Ahogy kezdünk megbarátkozni a Twitter szolgáltatással, úgy látjuk egyre több hasznát is. Nagyszerű eszköz az információszerzésre, hogy tudjuk, mi van a világban és mi van a barátainkkal, de ennél sokkal több is. Nagyszerű eszköze lehet a visszajelzésnek is. ehhez nincsen másra szükség csak egy közös címkére, úgynevezett hashtagre. Ha például a Kodály Iskola sulinapjáról van szó, akkor ez lehet a #kodalynap. Ezek után könnyen megjeleníthetünk minden olyan üzentet, amiben ez a címke szerepel és máris van egy, az sms-falakhoz hasonló visszajelző rendszerünk.

Korábban említettük a Twijector alkalmazást, ami pontosan ezt teszi lehetővé (ITT ÍRTUNK RÓLA). A NYESZE konferencián ki is próbűltuk, remekül működött. Ugyanezt tudja csak sokkal látványosabban az Another Tweet on the Wall (IDE KATTINTVA). Itt is csak meg kell adnunk a követni kívánt címkét és máris jelennek meg sorra az üzenetek. Különbség a korábbihoz képest, hogy itt a legutóbbi néhány váltakozik folyamatosan, tehát egy állandó mozgó, változó, izgalmas felületet látunk még akkor is, ha éppen nem ír senki semmi újat.

Megújult, és már-már ijesztően sok (és sok fajta) anyagot tartalmaz a National Geographic új oktatási portálja (ITT TALÁLHATÓ). Eddig is sok érdekességet kínált a 'Natgeo', de ez most egészen más. Érdemes kiemelni például az enciklopédiát, ahol rengeteg jelenség, tény, érdekesség okáról, hasznáról, tulajdonságairól találhatunk képekkel, videókkal, multimédiás extrákkal gazdagon (de nem öncélúan!) illusztrált szócikkeket. A Mapmaker nevű interaktív térképkészítő alkalmazás külön posztot is megérdemelne - készen kapott térképekkel dolgozhatunk a világ minden tájáról. Egyetlen kattintással válthatunk műholdképre, vagy éppen tehetjük fel az éghajlati térképet a Mapmaker-re. Mindez természetesen csak a jéghegy csúcsa, szinte minden természettudományos tárgyhoz találunk hasznos kiegészítőket.

Ez sajnos most csak angolul van, úgy viszont érdekes. A BBC-vel kapcsolatban gyakran van olyan érzésem, hogy picit nehézkes az anyagokhoz férni, a végén ugyanakkor mindig azt gondolom valahogy, hogy megérte a macera. Most a Lab UK néven elindított (IDE KATTINTVA található) oldalt ajánljuk minden angolul tudó figyelmébe, hiszen egyrészt tanulhatunk belőle a megadott témákban elkészített profi kivitelű tesztekből (pl. mennyit tudunk a pénzről, vagy éppen mennyire szeretjük a kockázatot az életben) - magunkról is, másrészt a kulturális beágyazottsága miatt azokat az információkat tudjuk meg, amelyeket egy angolnak tudni kell a pénzzel kapcsolatban a mindennapi életben. És ez már megéri! A macera, mert ugye azt is ígértem: csak regisztráció után működik az oldal, és van néhány olyan személyes kérdés az elején, amit pl. párban diákokkal nem biztos, hogy szívesen átbeszéltetnék. Ezt előtte nézzük meg, és vagy adjunk hamis válaszokat (szegény felmérés-készítők), vagy bízzuk rájuk.

Sok mindenben megpróbálja felvenni a Microsoft a versenyt most már a 'felhőben' is versenytársaival. Ennek egyik jele a OneNote nevű, multimédiát értő, közösen és akár online kapcsolat nélkül is szerkeszthető alkalmazás. Bár a Google Docs pl. sokkal elébb készült el, és ezért népszerűbb is, próbálgatva a OneNote-ot, úgy láttuk, hogy ugyanazt biztosan tudja. Természetesen a Microsoft is igyekszik bemutatni, hogy ez az újdonság hogyan használható a mindennapokban, ezért elkészített egy - a OneNote-tól függetlenül is teljesen érdekes - közösen szerkesztett OneNote weboldalt, amelynek 40 nap alatt a Föld körül címet adta. A koncepció: 40 város 40 bloggerével készítettek szubjektív utazási prospektust, majd ezeket közös felületen, a OneNote segítségével összefésülték. Informatív, érdekes, és még jól is néz ki minden a Bing térképeken. Az oldalt mint Microsoft újdonságot is érdemes nézni, de nyelvórán kiváló projekt kerekedhet belőle. Végül a link: IDE ÉRDEMES KATTINTANI.

Magyarul is megjelent egy elég terjedelmes e-learning tananyag az Európai Parlamentről. Az oldal IDE KATTINTVA található, és akár egyéni tanulásra, akár óran is használható. Belelapozva (de órán nem tanítva) sok pozitívum látszik használható (bár kicsit a nyolcvanas évekre emlékeztető) videók, sok fontos tudnivaló (hogyan hat az EU mindennapjainkra, országok zászlói, térképek stb.). Van aztán néhány furcsaság - pl. a kérdéseknél néha éreztem ál-interaktív megoldásokat, néhol vannak üres oldalak érdekes nevekkel (pl. 'Kitöltési feladat', ahol semmi nincs). Szintén némileg kiszámíthatatlan, hogy mikor fog pl. egy PDF dokumentumot letölteni, mikor kapunk szöveget, mit jelentenek a feladatok, vagy éppen mit kell csinálni a videókkal. Összefoglalva: érdemes az oldalt lapozgatni, de mielőtt órán használnánk, hasznos lehet mind a három részt alaposan végigtanulmányozni - bár tanári kézikönyv, segédanyag is tartozik az oldalhoz).

