Ha kimarad, lemarad! Nagyon igaz ez az üzleti világra. Egy minneapolisi reklámcég 6 fizetett gyakornoki helyet pályáztatott meg - a Twitteren. A hagyományos kiválasztási folyamat helyett az volt a jelentkezők feladata, hogy 10 héten keresztül a Twitteren próbálják meggyőzni a cég képviselőit, hogy valóban ők a legjobbak. Összesen 425 jelentkező volt, akik közül 300 volt aktív a Twitteren. Egy 37 főből álló csapat szűrte ki a rengeteg tweet közül a legjobbakat,és így kialakult a 32 fős döntő, akikkel vagy személyesen, vagy Skype-on elbeszélgettek, és kiválasztották a legjobb hatot. A közösségi oldalak bevonása nagy sikernek bizonyult, mondta el Debbie Fisher, a cég igazgató helyettese. Kétszer annyian jelentkeztek idén, mint eddig, és a pályázatok minősége is jócskán meghaladta az eddigi évekét. Egy személyes megjegyzés: nagyon nehéz ezeknek a híreknek a fényében elfogadni a közösségi oldalak, mikroblogok használatának mellőzését az oktatásban. Aki azt gondolja, hogy ez csak egy fellángolás, és nemsokára visszatérünk a 10 évvel ezelőtti módszerekhez, nagyot téved. Nem felelősségünk-e, hogy a mi diákjaink is képesek legyenek egy ilyen pályázatra jelentkezni, azon részt venni? Sőt, nem lehet, hogy tanároktól elvárható, hogy ezeknek az eszközöknek ismerői, netán 'mesterei' legyenek? Még inkább sarkítva: nem lehet, hogy nemsokára alkalmatlan lesz tanárnak az, aki ezeknek az eszközöknek a használatával nincs tisztában?