A Magyar Levéltár Portálon találtunk egy nagyszerű eszközt (ITT VAN), ami akár a történelem, akár a földrajz tanításában jó szolgálatot tehet. 1860 körül készült el hazánk második katonai felmérése, ennek a térképeit vizsgálhatjuk meg, de nem akárhogyan, hanem összevetve a mai térképekkel.

A katonai felmérés térképeit rávetíthetjük a mai műholdas képekre, nagyíthatunk, kicsinyíthetünk kedvünkre és beállíthatjuk a katonai térkép átlátszóságát is. A tájékozódást segíti a katonai térkép mellett elhelyezett mai térkép is.

Minden valószínűség szerint még csak most kezdjük kitalálni, hogy mi mindenre is lehet használni az okostelefonokat. Ahogy a számítógépekről vagy akár az internetről sem gondolta senki, hogy ennyi mindere használható lesz, a mobilok felhasználásában is lesznek még grandiózus áttörések.

Ennek az előszele lehet például a RemoteDroid program (ITT AZ OLDALA). Használatához egy programot kell telepítenünk a számítógépre és egy alkalmazást az androidos telefonra. Csak akkor tudjuk használni, ha a két eszköz ugyanazt a Wi-Fi hálózatot használja. Ha ez megvan, indítsuk el a programot a gépen, ez kiírja a gép IP-címét. Ezt a címet kell megadnunk a telefonos alkalmazásnak és már működik is minden. A telefon képernyője touchpadként működik, az egeret irányíthatjuk vele. Ha kell, a telefon billentyűzetét is használhatjuk a számítógépé helyett. Ez utóbbi különösen hasznos lehet interaktív táblához. Ha a leírásból nem egyértelmű, ez a videó talán segít:

Egyszerű, praktikus, letisztult, keveset tud, de azt jól. Mindez igaz a Writeboard nevű alkalmazásra (IDE KATTINTVA láthatjuk, hogy milyen igaz!), ahol online tudunk dokumentumokat szerkeszteni másokkal együtt. Gyors és megbízható, de egyáltalán nem csicsás az oldal. Ha valaki a a külcsín alapján ítél, annak a Writeboard csalódást okoz. Ha azonban gyorsan szeretnénk közösen szerkeszteni egy dokumentumot, akkor a Writeboard jó megoldás lehet. Nem kell mást tennünk, mint megadni az oldal címét, az e-mail címünket, majd egy jelszót, és már készen is vagyunk. Még regisztrálnunk sem kell előtte.

Iszonyatosan sok rövid flash játék található IDE KATTINTVA. Az oldal nem kifejezetten oktatási céllal készült, de a játékok nagyon jól használhatóak. Zavarba ejtően sok téma közül böngészhetünk (mi most a kb. 300! menekülős játékot választottuk ki), de ha az oldalon picit jobban körülnézünk, akkor találhatunk öltöztetős, 'főzős', vagy éppen kártyajátékokat is. Ha van 5 percünk, akár a számítógépteremben, vagy csak az interaktív táblán nagyon jól működnek.

Sok konferenciaszervezőnek jelent gondot, hogy a konferenciát hogyan lehet népszerűsíteni online úgy, hogy az ne kerüljön nagyon sok pénzbe. Nos, erre most egy (sajnos angol) megoldást mutatunk. A Crowdvine (ITT TALÁLHATÓ) szolgáltatása nagyon egyszerű, praktikusan használható, hiszen egy alkalomra létrehozhatunk egy közösségi oldalt, ott kapunk alapvető funkciókat (pl, fórum, blog, közösség), és ezt 500 főig ingyen ráadásul. Sok minden személyre szabható az oldalon, de így is max. 30 perc alatt kész a weboldalunk. A szolgáltatás elég gyors is ráadásul, hiszen akár 5000 fős konferenciák kiszolgálására is képes.

2011 a kémia éve, ezért is gondoltuk, hogy érdemes összegyűjteni egy csokorravalót olyan mobiltelefonra telepíthető alkalmazásokból, amik valamiképpen kémiával kapcsolatosak. A programok Android operációs rendszerű telefonokra telepíthetők, könnyen használhatjuk őket az órán. Végre nem azért kell szólni a diákoknak, hogy tegyék el a telefonjaikat, hanem azért, hogy vegyék elő.

A Periodic Table Droid egy minden igényt kielégítő periódusos rendszer a telefonra. Végignézhetjük a periódusos rendszert és természetesen bőségesen kapunk információt az egyes elemekről. Rendszerezhetjük az elemeket nevük, rendszámuk, bármilyen tulajdonságuk alapján. ITT EGY VIDEÓ a programról, és IDE KATTINTVA található meg az Android Marketen.

