MIvel töltik az idejüket az emberek a világban?
Nyelvoktatás - 15 éve
Több szempontból szeretem használni az IDE KATTINTVA található infografikát, amely arról informál minket, hogy az emberek mivel töltik az idejüket a világ különböző részein. Az Economist egy OECD jelentést dolgozott fel, ahol részletesen beszámolnak arról, hogy sok OECD országban mire mennyi idő jut. Ha valakit érdekel a forrásanyag, IDE KATTINTVA a jelentést átböngészheti (sajnos angolul és sajnos nem a teljes anyagot, mert könyv formájában ki van adva). Mindenesetre az például kiderül, hogy melyik országban dolgoznak a legtöbbet az emberek - igen, Magyarország lenne ez az ország, ahol átlagosan 1886 órát dolgozunk évente, ellentétben a hollandokkal például, akik 1400 óránál is kevesebbet.
Az
A Fővárosi Levéltár oldala igazi kincsesbánya! Irodalomból és történelemből nagyon izgalmas lehet az a gyűjtemény, ami a költő pereinek dokumentumait gyűjti össze (
A blogokat olvasgatva, illetve a Pedagógia-online beszélgetéseit hallgatva azon tűnődtem, hogy vajon milyen hidakat is kellene vernünk és kik / mik közé nekünk, akik az oktatás szereplőinek tartjuk magunkat. Adott mindenek felett a kutató, aki a neveléstudománynak igencsak örül, meg él is belőle (ha szerencséje van), és olyan dolgokkal foglalkozik, amit szeret. A beszélgetésben Nahalka István mondta, hogy a pedagógusok (az egyenlet másik oldalán) ugyanakkor szakirodalmat egyáltalán nem olvasnak. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy netán a neveléstudomány szakkifejezéseit sem tudják helyesen használni, máris kitárul az a szakadék, ami főlé hidat illene verni. A 'lövészárkokban' dolgozó, adminisztrációtól, a leépítésektől, az óraszám emelésétől, és ki tudja mitől nem sújtott pedagógus társadalom van tehát a másik oldalon, akit egyfolytában továbbképzésekre küldözgetnek ráadásul, ahol semmi használhatót nem kapnak. Márpedig nekik a gyakorlati, kézzelfogható ötletekre, receptekre volna szükségük, nem pedig (számukra gyakran teljesen marginális) kutatások statisztikai elemzésének részletes bemutatására. Különben is, az egyetemi katedrán állók 'soha nem láttak élő gyereket osztályban'.
A képregénykészítés nagyszerű elfoglaltság lehet az órán. Jól használhatjuk dialógusok tanítására, vagy bármiféle téma, könnyed, játékos feldolgozásához. Az interneten külön kultúrája alakult ki a LEGO képregényeknek, ilyeneket mutat be a Flood blog is (
Talán mindenki hallott már a Microsoft forradalmi szerkezetéről a Kinectről. Egy olyan mozgásérzékelős irányítórendszerről van szó, aminél nincs szükség semmilyen speciális kütyüre, a rendszer ételmezi az emberi test mozdulatait. A hardver eredetileg az XBox játékkonzolhoz jött ki, és elsőként vicces játékok irányítására lehetett használni. Már akkor feltűnt a szakértőknek, hogy a kütyü csatlakozása egyszerű USB és a rajta átfolyó adatok nincsenek titkosítva, így könnyen használható akár egy PC-vel is. Nem sokat kellett arra várni, hogy lelkes amatőrök előálljanak különféle megoldásokkal, amikkel a Kinect mindenféle számítógéphez csatlakoztatható.
Nagyon szeretem azokat az alkalmazásokat, amelyek segítenek elkerülni a videók feltöltésével, szerkesztésével, konvertálásával kapcsolatos nehézségeket, amelyek szinte teljesen elveszik néha az ember kedvét a munkától - vírusos pendrive-on behozott házi videók, 200 MB-os 1 perces bemutatók, vagy rengeteg szabály és technikai részlet egyeztetése - mindkettő az oktatás, tanulás rovására megy ilyenkor. Ezért is tetszett meg az Intervue.me nevű oldal, amikor a minap olvastam róla (




