Olyan jó lenne, ha a természetismeret, biológia órákat a természetben lehetne tartani, ha nem csak beszélnénk a madarakról, vaddisznókról, a különféle élőhelyekről, hanem egyszerűen megmutathatnánk a diákoknak. Erre sajnos nincs mindig lehetőség, hetente pár órában kell a természettel foglalkozni, ebbe nem feltétlenül fér bele a kirándulás. Szerencsére itt is segíthet a technika, például azzal, hogy webkamerákat nézünk. Ilyeneket gyűjt össze a Madárles nevű oldal (IDE KATTINTVA), jelenleg főleg madárfészkekre irányzott kamerákkal, de találunk nádast megfigyelőt is.

A 3D tervezés az egyik legizgalmasabb módszer amivel a diákok kreativitása kibontakoztatható. Számtalan akár ingyenes eszköz is a rendelkezésünkre áll, hogy 3D objektumokat tervezzünk, például a remek Tinkercad, az inkább művészi tervezésre való Blender, a programkódból tárgyat készítő OpenSCAD vagy akár csak a Windowsba beépített 3DPaint. De mit kezdjen a remek 3D modelljeivel valaki, aki nem fér hozzá 3D nyomtatóhoz? Jó dolog a képernyőn nézegetni, amit az ember megtervezett, de az igazi mégiscsak kézbe fogni! Szerencsére erre is van elérhető megoldás, a Pepakura Designer nevű program, ami ingyenesen letölthető (IDE KATTINTVA 3D modellekből készít hajtogatható tervet. Olyasmit, amit például híres épületek esetében vásárolni s lehet egy füzetben, aztán hajtogatva összeragasztani. Így elegendő egy hasgyományos nyomtató is a megtervezett tárgyak megcsinálásához.

Emlékszik még valaki a Hot Potatoes szoftverre? 1998-ban jelent meg és valami egészen fantasztikus dolgot tudott: többszörös választásos teszteket lehetett készíteni vele! Azóta eltelt 24 év és a szoftver még mindig él és virul, már éppen a hetedik verziójánál tart. A szoftverrel persze nem csak A, B, C, D választásos kérdéseket lehet már készíteni, hanem párosítást, sorba rendezést és szövegkitöltést is. Aztán 2012-ben megjelent a LearningApps (a keresztségben a Tankockák nevet kapta), amiben már sokkal szebben néztek ki a többszörös választásos, esetleg a sorbarendezős vagy szövegbehúzogatós feladatok. Egy évvel később pedig már publikus volt a Kahoot! is, amiben a többszörös választásos teszteket versengve lehetett megoldani. És azóta is se szeri, se száma az olyan digitális eszközöknek, amik tulajdonképpen többszörös választásos tesztek valamiféle körítéssel (ilyen például a Duolingo vagy a Xeropan, ami várhatóan a nyelvoktatás problémáit fogja megoldani kis hazánkban). Az oktatás digitalizációjának fő csapásiránya ez immár negyedszázada.

Mindig is szerettem valamiért az érdekes hangok gyűjteményét, és azokat a feladatokat, ahol csupán hangok alapján kell például történetet összerakni. Akit szintén motiválnak és inspirálnak a hangok, vagy szeretne egyszer-egyszer valami vicceset bevinni az órájára, nem fog csalódni. Alapvetően a Noizer (ITT TALÁLHATÓ)úgy működik, hogy elég sok kategóriában találhatunk hangfájlokat, amelyeket akár egyszerre - az egyes elemek hangerejét beállítva - le tudunk játszani. Lehet pl. egy repülőtérre egy kávéházat varázsolni, vagy egy éjszakai vidéki jelenetet összerakni, ahol az esőben bálnák sétálnak egy mecset előtt :) Persze ennél sokkal értelmesebbek is kirakhatóak, de az talán kiderül, hogy rengeteg lehetőség van, és a diákok általában szívesen írnak, beszélnek kreatívan hangok alapján.

A politikának nincs helye az iskolában! - hangzik el sokszor és sok oldalról, leggyakrabban természetesen olyankor, amikor egy politikus úgy érzi, a másik próbál politizálni az iskolában. De valóban kívánatos-e az apolitikus iskola, az olyan iskola, ami számára a társadalom közös ügyei tabunak számítanak? Ha komolyan vesszük mindazt, amit a 21. századi pedagógiáról mondani szoktunk, akkor erre a kérdésre határozott nemmel kell felelnünk. A diák-központú, 21. századi, jövőre fókuszáló vagy bármilyen más divatos jelzővel képzett modern pedagógiának nagyon sok olyan eleme van, ami nem megvalósítható anélkül, hogy az iskolában ne jelenne meg a politika.

