Újabb rendkívül izgalmas blogposzt született, immár nem először Tóth Norbert billentyűzetéből! Testnevelés órát írt le, IKT eszközökkel, kicsi teremben, akkor, ha a természet mostoha, és az udvarra nem jutunk ki. Hogyan mozgassunk meg egy osztálynyi kisiskolást egy tanteremben? Erről számol be a szerző a posztban. A teljes cikk ITT TALÁLHATÓ, de álljanak itt az első mondatok:

Már az elején nem árt leszögezni hogy semmiféle merényletet nem követtem el a tornateremben. Nem volt ott projektor sem interaktív tábla de még egy laptop sem. Viszont, biztosan mindenkivel előfordult már hogy esetleg nem tudtak bejutni a tornaterembe, valami rendezvény vagy más okból kifolyólag. Ilyenkor ugye B-tervként az udvar a megoldás. De mi történik akkor ha esik az eső, fúj a szél?

A Discovery Channel egy újabb izgalmas fejlesztéséről számolunk ma be (ITT TALÁLHATÓ), amelyben vulkánokról van szó. Szemléltetik a törésvonalakat is földgömbön, utazást tehetünk egy vulkán belsejében, de a legizgalmasabb talán az, hogy egy rendkívül egyszerűen kezelhető szimulációs programmal elkészíthetjük saját vulkánkitörésünket. Miután a vulkán kitört, elemezhetjük a következményeket, illetve új paramétereket megadva újra próbálkozhatunk. Nagyon érdekes, egyszerű játéknak tűnik!

Rengeteg érdekességbe akadunk naponta, de sokszor érezzük azt, hogy azért cikket ebből nem írnánk, hiszen csak egy-egy érdekes link, vicces alkalmazás, jó blogposzt valahol máshol stb. Sajnáltuk viszont azt is, hogy ezek elsikkadnak. A megoldás az lett, hogy a TanárBlog Facebook oldalán mindent megosztunk. Olvassatok minket a Facebook oldalunkon is (ITT TALÁLHATÓ). Kedvcsinálóként nézzük, mi mindent tudhattunk meg a TanárBlog Facebook aldaláról az elmúlt pár napban! Szeverényi Irma blogposztja fényt lát az alagút végén, olvashattunk statisztikákat a Facebbok felhasználókról - országonként. Ajánlottunk egy egész estés filmet a Summerhill nevű iskoláról - magyar felirattal, írtunk az OKT-INFO konferencia 250+ oldalas kiadványáról, de szó volt a World Press Photo kiállítás órai használatáról , egy csaló kémia tanárról Angliában, arról, hogy 12500 tanár értékelése nyilvános NY-ban, a Ludbriko nevű építészeti oldalról, arról, hogy a fiatalok nem hajlandóak megvonni maguktól az okostelefonok luxusát, a Cigánylabirintus nevű online útvesztőről, a külföldieknek legtöbb ösztöndíjat adó amerikai egyetemek listájáról, de ajánlottunk egy interjút Gergelyi Katalinnal (aki a TanárBlogon is sok inspirációra talált :), de mutattunk infografikát a tankönyvek - e-könyvek versenyéről, és szóltunk a Tanár nem ember című blogposzthoz is. É mindez közel sem minden, csak nincs türelmünk többet írni - találkozzunk a Facebook-on is ezentúl.

