Még tavasszal gondoltunk egyet, és megkérdeztünk több ezer diákot arról, hogy milyen tanácsokat adnának diáktársaiknak, illetve tanáraiknak. Rengeteg ötletet, gondolatot, hasznos információt, tanácsot osztottak meg velünk a diákok, de a vírus minket is elsodort, ésnem volt időnk/energiánk ezekből egy interaktív adatbázist, vagy éppen egy tanácsgenerátort összeállítani. Most azonban pótoljuk, talán még nem késő, akár csak visszatekintve megnézni, hogy mit éreztek/gondoltak a diákok a digitális oktatásról. A Tanácsgenerátort a #school-lal együttműködésben valósult meg, és IDEKATTINTVA érhető el! Jó szemehgetést!

Ki ne bánt volna meg az életében valamit? Akármit? Bármit? Ebből készült egy (angol nyelvű) kutatás, amit egy interaktív térképre csaptak nekünk. IDEKATTINTVA a térképen egy-egy országot kiválasztva kérhetünk újabb és újabb bánatot. Érdekes lehet mondjuk egy-egy országot kiválasztani (van egy csomó magyar is), és kisebb órai kutatást végezni arról, hogy ki mit bánt meg. Természetesen az angol nyelvtan tanítására (az óhajtó mondatok kapcsán) adja magát nagyon az oldal, de a tartalom is iszonyatosan érdekes lehet, végtelen és izgalmas.

Az oktatásban a legnagyobb erő a személyes motiváció. Ezúttal a 21-ek vállalnak mentorálást. Ők mindannyian az egészségügy élvonalába tartozó, nemzetközi hírű szakemberek, van köztük gyógyszerész, orvos, tudós, rendőr, kommunikációs szakember, közgazdász, jogász.

Az elmúlt év sok mindent átformált az életünkben. Most végképp reflektorfénybe kerültek az egészségügy dolgozói, s azt is látjuk, hogy milyen fontos a jó és érthető kommunikáció az egészségről. A bezártság megerősítette a kapcsolatainkat, a személyes törődés fontosságát, hiányoznak a közösen megélt élmények, az odafigyelés.

Írtunk már nem egyszer a Pecha Kucha nevű prezentáció formáról, amikor 20 képről kell beszélni, úgy hogy mindegyik csak 20 másodpercig látszik. Remek alkalom az eloődói készségek fejlesztésére és jellemzően sokkal érdekesebb előadásokat eredményez, mint a kalsszikus ppt-k. Egy másik izgalmas előadás forma a Powerpoint karaoke, amikor vakinek úgy kell előadást tartania, hogy a diákat ő is csak akkor látja először. A Pechaflickr (IDE KATTINTVA) ezt a két dolgot ötvözi. Írjunk be egy szót és máris kapunk 20 képet a Flickr kepgyűjtő oldalról, mindegyiket 20 másodpercig. Így megtaratni egy előadást igazi kihívás.

„Olyan ez az on-line suli, mint Sörte inas roncstelep nélkül” – írta egy diákom nemrég kommentben. Kérdezem tőle, ki az a Sörte inas? Aztán belinkelte a Magyar Gépmesék oldalát és képletesen szólva ledobtam a láncot. Kefe bácsi és Sörte inas hétről hétre fabrikál roncsbringából és mindenféle lomból egy eszement játékot; fúrnak faragnak, mígnem elkészül egy lábbal hajtott csodaszerkezet. Roppant vicces és igen hasznos mese nem csak gyerekeknek, remek szereplőkkel (Varga Livius-Quimby, Beck Zoli-30y), csodálatos animációval (igen, a zenéjét az a Bagossy Laci szerezte). Azon túl, hogy megtanít például rendesen defektet javítani, úgy szórakoztat, hogy közben szemléletet formál. Fenntarthatóság, környezetvédelem témakörében kötelező tartalom, kiváló beindítója a közös beszélgetéseknek. Már 5 epizód elérhető, ideális ON-LINE TANANYAG akár Fizika, Környezetismeret, Technika, Etika, Földrajz vagy Osztályfőnöki órákhoz. Minden kollégának szívből ajánljuk, mi már bekövettük őket és várjuk az újabb részeket. Iratkozzatok fel a youtube csatornájukra és küldjétek tovább a szülőknek, gyereknek! Sörte inas és Kefe bácsi, jár a csillagos ötös!