A minap írtunk az Artsteps nevű oldalról, ahol képekből egyszerűen tudunk interaktív kiállítást készíteni. Nos, itt egy példa arra, hogy ezt az órán hogyan használhatjuk. Most éppen Budapesten (a Műcsarnokban) is látható egy angol fotóművész, Martin Parr kiállítása, aki szinte kizárólag tengerparton fotózott, rengeteg vicces, elgondolkodtató, megható pillanatot lopva el. Nyelvórákon, képleíráshoz kiváló anyag, nagyon könnyű a képekről beszélni, és sokkal izgalmasabbak, mint egy átlagos tengerparti kép - szinte mindegyik kapcsán izgalmas viták tudnak kialakulni egy gimnazista csoportban. Mivel nem mindenki tud a Műcsarnokba elmenni, készítettünk egy 13 képből álló mini-kiállítást az Artsteps-en (IDE KATTINTVA )látogatható meg). Bátran bevihetjük órára is, szeretni fogják!

Hogyan mutathatnák meg a diákok a munkáikat a szülőknek, a nagyvilágnak, most, hogy zárva vannak az iskolák. Hogyan lehetne a sok helyen szokásos évvégi tárlatokat megrendezni? Szerencsére van kifejezetten jó megoldás erre, az Artsteps nevű alkalmazás (IDE KATTINTVA) amivel virtuális kiállításokat készíthetünk el. nincs más dolgunk, mint kiválasztani a kiállítóteret, feltölteni a kiállítási tárgyakat (ezek lehetnek képek vagy 3d modellek is) és berendezni a kiállítást. Az elkészült virtuális teret pedig bárki bejárhatja.

Remek projektfeladat lehet egy domborzati tékép elkészítése, ahol az egyes szinteket kartonból kivágva ragasztjuk össze a térképet. Én már próbáltam úgy, hogy a turistatérképről másoltuk le az egyes szintek körvonalait, de szinte soha nem sikerült. Szerencsére erre is van jó megoldás. Ha pedig van lézervágónk, akkor az elkészítés is könnyű lesz. Egy videóban mutatjuk meg, hogy miként lehet csinálni.

Folyamatosan és gyakran elhangzó kérdés iskolákban, hogy 'le szabad ezt másolni?'. Netán felhasználhatom ezt a képet? Vagy mi lesz, ha az iskolai projektet megjelentetjük a honlapunkon? Mindezekre most válaszokat is találhatunk, IDE KATTINTVA. Amellett, hogy megnyugodhatunk, vagy éppen megtudhatjuk, hogy mikor járunk tilosban, remek angolos projektet is lehet az oldal anyagai köré tervezni. Mivel kiválaszthatjuk az országot, akár érdemes összehasonlítani, hogy egyes országokban milyen szabályok vonatkoznak a tanárokra és az iskolákra. Arról nem is beszélve, hogy ebből rengeteget tanulhatnak a diákjaink.

A digitális oktatás hatásai között mindig megemlítjük, hogy az különösen romboló volt a diákjaink mentálhigiénés állapotára, mi is írtunk erről sokat (például ITT). Nagy kérdés azonban, hogy ezzel a tudással vajon mit lehet kezdeni? Hogyan tudunk az iskolában jobban figyelni a diákok lelkiállapotára, főleg amellett, hogy a lemaradást is be kellene pótolni. Talán meglepő, de kifejezetten izgalmas segítséget kapunk egy szoftvercégtől, a Microsofttól. A Teams-hez megjelent ugyanis egy kiegészítő, Reflect néven (ITT TALÁLHATÓ). Nem nagy dolog, egyszerűen csak egy felület arra, amin a diákok vissza tudnak jelezni, akár a nap elején vagy végén, esetleg egy-egy feladat után. A sokféle érzelmet ráadásul egy cuki szörnyike is megjeleníti. Érdemes bevezetni és a mindennapi rutin részévé tenni, hogy visszajelzést kapjunk a gyerekek érzelmi helyzetéről.