Hogy kerül a csizma az asztalra? Hogy kerül Krasznahorkai László a 10 d.-be? Az utóbbit pontosan tudatjuk: a Petőfi Irodalmi Múzeumnak köszönhetően. A PIM múzeumpedagógusai úgy gondolták, a virtuális világ remek lehetőséget ad arra, hogy az irodalom közelebb kerüljön a diákokhoz, ezért indították útjára a #tiedagyűjtemény projektet. Ennek egyik eredménye, hogy a Jedlik Gimnázium tizedikesei feldolgozták egy virtuális kiállítás formájában Krasznahorkai László A mennyország szomorú című novelláját. Nem egyszerű szöveg és nem kis kihívás, érdemes megnézni IDE KATTINTVA a végeredményt.

A térképek sokakat képesek lenyűgözni, de milyen jó lehet, ha teljes történeteket lehet elmesélni velük! Erre ad lehetőséget a Esri Story Map, ahol a videóinkat vagy éppen a képeinket helyezhetjük el egy térképen, amikhez még leírást, szöveget is fűzhetünk (IDE KATTINTVA). Mindez pár perc alatt megoldható, dolgozhatunk egy YouTube fiók videóival vagy feltölthetjük a saját videónkat, képeiket is. IDE KATTINTVA látható például az AKG robotika szakkörének videócsatornája térképre helyezve.

Amikor bármilyen helyzetben csoportokat alakítunk, akár táborokban, akár az osztályteremben, ha kooperatív módszerrel dolgozunk, az egyik első dolog, amit érdemes megcsinálni, az identitás játék. Egészen másképpen viselkedik egy csoport, ha van neve, zászlója, indulója, plakátja, mintha csak egymás mellé ültetett gyerekek halmaza. Nincsen ez másképpen a virtuális terekben sem. Ha virtuális osztályteremben dolgozunk, érdemes ott is egy kicsit a saját közeg testre szabásával foglalkozni. ha úgy tetszik a virtuális identitással törődni. Ebben jöhet jól az Avatar maker (IDE KATTINTVA), ahol pár kattintással csinos avatart készíthetünk magunknak, vagy akár véletlenszerűen generálhatunk is. A képet aztán leölthetjük és bárhol alkalmazhatjuk, ahol kedvünk van rá.

Mindenkit megnyugtatott az illetékes államtitkár a Magyar Nemzet hasábjain, a magyar oktatási rendszer nagyszerű és csak politikai okokból támadják tuddjukkik. Az alapos riporter nem engedi, hogy a politikus könnyedén csak elmondja, amit szeretne, kemény kérdésekkel szorongatja meg. Hiába nyugtat meg az államtitkár hogy 2018-ben nőtt az érettségizők száma (1 százalékponttal, de még így is 78 százaléka a 2011-esnek), az újságíró rákérdez, hogy mi a helyzet a minőségi mutatókkal. Kiderül, hogy itt sincs gond aggodalomra, mivel az utóbbi években a Cambridge-i Egyetemen a magyar felvételizők érik el az egyik legjobb eredményt és a diákjaink sorra aratnak a technikai, robotikai és informatikai megméretéseken is. És ez az, amiről érdemes lenne egy kicsit beszélni, vajon az oktatás minőségét mennyiben jellemzik a kiemelkedő eredmények, a bajnoki címek és a díjak.

Nyelvtanulóként vagy nyelvtanárként makacsul visszatérő probléma, hogy honnan találhatunk bizonyos szavakhoz sok, jó, de nem feltétlenül nehéz példamondatot. Erre egy remek megoldást kínáló oldal a Your Dictionary (ITT TALÁLHATÓ), amely többet ad, mint egy egyszerű szótár, hiszen szinonima szótárt, cikkgyűjteményt minden egyes szóhoz, kifejezéshez. Villámgyorsan lehet keresni, tanulni, akár tanárként órára készülni.