Bár nem mindig jut idő arra, hogy az angol órán a diákok kiejtését csiszolgassuk, néha érdemes erre szánni néhány percet. Ha például kedvünk támad egy kicsit a magánhangzók kiejtésével foglalkozni, az alábbi oldalakon találunk hozzá feladatokat és játékokat is bőséggel. Nézzük a lehetőségeket:
1) http://www.esltower.com/pronunciation.html (itt a fonetikus átírás alapján kell a rövid és a hosszú magánhangzókat tartalmazó szavak leírását kitalálni; nem nehezek a szavak és rövidek a kvízek)
2) http://www.scribd.com/doc/3877240/Ipa-Vowels-and-Diphthongs-All-Reference-Worksheets-Esl22 (itt minden egyes magánhangzóra találunk egy jó hosszú listát, amivel gyakorolhatjuk a kiejtést, vagy esetleg a diákokat csoportokra bontva adhatunk nekik egy magánhangzót és írathatunk velük egy történetet, amiben benne van minél több a listán szereplő szó és a győztes az a csoport, akinek a legtöbb szót sikerül belecsempésznie)
3) http://www.soundsofenglish.org/pronunciation/sounds.htm (ha valaki esetleg mélyebben szeretne belemenni abba, hogy ezeket a hangzókat hogyan is ejtjük ki (pl. heat vs. hit), akkor bátran használja ezt az oldalt, itt is vannak gyakorlófeladatok) Még több ötlet a lapozás után!

A Microsoft PIL Akadémia révén rengeteg új virtuális osztályterem indult az elmúlt 2 hétben, sok iskolában. Többen kérdeztétek, hogy mi legyen a következő lépés? Ha a gyerekeknél elmúlik az újdonság varázsa, egyszerűen leszoknak róla, és elhal. A lapozás után csokorba szedtük azokat az ötleteket, tippeket, lehetőségeket, amelyek segítségével életben tartható a virtuális osztályterem. Sok hasznos tipp (és biztos néhány haszontalan) a lapozás után!

(Ha azon gondolkodunk, arról beszélgetünk, hogy vajon van-e bármi hatása annak, amit itt, a TanárBlogon, csinálunk, arra fogunk ezentúl gondolni, amit alább olvashattok - ennél szebb reklám nem kell az IKT-nak! - a szerk.)
Szakközepes és szakiskolás tanárként mindig keresem a lehetőséget, hogyan is lehet 15-20 unatkozó, lázadó, szeretethiányos kamaszt bent tartani a nyelvórán, ami sokszor a 7. vagy 8. óra. Mindig, mikor újdonságot mutatok nekik, érzem, hogy magukról is többet gondolnak, mert itt van végre egy tanár, aki nem csak túlélni akarja a 45 percet, hanem tanítani is szeretni neki valamit. Volt itt már minden: Smart, videók, zene, Bigfish játékok, és egy idő után a diákok is éheznek arra, hogy mutassak valami újat. A PIL Akadémia rapidrandi szekciójában bukkantam rá erre az oldalra (ITT ÍRTUNK róla részletesen - a szerk.) . Ismerős volt a játék, egyszerűnek, a mai világban majdnem primitívnek tűnt a kinézete, valami azonban mégis megfogott benne.
Összességében magával a játékkal kapcsolatban:
- online készítjük, de offline betölthető
-  ha levédjük jelszóval, tudjuk utólag szerkeszteni, és ez fontos is, a diákok visszajelzése alapján
- magyar karaktereket nem kezel persze
- egyszerűnek tűnik, de talán pont ezért sikeres
-  ez a játékfajta új, ismeretlen a gyerekeknek, ők nem emlékeznek az ilyen vetélkedőkre

Az ENSZ készítette az Against all odds (ITT TALÁLHATÓ) című játékot, amelyben egy menekült bőrébe bújhatunk. Most jutottam hozzá, hogy több szinten, több csoportban is kipróbáljam a játékot, és azt kell mondanom, hogy megérte! Középfokon volt az egyik, picit jobb a másik csoportom, akikkel játszottuk. Amit csináltunk: bevezettük a játékot, megnéztük a rövid intro-t, majd mindenki (párban) a gép előtt ülve elkezdett játszani. Összesen 3 fő részben egyenként 4-4 kisebb feladatot (állomást) találunk (pl. a befogadó országban munkát találni, elmenekülni otthonról, megtanulni helyesen válaszolni a rendőrségen feltett kérdésekre). Ha az egyik feladat nem sikerül (pl. nem találunk ki a városból), az oldalt frissítve át lehet ugrani, és tovább lehet menni - ez volt az egyik legnagyobb előnye a játéknak. Mindeközben rengeteget kellett olvasniuk a gyerekeknek, állandóan döntéseket kellett (közösen) hozniuk, ráadásul sok olyan dologra csodálkoztak rá, amit azelőtt egyáltalán nem értettek, éreztek. Szintén pozitívum, hogy átlagos gépeken egyszerre 10 állomáson is gond nélkül futott a játék. Végül - házi feladatként - el kellett képzelniük, hogy mindez velük történt meg, és egy személyes beszámolót kellett írniuk. Megdöbbentően jók is lettek, arról nem is beszélve, hogy mennyit tanultak angolul. A lapozás után két 11. osztályos diák fogalmazása található, angolt tanítóknak (de csak angolul tudóknak is) érdekes olvasmány szerintem.

