Komoly kérdés, hogy mi lesz vajon az olvasás jövője - esetleg mi az olvasás jelene. Nem tudományos kutatás, de a gimnáziumi felvételi szóbali részésn egyértelműnek tűnik, hogy az a 8. osztályos gyerek, aki olvas, érdekesebben, változatosabban tudja kifejezni magát. Ez persze közhely. A kérdés az, hogy a többséggel mit lehet tenni, aki nem szeret, akar, netán már nem is tud olvasni? Az egyik megoldás, hogy leöntjük egy 'játékosított sziruppal' az olvasást, és olyen izgalmas, interaktív élménnyé alakítjuk, amely egy 9 éves gyereknek 2023-ban is fogysztható, gaykorlatilag elveszítve az olvasás 'olvasás-jellegét'. Mivel a világ nem arra halad, hogy egyre több gyerek lenne képes kocentrált, hosszútávú erőfeszítésre, hogy egy összetettebb szöveget feldolgozzon, lehet, hogy ez a helyes út. Vagy egy helyes út. Azoknak, akik még olvasnának, de pl az ADHD az újuktba áll, elkészült egy Bionic reader nevű app (ITT TALÁLHATÓ), amely kiemeli a szavak egyes részeit, így fókuszálva a felhasznláó figyelmét. Érdemes lehet kipróbálni - bele kell tölteni a szöveget, és már olvashat is a gyermek. Létezik Chrome kiegészítő, és telefonis applikáció is.

A kémia sokaknak mumus tantárgy, könnyű elveszni benne, könnyű feladni. Az sem segít, hogy egyre kevesebb helyen van szakos tanár, aki tanítsa. Így aztán minden segítség jól jöhet, például a remek Chemicalaid oldalé is (IDE KATTINTVA). Vizsgálhatjuk például a periódusos rendszer elemeinek tulajdonságait különféle összehasonlításokban (ITT ), megnézhetjük egy vegyületben az oxidációs számokat (ITT).

Remek játékot ajánlunk ma, kicsit hasonlít a GeoGuessr nevű alkalmazásra, de az sajnos fizetős lett, regisztrálni kell rá - bonyolult. A Cityguesser(ITT TALÁLHATÓ ) egy kicsit kevésbé kidolgozott, egyszerűbb, mégis remekül hazsnálható - áén nylevtanításban szoktam kommunikáció, képek leírása, történetmesélés tanítására használni. Az ötlet nem bonyolult, ledobnak a világ egyes részein (választhatsz, hogy bárhol, de lehet szűkíteni Európa vagy Amerika nagyvárosaira, valamint van híres épületek, emlékművek játékmód is. Emellett ha szeretnénk osrszágokra koncentrálni (pl. Oroszország, Ausztrália stb.), ezt is megtehetjük. Ebben a játékban nem a Google Maps alapján navigálhatunk, hanem egy videót kapunk az adott városról, és ebből kell kitalálnunk, hol járunk.

Nincs forróbb téma manapság a mesterséges intelligenciánál. Bár a legnagyobb zajt a ChatGPT-vel írt esszék és a Dall-E-vel készült képek csapták, a technikát legalább annyira, ha nem jobban lehet használni programok írására. Mit jelent ez vajon az oktatás számára? Ha majd az MI-k írják a programokat, akkor nem is kellenek programozók? Továbbra is olyan fontos a kódolás oktatása, ahogy azt eddig minden 21. századi pedagógiáról szóló könyvben, előadásban, podcastban és TED-talkban mondták évek óta? Gondoltam, kipróbálom magam is, íme az eredmény és a tapasztalatok:

Ahogy terjednek a különböző AI fejlesztések, úgy bukkan fel újabb és újabb felhasználási lehetősége ezeknek az alkalmazásoknak. Most angoltanároknak kedveskedünk, és a Gen Z translator-t (ITT TALÁLHATÓ ajánljuk felhasználásra. Ez nem más, mint egy fordító, amely képes bármilyen hivatalos, vagy csak nem 'cool' írást Z generációs szöveggé alakítani. Mi nem kevesebbet kértünk tőle, mint hogy Martin Luther King híres beszédének az első részét modernizálja. A Gen Z megoldása az alábbi volt:

Alig tértünk magunkhoz a COVID alatti online oktatás okozta sokkból, amikor egy újabb csapás érte a pedagógiát: megérkezett, és rohamosan terjed a ChatGPT, ismét újraírva mindent, amit az iskoláról, a pedagógia szerepéről gondoltunk. Eddig mondhattuk azt, hogy 'jó, jó a tesztek nem működnek az online oktatásban, de majd az esszék!'. Erre jön ez, és 20 mp alatt kiváló esszéket ír. Aztán gondolhattuk azt, hogy a kreativitás fejlesztése lehet a cél, de a ChatGPT szintén 20 mp alatt ír remek, érzelemdús verseket a macskák ellen Leonard Cohen stílusában. Mit nyerünk, mit vesztünk, és mi marad nekünk?

Senki nem vonhatja kétségbe, hogy az amerikai polgárjogi harc az egyik legsikeresebb társadalmi mozgalom volt az elmúlt évszázadban. Miközben mind a mai napig nagyon sok dologban van még megkülönböztetés fehérek és feketék között, még nincs ötven éve, hogy Rosa Parks nem volt hajlandó átadni a fehéreknek fenntartott helyet egy buszon Montgomery városában. A pogárjogi mozgalom egyik legfontosabb szervezete az NAACP (National Association for the Advancement of Colored People) 1909-ben jött létre és például ők képviselték Parksot is a kulcsfontosságú ügyben. Az utóbbi időben egy újabb frontot nyitottak a az egyenlőségért folyó harcban, a szövegértést. Virginiai szervezetük a helyi oktatási tanácshoz fordult nyílt levélben, amiben leszögezik, hogy az írni-olvasni tudás alapjog és a statisztikák alapján könnyen kimutatható, hogy az iskolarendszer nem adja ugyanazt a színesbőrű diákok, mint a fehéreknek. Állításuk szerint azzal, hogy az iskolák elmaradott módszerekkel és rossz körülmények között tanítják olvasni a diákokat, azok alapvető jogai sérülnek, különösen azért, mert az alacsonyabb társadalmi státuszú családok gyerekei jobban rá vannak szorulva az iskolára abban, hogy megtanuljanak jól olvasni, így válik az oktatás elhanyagolása rasszizmussá.

Válasz Prievara Tibor kritikájára

Írta: Fridrich Máté

[email protected]

2022.12.05.

Prievara Tibor Tanárblog.hu-n közölt vezércikke a gamifikációval kapcsolatos felvetéseimre adott válaszként fogalmazódott meg, azonban számos pontatlanság és félreértés övezi az írást, amely jól kirajzolja a gamifikációval kapcsolatos nemzetközi és magyar diskurzusban megjelenő félreértéseket és kérdésköröket. Az alábbi válaszcikk ezek tisztázását célozza.
A teljes cikk az alábbi linken érhető el: A párbeszéd és a tudományos háttér szükségességéről a gamifikáció kutatása és gyakorlata kapcsán - Válasz Prievara Tibor kritikájára

A minap jelent meg egy minden eddiginél okosabb és ügyesebb mesterséges intelligencia chatbot, a ChatGPT, amit bárki kipróbálhat (IDE KATTINTVA). ezzel a mesterséges intelligenciával beszélgetni is lehet és magyarul is elég jól tud. Érdekessége, hogy az informáciit, adatait nem közvetlenül a webről szedi, hanem csak abból, amire tréningezték. Adta magát a gondolat, hogy nézzük meg, miként teljesítene az érettségin.

Az adat az új olaj mondják sokan, hozzátéve azt is, hogy amiként a nyerolaj sem ér semmit finomítás nélkül, úgy az adotak sem érnek semmit, ha nem tudjuk megfelelően megjeleníteni őket. Persze ez sem nagy újdonság, az adatvizualizáció egyik úttörője Florence Nightingale volt, aki látványos grafikonokkal győzködte a brit képviselőket az eglszségügyi reformokról. Mára már az adatértelmezés és megjelnítés egyike lett a fontos 21. szőzadi képességeknek, amiket érdemes tanítani az iskolában is. Ebben lehet nagy segítség az ingyenes RAWGraphs alkalmazás (IDE KATTINTVA).