A ShowYourStripes (ITT TALÁLHATÓ)nevű oldal izgalmas vizuális kísérlet. Egy nagyon egyszerű kezelőfelületen kiválaszthatunk egy földrészt, majd azon belül egy országot, és máris megkapjuk az éves átlaghőmérsékletet. Hihetetlenül érdekes összehasonlítani a különböző kontinensek országaiban a hőmérséklet alakulását. Szintén van egy rövid magyarázat is, ami módszertani érdekességeket is tartogat - például fontos kérdés, hogy pl. Magyarországot hogyan értelmezzük a 20. században végig. Nagyon érdekes megnézni, és ilyen egyszerű, világos módon látni, hogy változott a világunk a 20. században.

Ugyan a dinoszauruszok és általában az ősi világok szite minden gyereket érdekelnek, nem könnyű megmutatni azt a kontinuitást, ami a régen volt és a mai világ között fent áll. Gyakran nehéz elképzelni, hogy mikor mi is volt egy adott területen, hogyan változott az idők során. Ebben segít egy remek interaktív térkép, ami IDE KATTINTVA található. Csak beírjuk egy település nevét, aztán pörgethetjük vissza az időt, hogy mennyivel korábban akarjuk megnézni, hol is helyezkedett el a Földön. Sajnos a magyar területek legfeljebb 60 millió évvel ezelőttig követhetők, azután már nem látszanak, mivel akkoriban jött létre az a kontinens darab, amin lakunk.

Gyakran éri az a kritika a klasszikus történelem tanítást, hogy a mindennapok helyett csak a nagypolitikára, esetlegesen a gazdaság történetére koncentrál. Pedig milyen jó lenne a hétköznapokat közelebb hozni a diákokhoz és még inkább milyen jó lenne érzékeltetni a folytonosságot, azt, amiként a dolgok egymásra épülnek és ahogyan a múlt alakítja a jelent. Ebben segíthet az Egykor című oldal (IDE KATTINTVA) ahol régi képeket nézhetünk és vethetjük össze azzal, ami ma látható. Az oldalon kereshetünk címre, kulcsszóval vagy akár térképen is. A 20. század magyar történelmének tanításánál nagyon jó hasznát vehetjük.

Most, hogy véget ért a Trónok harca, talán fel elhet egy kicsit kelteni az informatika iránt is érdeklődő diákok kedvét egy saját Trónok harca térképpel. A Florish nevű vizualizációs oldalon található meg egy teljesen szemályre szabaható térkép (IDE KATTINTVA), amit felhasználva mindenki elkészítheti a saját változatát. Ugyanitt még egyéb adatsorok vannak, amikkel izgalmas vizualizációkat csinálhatunk, vagy éppen a csinálhatnak a diákok a sorozatról. Hátha ezzel sikerül felpiszkálni az érdeklődésüket az adattudomány iránt!

Jó ideje már, hogy szinte minden attól hangos, milyen fontosak is a természettudományos tárgyak, egy ország fejlődése, versenyelőnyének megtartása szempontjából mennyire elengedhetetlen, hogy ezekre a pályákra (is) menjenek a gyerekek. Egybefoglalóan STEM (vagyis természettudomány, technika, mérnőki tudomány, matematika) ezeknek a tárgyaknak a neve. Az oktatáspolitikában a STEM stratégia kapott elég nagy hangsúlyt az elmúlt évtizedben. Noha ennek a sok erőfeszítésnek nem sok eredménye látszik (még most is inkább celeb, influencer vagy közgazdász szeretne lenni mindenki, esetleg a három egyben), oda már a eljutottunk, hogy kezd a STEM közhelyszerű kifejezéssé válni. Kicsit erre is reagálva hozta létre a European Schoolnet a STEM Iskola Tanúsítványt, amivel egy iskola meghatározhatja, hogy mennyire hangsúlyos a számára ez a megközelítés. A tanúsítvány oldala IDE KATTINTVA érhető el, de nagyon nagy meglepetésekre ne számítson senki. Egy iskola nagyjából attól lesz STEM iskola, amitől 21. századi iskola vagy éppen innovatív iskola is lesz. A kritériumok olyan tágak, hogy abba majdnem minden belefér.