Adatok, tanulók, jegyek
Hírek - 2020. augusztus 17.
A jövő szempontjából mindenképpen izgalmas dolog zajlik éppen az angliai év végi osztályzatok körül. Hogy ennek milyen következményei lesznek más országokra nézve az persze még kérdéses, de az jól látszik, hogy a sokak által várt adatokon és adatelemzésen alapuló oktatásirányítás nem feltétlenül vezet jóra. Annyit bizonnyal láthatunk, hogy diákok tüntetnek a vizsgaeredmények miatt és kormánypárti képviselők kérik számon az oktatási minisztert, hogy mit is képzel. Nem könnyű innen kibogozni, hogy mi is történik, hiszen az angol rendszer kifejezetten bonyolult. A lényeg, hogy az érettséginek megfelelő jegyeket (GCSE és A-level) a középiskolai tanárok adták eddig a központi vizsgák és a tanulmányi eredmény alapján. Az idei évtől ez megváltozott és a vizsgaközpont (Ofqual) már nem veszi figyelembe a tanárok által adott jegyeket. Vagyis figyelembe veszi, de másképp, nem könnyű eligazodni a közel 400 oldalas dokumentáción, ami csak a jegyosztás technikai részleteit vázolja.
Az egyik fontos dolog, hogy Angliában régóta úgy döntöttek, nem lehet csak egyetlen vizsga alapján meghatározni valakinek a tudását egy-egy tárgyból. Ezért a tanárok minden diákról beadják, hogy miként dolgozott az elmúlt években, milyen munkákat végzett, hogyan sikerültek a próbavizsgái és szerintük milyen jegyet érdemel. Ebből és a vizsgán elért eredményből kalkulálta ki azután az Ofqual a végső jegyet. A döntés ellen lehetett fellebbezni, például a próbavizsgák eredményére hivatkozva.
Ahogy gyűltek az évek során az adatok, az oktatáselemzők egyre biztosabbak lettek benne, hogy a tanárok nem tudnak igazán jól jegyeket adni. Csak az esetek felében találták el a jegyet, ami nem is csoda, tekintve, hogy a jegyeknek az egész ország összes iskolájára nézve kell standardnak lennie, míg ők csak a saját diákjaikat látták. Ami Strumerson-alsóból nézve kiemelkedő matek eredménynek látszott, az meglehet, hogy országos összevetésben mégsem volt olyan jó. Az is fontos, hogy a jegyek eloszlása (országosan) nagyjából a haranggörbét kövesse, hiszen alapvetően azt gondoljuk, hogy van néhány nagyon szerény képességű diák, pár kiemelkedő, a többség pedig valahol középen, ahogyan azt Gauss-eloszlás is megadja.
Az adatok vizsgálatával az is kiderült azonban, hogy a tanárok sokkal pontosabban tudják a diákjaikat a tudásuk szerint sorrendbe állítani, mint a pontos jegyeiket megtippelni, ebben már 70% felett van a hatékonyságuk. Az Ofqual tehát idén nem kegyeket kért, hanem egy sorrendet, majd ezzel kezdett el varázsolni. ]A mágikus algoritmus figyelembe veszi a vizsgaeredményt, a tanár által felállított sorrendet, az adott iskola átlagos eredményét több évre visszamenőleg. IDE KATTINTVA meg lehet nézni, miként is megy ez.
Az idei év azután abban is változást hozott, hogy elmaradtak a vizsgák így a jegyeket csak a tanárok által beadott sorrendből kalkulálja az algoritmus. Amivel sokan nincsenek megelégedve, főleg, hogy úgy tűnik, a rendszerrel a magániskolák járnak jól. Ezekben az iskolákban, ahol sokkal kisebbek az osztályok nincs elég adat arra, hogy az algoritmus dolgozzon, így ott maradnak a tanárok által javasolt jegyek. Ami azután olaj volt a tűzre, hogy az Ofqual bejelentette, az idei fellebbezésekben nem lehet a próbavizsgák eredményére hivatkozni. Az oktatási miniszter szerint persze minden a legnagyobb rendben van.
Hogy az Ofqual algoritmusa a Falanszter vagy a modern iskola felé vezet-e, azt majd az idő dönti el.