Ha bárhol IKT-ról esik szó, az első előadások többnyire a digitális bennszülöttek és a bevándorlók közti különbségek elősorolásával indulnak. Megtudhatjuk, milyen az Y generáció, az igazán haladó előadók a Z generációt emlegetik. hamarosan, akár a bonyolultabb algebrai levezetésekben, majd a gót ABC betűit is használnunk kell, hogy jelölhessük, mennyire mások ezek a mai gyerekek.

A digitális bennszülöttek ezek szerent azok, akik számára a technika, a számítógép, az internet már az élet szerves része. Ők azok, akik webkettőt lélegeznek, pixeleket látnak és twittekben beszélnek. Ők teljesen mások, talán egy új faj első példányai, akiket nekünk nyomorult digitális bevándorlóknak, akiket éppen csak megtűrnek ebben a virtuális édenben, meg kell értenünk és el kell fogadnunk, alkalmazkodnunk kell hozzájuk, ha nem akarunk a dinoszauruszok sorsára jutni.

Sokszor beszéltem én is a digitális bennszülöttekről, de lassan azt érzem, hogy a digitális bennszülött olyan, mint a jeti, ami pedig (miként Besenyő Istvántól tudhatjuk, nincs is). A minap egy kollégámmal beszélgettem, aki egy fodrász szakmunkásképzőben tanít és arról panaszkodott, hogy egy egyszerű internetes keresés is áthidalhatatlan akadály a diákjainak. Nem azért mert lógni akarnak vagy nem akarják megcsinálni, hanem azért mert fogalmuk sincsen, miként kellene egy információt megtalálni a weben.

Kedvenc közösségi könyvjelzőnk a Delicious sorsa elég hányattatott volt az utóbbi időszakban. Az oldal tulajdonosa, a Yahoo bejelentette, hogy fogalma sincsen hogyan lehetne pénzt csinálni az oldalból, ezért annak jövője bizonytalanná vált. Mi is írtunk róla, hogy mi lehet a megoldás (ITT). Nagy kár lett volna, ha a szolgáltatás meghal, hiszen egyfelől megszoktuk, másfelől egyik riválisa sem ért mindenben a nyomába.

Most megnyugodhatunk, akadt vevője az oldalnak, Chad Hurley és Steve Chan cége az AVOS lett a vevő. A cég neve nem sokat mond, hiszen eddig semmi komolyat nem csinált, az alapítók neve annál inkább, ők találták ki a YouTube nevű szolgáltatást. Ígéretük szerint a Delicious megmarad és még fejlődni is fog. Ha bárki elfogadja az új cég felhasználási feltételeit, gond nélkül használhatja tovább az alkalmazást.

Izgalmas oldalt indított el a Google, az A Google a Day oldalon (IDE KATTINTVA) minden nap egy-egy olyan kérdést találhatunk, amire némi kereséssel választ kaphatunk. Ugyan a kérdések angolul vannak, de gyakran magyarul is megtalálható rájuk a válasz. A tegnapi kérdés re például (Melyik amerikai alelnök olvasott a görög és latin mellett a ma második leggyakrabban tanult idegen nyelven?), könnyen megtalálhatjuk a választ.

Az oldal érdekessége, hogy rajta az egyes kérdésekkel kapcsolatosan úgy kereshetünk, mintha a kérdés feltevése előtti nap lenne, így a kérdésről szóló weboldalak nem zavarnak meg minket a kutatásban.

Konferencián sokszor jártunk már - előadóként is. A NYESZE konferencia azonban kicsit más volt, hiszen a TanárBlog gyakorlatilag egy egész szekciót kapott, és ezt kellett végig kitöltenünk magyar, és angol nyelvű workshop-okkal. Bár nagyon fárasztó volt, úgy érzem megérte, és sikerült sok mindenről szót ejtenünk. A foglalkozások résztvevőinek is hasznos lehet, gondoltuk, ha összegyűjtjük azokat a linkeket, weboldalakat (rövid magyarázattal), amelyekről szó esett, illetve azokat is megosztanánk, amelyekre nem jutott idő, de érdekes lehet mindenkinek. A lapozás után tehát linkgyűjtemények találhatóak rövid élménybeszámolóval fűszerezve. És ezúttal is köszönjük mind a közel 100 tanárnak, hogy aktívan részt vett a foglalkozásokon, és kérdésekkel segítette a munkánkat! A konferencia összes résztvevőjének a NYESZE jóvoltából az e-mail fiókjában landol továbbá az IKT Kiskáté című 100 pedagógiai helyzetre 100 ötletet kínáló új digitális kiadványunk is. Ajánljuk szeretettel!

Nagyon izgalmas projektet indított az orosházai általános iskola. Diákjaik között meseíró pályázatot hirdettek, és a született meséket egy blogban publikálják is. Az A mi meséink blog (IDE KATTINTVA) egyszerre szórakoztató, érdekfeszítő és megható olvasmány. Érdemes végilapozni, bár nem könnyű, már több mint 150 mese várja az olvasókat.

A projekt része, hogy időről időre valamilyen témát vagy momentumot adnak meg, aminek szerepelnie kell a mesében. Most éppen a természetvédelemmel kapcsolatos mesék vannak soron, de korábban voltak például olyanok, amikben királylány vagy éppen tündérek szerepeltek. Természetsen a mesékhez rajzpályázat is tartozik (ITT TALÁLHATÓAK).