Lassan harmadik hónapja van digitális oktatás a középiskolákban és jól érezhető, hogy mindenki egyre kevésbé viseli az egészet. Már tavasszal is lehetet érezni az év végére valami erősen depresszív hangulatot az online órákon, a tanár-diák kapcsolatokban és pont jókor jött a szünet. Most a hangulat szintjén nagyjából ugyanott vagyunk, csak még kilátástalanabbul, hiszen senki nem tudja, meddig tart még ez így, két napig vagy a tanév végéig. Amikor megpróbáltam végig gondolni, hogy mitől is olyan nehezen működő vagy nehezen viselhető az online tanítás diáknak és tanárnak egyaránt, eszembe jutott, amit Akhilleusz mond az Odüsszeiában:

Napszámban szivesebben túrnám másnak a földjét,
egy nyomorultét is, kire nem szállt gazdag örökség,
mint hogy az összes erőtlen holt fejedelme maradjak

Még nem írtunk a Koronavírus kisokos című oldalról, de reméljük, hogy jobb későn, mint soha. Ráadásul mostanra eléggé felduzzadt a kérdések és a válaszok száma. Átlátható, világos szerkezetű oldalon, esztétikus külsővel, érdekes tartalom az, amit kínál. Összesen 12 különböző témában, rengeteg kérdést vet fel, és válaszol meg nekünk. Az alapoktól, egészen a különböző oltásokig. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, érdekes lehet alapanyagnak egy COVID projekthez (akár úgy is, hogy vehetnek egyes állításokat a diákok csoportban, és meg kell próbálni több forrásból megerősíteni - vagy cáfolni - az egyes állításokat).

Tavaly év végén mutattuk be a Digitális Tanulás Kézikönyve című anyagunkat és ehhez kapcsolódóan az anyagot megvásárlóknak webináriumokat is tartottunk. Az alkalmak jellemzően a digitális Tanulás Kézikönyvéhez kapcsolódtak, annak tematikáját követték. Sokan kérték, hogy valamilyen módon folytassuk ezt a sorozatot, ezért dolgoztuk ki a TanárBlog Akadémia tavaszi évadát 2021-ben. Ebben most egy 8 órás digitális tananyagot, összesen nyolc webináriumot, workshop-ot, egy konferenciát, TeachMeet-eket, személyes konzultációt kínálunk egyetlen csomagban! Részletek a lapozás után!

A majonéz hangszer? - kérdezi Patrik a Spongyabob Kockanadrág című rajzfilmben. Meglehet, hogy a majonéz nem az, de a só-liszt gyurmából könnyen készíthetünk hangszert egy micro:Bit segítségével. Ahhoz, hogy remek hagszerünk legyen mindenképpen olyan gyurma kell, ami jól vezeti az áramot, ehhez egy receptet IDE KATTINTVA találhatunk. (Magán a Squishy Circuits oldalon (ITT egyébként is érdemes körülnézni, még nagyon sok jó ötlet van arra, hogy mire is használható a vezető gyurma.)

Mai cikkünk Szűcs László vendégposztja, fogadjátok szeretettel!

Volt egyszer egy magyar diák, aki csak 20 évesen kezdett el angolul tanulni. A nem túl jó nyelvérzékű diákot viszont olyannyira megfogta a kommunikáció, az angol nyelv és nem utolsósorban a tanárának a történetei, hogy nem egész 10 évvel később már Washington DC-ben a Retorikai Világbajnokságon a világ legjobbjaival együtt versenyzett (természetesen angolul). Az a diák én voltam, a történet pedig a sajátom.