt nyújt a British Council videó gyűjteménye 