Komoly szakmai vita folyt itt a TanárBlogon arról, hogy miként van helye a QR-kódoknak az oktatásban. Főző Attila előadása a Sulinetwork konferencia TeachMeetjén adott egy ötletet, amit kipróbáltam és jelentem: működik. Előadása legvégén mutatta be a QR-kódos periódusos rendszert. Gondolom már sokan ismerik a Nottingham-i egyetem nagyszerű oldalát a videós periódusos rendszert, ahol minden elemet egy-egy rövid videóval mutatnak be (ITT VAN), a szórakoztató, de tanulságos filmecskékben magyaráznak és kísérleteznek, pont a jó arányban. A teljesen őrült tudós kinézetű professzor pedig igazi bónusz.

Egyértelmű lépés volt, hogy készüljön el a videó periódusos rendszer QR-kódos változata is, itt az elemek helyén a megfelelő videókra mutató kódok találhatók meg. Ha valaki az okostelefonját ráirányítja a kódra, már nézheti is a videót. Ez a poszter letölthető IDE KATTINTVA. Gondoltam, hogy nagyszerű dísze lehetne a termtud laborunknak. Már csak egy olyan programot kellett találnom, amivel a hatalmas képet A4-es darabokra tudom felvágni a könnyebb nyomtathatóság végett. Ezt is találtam, a Poster Razor (ITT TALÁLHATÓ) az általunk kívánt számú oldalra szabdalja a nagy képet, amit azután pdf állományként le is tölthetünk. A nyomtatás után már csak a szélek levagdosása és a ragasztás volt hátra, a végeredmény itt látható:

A tanítási órákon egyre nagyobb szerepet kap az értékelés, sőt az IKT eszközök segítségével történő értékelés. Ebben nagy segítségre vannak a szavazó rendszerek, de nem mindig állnak rendelkezésre. Biztos mindenkivel előfordult már, hogy nem maradt ideje saját kérdés sor összeállítására, ilyenkor jön jól egy olyan oldal, ahol kész online kitölthető teszteket találhatunk. Egy ilyen nincs kedvem, időm tesztet összeállítani időpillanatban találkoztam a következő általános iskolásoknak szóló informatikai teszt oldallal, amit ITT TALÁLHATTOK. Érdekessége az oldalnak, hogy évfolyamok és témakörök szerint rendezi a tananyagot. Minden kérdéssor elején leírja, hogy hány kérdést tesz fel témakörben. Egy kérdés megválaszolására 1 perc áll rendelkezésre, melyet a jobb felső sarokban található óra mutat.

Érettségizőknek és érettségiztetőknek fontos hír lehet, hogy a hatályos rendelet szerint az irodalom érettségin a segédeszközök elég tág köre használható fel (pontosan: irodalmi szöveggyûjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggô más nyomtatott ismerethordozó (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvû szótár, mûvelôdéstörténeti térkép, képzômûvészeti album) a tételnek megfelelô részlete.) Ha nincs éppen lehetőségünk kinyomtatni a diákjainknak a teljes wikipédiát, jó lehet az irodalomtörténeti atlasz is.

A Cartogrpahia kiadó által megjelentetett kiadvány igen sokrétű és nagy segítség lehet a diákoknak, a következő található benne: