Nincs olyan tanár, aki ne tanult volna a szociometriáról, sokan vannak, akik alkalmazzák használják is ezt a módszert egy osztály, egy közösség struktúrájának megismerésére. A többszempontú szociometria módszerét Mérei Ferenc dolgozta ki, azóta is ezt használják a legtöbben hazánkban. Aki már csinált az tudja, hogy a végén kirajzolódó izgalmas képért meg kell dolgozni, a kérdőíveket kódolni kell és kiszűrni a kölcsönös választásokat. Időrabló feladat. Ezt könnyíti meg az eSzocMet nevű eszköz (IDE KATTINTVA), amivel a kérdőívet számítógépen lehet kitölteni, majd azt a rendszer azonnal ki is értékeli.

A nyáron meghívtak egy vidéki nagyvárosba, és nagy örömmel mentem, hogy egy új tanulóközösség pedagógiai jövőképének kialakításában segédkezzem. Tényleg nagyon jó volt látni a sok 'laikus', nem pedagógus lelkesedését, akik - észlelve a közoktatás helyenként tragikus helyzetét - a saját kezükbe vették a sorsukat, és megszerveztek egy tanulóközösséget, előbb 4-5, majd 8-10 gyereknek. És várhatóan - újságolta büszkén meghívóm - ez a szám még tovább nő a közeli jövőben. Olyannyira így van ez, hogy más tanulócsoportok már közösségként, kvázi-franchise-ként működnek, és már kezdenek várólisták is kialakulni egyes helyeken. Mivel az igény egyre nagyobb - és egyre gyorsabban nő - remek ötlet lehet most ilyen rendszereket működtetni. a nyáron további 5-6 olyan felkérést kaptam, hogy tartsak előadást egy tanulócsoport indításának pedagógiai minimumáról.

Amikor arról van szó, hogy miként lehet a Minecraftot használni a tanításban (vagy még inkább a tanulásban) a legtöbbször a játék jellege kerül előtérbe. Kétségtelen, hogy nagyon izgalmas kalandokat lehet átélni miközben az ember zombikat hentel a föld gyomrában. De a Minecraft ennél sokkal több. Például egy remek makett készítő eszköz is, amivel remek virtuális makettek készíthetők. Így használta egy 9. évfolyamos diák, Molnár Leó is, aki biológia órára készítette el az állati sejt makettjét benne. Majd erről egy kis videót is készített. Itt látható:

Elég régen volt már, de a mai napig emlékszem azokra az időkre, amikor az ELTE angol szakán a nyelvi alapvizsga egy C-test nevű teszt volt. Akkor kevéssé szerettem, de utólag belegondolva elég érdekes képet ad egy tanuló nyelvtudásáról. Ha arra nem is biztos, hogy javasolnám, hogy kizárólag ennek alapján alkossunk képet az idegennyelvi kompetencia helyzetéről, egy feladatnak feltétlenül érdekes, és gondolkodtató. A lényeg: egy szöveget úgy preparálunk, hogy az első és az utolsó mondatot békén hagyjuk, a tulajdonneveket szintén nem bántjuk, majd minden egyéb szó felét (vagy egyel több betűt) kiveszünk. Így pél___ (például) egy mon__ ilyen lyukakkal van tele. Nagyon izgalmasan mozgatja az agyat, és tényleg sokkal összetettebben tudni kell értelmezni a mondatot, mint egy átlagos lyukas szöveg feladatnál. A teszttípust elnézve jogosan merül fel a kérdés, hogy ha ilyen szabályos a szerkesztés, akkor hogyhogy nincs rá számítógépes program? Hát persze, hogy van :) IDE KATTINTVA rögtön ki is próbálhatunk egyet (lehet letölthető, nyomtatható szöveget, vagy interaktív feladatlapot is készíteni, a dolgunk csupán annyi, hogy befolyassuk a szöveget). Figyelem, a magyar ékezetes karaktereket sajnos megtagadja a rendszer.

Ha már tényleg csak 10-12 évünk van a globális környezeti katasztrófáig, érdekes lehet megnézni szűkebb környezetünkben ez pontosan mit is jelent. A New York Times interaktív infografikája (ITT TALÁLHATÓ )ebben segít. Begépelhetjük születésünk helyét és idejét, majd megnézhetjük, hogy születésnapunktól kezdve mennyivel nőtt az egy évre eső forró (32 fok +) napok száma. Ezután a jelenlegi trendeket kivetítve a jövőre, megnézhetjük, hogy milyen kilátásaink vannak. Mindehhez rövid, érthető és érdekes magyarázatokat is kapunk, némi globális kitekintéssel (pl. ezek az értékek, számok hogyan változnak mondjuk Jakarta-ban). És ráadásul angolul. Soha jobb (bár nem feltétlenül vidám) interaktív tananyagot a környezetvédelem témakörhöz!

Amikor 21. szézadi pedagógiáról beszélünk gyakran kerül elő, hogy milyen jó lenne, ha a diákok valós problémákkal foglalkoznának. Miért ne szólhatna a matematika, az informatika valós tényekről, főleg, hogy a számológépek korában már az sem feltétel, hogy a végeredmény egész szám legyen. De honnan szerezzen az ember adatokat? A Kaggle nevű oldalról például (IDE KATTINTVA). Ez a gyűjtemény elsősorban a gépi tanuláshoz, mesterséges intelligencia programozáshoz jött létre. Az informatika kurrens jelszava, hogy az adat az új olaj, ez az oldal pedig valódi aranybánya. Van itt minden sporteredményektől, az avokádó árának változásáig, repülőjáratoktól a Trónok Harca csatáiig. Hogy miként lehet ezeket felhasználni, íme három diák rövid előadása a témában:

Farkas Róbert írását tesszük közzé alant. Ajánljuk szeretettel!

“Az internetes tanulás, az online kommunikáció és a hálózati együttműködés soha nem volt még olyan egyszerű, mint manapság! Már csak ezért is érdemes egy kicsit megállnunk és átgondolnunk mindazt, amit az elmúlt évtizedben az oktatásról (esetleg az oktatás és az informatika kapcsolatáról) gondoltunk…” Ezt a pár sort nagyjából 4 évvel ezelőtt írtuk a Webkurzus névre keresztelt honlapunk nyitólapjára, amikor elhatároztuk, hogy a Videótanár számára készített oktatóvideókból kiindulva megálmodunk és megvalósítunk egy online felvételi előkészítő tanfolyamot, amolyan 21. századi módon…

Mindig szívesen számolunk be izgalmas, érdekfeszítő eseményekről, és ezt tesszük most is, amikor az Év fája (ITT TALÁLHATÓ ) versenyről szólunk röviden. Természetesen több előnye is van az oldal nézegetésének, a vérnyomás komoly csökkenése mellett. minden fának külön története van, amit megismerhetünk a weboldalon. Mellesleg pedig a képek alapján talán könnyebben különböztetjük meg a hársat a szelídgesztenyétől. És akinek még ez sem elég, egészen 2010-ig böngészheti visszamenőleg az indulókat. Szépségverseny a javából!

Univerzális konvertert ajánlunk ma, amely (ITT TALÁLHATÓ). Rengeteg mindenre jó, például szöveget lehet bináris kóddá alakítani és vissza, de bármilyen mértékegységet, ruhaméreteket is simán megfejt. Arról nem is beszélve, hogy akár morze kódot is bármikor visszafejt. Iskolai kincskereső, felfedező játékokhoz kiváló shortcut, ha már fáradtak vagyunk egy újabb titkosírást kitalálni.

Alexander Fleming a penicillin felfedezéséről híres és sokan tudják, hogy maga a felfedezés a véletlennek, egy elfertőződött petri-csészének köszönhető. A történet azonban ennél is érdekesebb,Fleming ugyanis valóban a gondatlanságból elől hagyott tenyészeten találta meg a gombát, ami elpusztítja a baktériumokat, azonban ezt sokáig csak a művészet érdekében használta fel. Fleming ugyanis azzal szórakoztatta magát, hogy színes baktériumokkal festett képeket, olyanokat, mint ami a mellékelt képen is látható (innen). Nem könnyű dolog ez, hiszen úgy kell időzíteni a különböző baktériumokat, hogy a színük egyszerre jelenjen meg. Amikor észrevette a penicillin hatását, megörült, hogy a segítségével a tájképeken remek napocskát tudott létrehozni. Aztán csak jóval kezdte el vizsgálni, hogy mi is ez az anyag és használható-e gyógyításra is. A digitális eszközök használatával jó eséllyel mi is azon a szinten vagyunk, mint Fleming a napocskáival