Kedves kollégák! Az alábbi kérdőívben arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit gondoltok az IKT (információs és kommunikációs technológiák - azaz a digitális fényképezőgéptől az online tananyagokig minden) használatát segíteni kívánó képzésekről.
A kérdőívet kitöltők között kisorsolunk egy Funscreen márkájú, androidos tabletet.
Bízunk benne, hogy együtt sikerül még hatékonyabbá tenni az IKT képzéseket.
Köszönettel,
a TanárBlog szerkesztői

Természetesen nagyon könnyű elhatározni, hogy megtanulunk - ha lehet, egyedül - egy nyelvet, és megint más dolog ezt véghez is vinni. Most belenézünk egy olyan rendszerbe, amely sokak tapasztalata szerint képes arra, hogy megtanítson nekünk egy idegen nyelvet. Azért azt tudnunk kell, hogy nincs az a kiválóan összerakott rendszer, amely erőszakkal a gép elé tud minket ültetni. És most a lapozás után betekintünk a Tell Me More nyelvoktató rendszerébe - képekkel, tanácsokkal, ötletekkel.

Immár megerősödve, még több információt, érdekességet kínálva indul újra a TanárBlog IKT hírportálja, az IKT Híradó! Itt olyan hírek, érdekességek, aktualitások jelennek meg, amelyek nem annyira az IKT osztálytermi használatához tartoznak, viszont hasznosak, érdekesek lehet gyakorló pedagógusoknak is. Íme egy csokorra való a heti termésből: Használjuk a Posteroust az iskolában, de akár jósoltathatunk is magunknak felvételi eredményt IDE KATTINTVA, a Társ az Oktatásban nevű pályázatról ITT tudhatunk meg többet, a plágium ellen ugyanakkor ITT TALÁLHATUNK orvosságot. Mi lesz az oktatás jövője? Erről egy 5 éves modernizációs program adhat választ (egyelőre San Diego-ban), de olvashatunk az olcsó tabletek várható áttöréséről, illetve a mobileszközök várható térhódításáról. Kattanjon az IKT Híradóra és tájékozódjon szakértőktől.

Hosszú ideje folyik az ötletelés arról, hogy miként lehetne közelebb hozni az iskolában elsajátított tudást közelebb hozni mindahhoz, ami a való életben lényeges. egyes kutatások szerint a valódi tanulásunknak csak 30%-a az, amit formális (iskolai) keretek között teszünk meg, míg a többit informális csdatornákon (tévé, múzeumok, könyvek stb.) szerezzük meg. Többféle megközelítés is született arra, hogy a kétféle tudást közelítsük egymáshoz, több-kevesebb sikerrel. Az érettségihez közelítők számára különösen fontos lehet, hogy a pályaválasztásra készülve találkozhassanak olyanokkal is, akik nem csak tanítják, hanem akár csinálják is az egyes tudományokat.

Aki azonban már próbálkozott azzal, hogy akár egy-egy faktos csoportot megpróbáljon elvinni valahová, ahol az adott tudományággal komolyan foglalkoznak, tudja, hogy nem olyan egyszerű dolog ez. még ha ismerünk is valakit, aki szívesen fogadja a csoportot, a logisztikai nehézségek jelentősek. Egy-egy kutatólaborban (hacsak nem végeznek maguk vizsgálatokat a diákok, amire nem nagyon van esély), egy óránál többet nem nagyon érdemes eltölteni, ehhez viszont több órányi utazás társul. Maguk a laborok ritkán látványosak, többnyire szürke dobozok vanna számítógépekre kapcsolva és a mérések eredményeként számsorok jelennek meg. Nem TanárBlogon keseregnék arról, hogy milyen nehéz dolog ez, ha nem az IKT eszközök jelentenék a megoldást ebben az esetben is. Ha nem a csoport megy el  a laborba, hanem a kutató jön el az osztályterembe, minden nehézségen felül kerekedhetünk. Az alábbi videó egy ilyen foglalkozáson készült:

Sokat gondolkodtam azon, hogy mennyire is lehet egyszerű egy feladat, ha számítógépteremben vagyunk. Azt hiszem, megtaláltam a legeslegegyszerűbb feladatot, ami ráadásul működik is. Az órán a 'sport' volt a témánk, és egy kellemes, multi point szerveres teremben voltunk (hogy ez mi, arról ITT írtunk, illetve tettünk közzé videóval fűszerezett bemutatót), ahol meg tudok nyitni bármilyen alkalmazást a diákok gépein (természetesen ez csak hab a tortán, bármilyen számítógépteremben meg lehet csinálni). A feladat maga annyi volt, hogy a Google képkeresőjébe beírtak, hogy 'sport', majd a kapott találatokkal játszottunk. Először egy-egy képről kellett 1-1 percig beszélniük, majd egy képernyőnyi kép közül választani kellett egyet, és úgy beszélni róla, hogy a másik minél később jöjjön rá, hogy melyik képről is beszél éppen. Ennél egyszerűbb szerintem nem nagyon lehet feladat, mégis 15-20 percig beszéltek folyamatosan a célnyelven, és nem unták (ráadásul nem is kifejezetten egy 'beszélgetős' típusú csoport). Szóval nagy élmény volt, érdemes kipróbálni, és ugye előkészülni nem kell hozzá szinte egyáltalán. Arra azért figyeltem, hogy a keresőben minimum 'mérsékelten biztonságos' legyen azért a beállítás.

A The Utah University remek és igényes anyagot állított össze a genetika iránt érdeklődőknek (az oldal IDE KATTINTVA érhető el). Tehetünk - többek között - interaktív utazást egy sejtben, de ezen felül is nagyon sok animáció, interaktív anyag stb. található a témában. A rossz hír az, hogy angolul van mindez, viszont készítettek hozzá tanári útmutatót is, azaz az anyag mellé - úgy látjuk - módszerant is kapunk.

Tíz éve nagy durranásnak számítottak azok a vicces flash animációk, amiken többnyire valamilyen híres ember beszélt, de úgy, hogy csak a száját mozgatták kifejezetten primitív animációval. Az eredmény vicces volt. Most már azonban nem kell semmiféle komoly animációs vagy számítástechnikai ismeret ahhoz, hogy az ember maga is csináljon ilyet. A Blabberize oldalán (IDE KATTINTVA) pillanatok alatt készíthetünk ilyen vicces kis videót.

Nincs más dolgunk csak feltölteni egy képet, kijelölni rajta a száj helyét majd hozzáadni a hangot. Ez a hang lehet valamilyen hang fájl vagy akár frissen is rögzíthetjük a számítógép mikrofonjával. Az eredmény egy kis animáció lesz, amit akár be is illeszthetünk a saját oldalunkra, például így:

Sokszor nincs kéznél helyesírási szótár, amikor pedig milyen jó is lenne. Ezen változtat a magyar helyesírás.hu (ITT TALÁLHATÓ), ahol egyszerűen begépeljük a helyesen leírni kívánt szót, vagy éppen az aktuális fejfájásunk okát, és már kapjuk is a választ. Az oldal használatának részleteibe nem mennénk most bele, hiszen nem nagyon vannak neki ilyenek. Talán a helyesírás teszt érdekes még, ha regisztrálunk, többet is kapunk belőle.

Az elmúlt években nagyon sokat írtunk itt arról, hogy mire érdemes használni az IKT-t, a számítógépes alkalmazásokat az iskolában. Ugyanezalatt az idő alatt számtalan IKT-szkeptikussal, vagy esetleg jelenkori ludditával kellett azon vitatkoznunk arról, hogy igenis fontos helye lehet ezeknek az eszközöknek a modern pedagógiában. Itt az ideje, hogy egy kicsit arról is beszéljünk, miként és mire nem érdemes számítógépet használni.

Elsőként álljon itt egy valódi elrettentő példa, csak erős idegzetűeknek. Komolyan, csak az KATTINTSON IDE, aki képes elvoselni a valódi horrort. Nem elég ugyanis, hogy ez az animáció magában is elég gyenge, képzeljük el, amint a tanár kivetíti az órán, vagy esetleg beenged egy osztálynyi kamaszt, hogy tanulmányozza...