Molekulák rajzolására használható a Molpad (ITT VAN) és a DCE Chempad (ITT VAN). Megrajzolhatjuk a molekulát az ujjunkkal, majd megkapjuk azt is, mekkora a moláris tömege, az előbbi alkalmazással még kereshetünk is a gyakoribb anyagok között

Lenyűgöző videót találtunk (ITT) és örömmel osztjuk meg mindenkivel. Azon túl, hogy a történelem és a társadalomismeret tanításában jó hasznát vehetjük, pusztán csak arra is jó lehet, hogy beszélgetést indítson el akár egy osztályfőnöki órán is. Azért is érdemes megnézni,hogy láűssuk, milyen lehetőségek rejtőznek abban a mérhetetlen mennyiségű információban és adatban, mi az interneten található.

A videó a következőkéáppen készült el: fogták az angol Wikipedia összes cikkét kiválogatták azokat közülük, amik helyhez kötődnek, ezek közül pedig azokat, amik valamilyen eseményt írnak le. A 14 238 időhöz és helyhez kötött eseményt azután elhelyezték a térképen. A világos rész azt a körzetet mutatja, amiben az adott időszak pontjainak döntő többsége megtalálható. Az eredmény a Bővebben után látható.

Ha kimarad, lemarad! Nagyon igaz ez az üzleti világra. Egy minneapolisi reklámcég 6 fizetett gyakornoki helyet pályáztatott meg - a Twitteren. A hagyományos kiválasztási folyamat helyett az volt a jelentkezők feladata, hogy 10 héten keresztül a Twitteren próbálják meggyőzni a cég képviselőit, hogy valóban ők a legjobbak. Összesen 425 jelentkező volt, akik közül 300 volt aktív a Twitteren. Egy 37 főből álló csapat szűrte ki a rengeteg tweet közül a legjobbakat,és így kialakult a 32 fős döntő, akikkel vagy személyesen, vagy Skype-on elbeszélgettek, és kiválasztották a legjobb hatot. A közösségi oldalak bevonása nagy sikernek bizonyult, mondta el Debbie Fisher, a cég igazgató helyettese. Kétszer annyian jelentkeztek idén, mint eddig, és a pályázatok minősége is jócskán meghaladta az eddigi évekét. Egy személyes megjegyzés: nagyon nehéz ezeknek a híreknek a fényében elfogadni a közösségi oldalak, mikroblogok használatának mellőzését az oktatásban. Aki azt gondolja, hogy ez csak egy fellángolás, és nemsokára visszatérünk a 10 évvel ezelőtti módszerekhez, nagyot téved. Nem felelősségünk-e, hogy a mi diákjaink is képesek legyenek egy ilyen pályázatra jelentkezni, azon részt venni? Sőt, nem lehet, hogy tanároktól elvárható, hogy ezeknek az eszközöknek ismerői, netán 'mesterei' legyenek? Még inkább sarkítva: nem lehet, hogy nemsokára alkalmatlan lesz tanárnak az, aki ezeknek az eszközöknek a használatával nincs tisztában?

A Hallatlan.hu-ról (IDE KATTINTVA található) már régen írnunk kellett volna, de most egy újdonság ürügyén aktuális is az oldal. Az oldal elsősorban hallóknak szól, és egy jelnyelvi szótárat tartalmaz. Emellett aktuális pályázatok, hírek találhatóak még a Hallatlan-on (jelnyelven), de most elkészült a keresztrejtvény alkalmazás is, ahol kis videók segítségével kell kitalálnunk, hogy milyen szót, kifejezést jelelnek nekünk. Nagyon érdekes, ráadásul interaktív a játék, én sokat játszottam vele, ajánlom másoknak is.

Nagy öröm, ha magyar kezdeményezésekről számolhatunk be, hiszen erre a kis piacra nem sokan fejlesztenek (főleg ingyenesen elérhető) anyagokat. A Kpluna.hu oldalán (IDE KATTINTVA) igényes kidolgozású (bár a nagy flash animáció miatt picit lassan töltődő), és hasonlóan igényes tartalmú tananyagokat találunk. Rengeteg hangos vers, videó, sőt magyar festők festményeiből összeállított gyűjtemény is található. Rengeteg forrás (pl. a Gesta Hungarorum) is elolvasható. Összességében ajánljuk minden magyartanárnak, illetve az irodalom (különösen a költészet) iránt érdeklődőknek.