Egyre többen gondolják úgy hogy az IKT használatához segítséget szeretnének nyújtani az alkalmazásokat végül felhasználó pedagógusoknak. Az Intel mindezt igen profi módon teszi, méghozzá úgy, hogy elindította a világon most már 10 millió tanűrt elért programját (amely - ha minden igaz - talán nemsokára a magyar felhasználóknak magyarul is elérhetővé válik). Addig is sajnos csak az angol oldalról írhatunk, arról viszont nagyon szívesen. IDE KATTINTVA érhető el, és jelenleg 6 komoly interaktív e-learning tananyagot tartalmaz, többek között olyan témákban, mint 'értékelés', 'projekt-alapú oktatás', vagy éppen 'digitális írástudás'. Az anyagok teljesen ingyenesen használhatóak, megjelenésükben kellemesek, igazi profi e-learning képzés ez.

Bár az új NAT jelentősen csökkenti a kortárs irodalom súlyát a készülő tantervekben és a kötelezően felsorolt szerzők között csak elvétve akad olyan, aki még él, de olyan se sok, aki az elmúlt húsz évben halt volna meg, mlégiscsak fontos lehet, hogy a diákok ismerjék azt az irodalmat is, ami ma keletkezik. A kortárs irodalom megismerését segítheti a KIA vagyik a Kortárs Irodalmi Adatbázis (ITT TALÁLHATÓ).

Az adatbázisban több mint 200 serző található meg, rövid életrajzzal, bibliográfiával, lefordított műveinek listájával és a műveikről szóló kritikák listájával is. Ugyan az adatbázis láthatóan nem sokat bővült az elmúlt években, még így is nagyon értékes forrás és tájékozódási pont lehet az érdeklődő diákoknak és a tanároknak egyaránt.

Ha bármikor szükségét éreztük volna annak, hogy egy képet átalakítsunk olyannak, mintha egy terepasztalról készült kép lenne, nem kell tovább keresnünk, a Tiltshiftmaker (ELÉRHETŐ ITT) a megoldás. A tiltshift nevű effektussal a kép egy csíkját helyezhetjük fókuszba, míg a többi homályos lesz. Furcsa, de a hatás teljesen olyan, mintha egy terepasztalt fényképeztünk volna.

Az IKT hatékony napi használatának egyik fontos előfeltétele a virtuális (digitális) osztályterem, ami az a hely, ahol kommunikálni tudunk a diákokkal, megosztani anyagokat, linkeket, feladatokat, illetve a gyerekek is tudnak együtt dolgozni. Ez az a virtuális tér, amit betöltünk képekkel, feladatokkal videókkal, blog posztokkal, fórum bejegyzésekkel stb. Én jelenleg négy csoportot tanítok, és ez a közel 70 diák produkált kb. 800 blog posztot, rengeteg bejegyzést, és az is látszik, hogy naponta többször is meglátogatták a diákok az oldalt. És elérkeztünk egy nagyon fontos kérdéshez: melyik oldalt válasszuk? A külföldieket (pl. Ning, Edmodo), vagy a magyar alkalmazásokat? Több van ebben, mint először gondolnánk, a lapozás után némileg hangulatkeltő összehasonlítással és szubjektív elemzéssel próbálom borzolni a strandhangulatot :)

Röviden szólunk ma az Xtranormal (ITT TALÁLHATÓ) nevű rajzfilmgyártó alkalmazásról. A különleges benne az, hogy (angolul) szöveget képes beszéddé alakítani, illetve 3D-ben tudunk mozogni benne. Az alkalmazás kicsit összetetteb, bonyolultabb, azaz hagynunk kell időt arra, hogy a diákok megismerjék, és megtanulják használni. A lapozás után ajánlunk egy lehetséges óravázlatot, amely az Xtranorma felhasználásával készült.

100 éve született Alan Turing a 20. század egyik legokosabb embere. Nem csak matematikusként volt kiváló és nem csak a számítástechnika megalapozásában vannak múlhatatlan érdemei. A német kódrendszer megfejtésével jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Szövetségesek nyerjék meg a háborút. Mindezeken túl még az embriológiában is fontos megállapításokat tett. A tragikus sorsú tudósra most egyik leghíresebb találmányával, a Turing-géppel emlékezünk.

A Turing-gép matematikai konstrukció, soha senki nem épített ilyet, mégis nagyon jól használható a programozási alapismeretek, az algoritmizálás alapjainak megismertetésére. A gép egy szalagon fut és egy-egy lépésben csak két állapota lehet, mindazionáltal ez már elegendő ahhoz, hogy akér univerzálisan programozzuk. A Turing-gép leírása ITT OLVASHATÓ,  szimulációját pedig ITT TALÁLHATJUK.

A tudománytörténet gyakran lehetőséget ad arra, hogy a természettudományokat olya diákokhoz is közel hozzuk, akik valamiért azt gondolják magukról, hogy ők sosem szerethetik ezeket a tárgyakat. Érdekes módon találkozik itt egymással a történelem és a természettudomány. Nem csak a biológia vagy fizika órán lehet ez persze érdekes, hiszen a modern történelemtanításban is egyre nagyobb teret kap az eseménytörténet mellet az életmód- és eszmetörténet is. Mindebben segíthet a New England Journal of Medicine, az egyik legrangosabb orvosi tudományos lap cikke (IDE KATTINTVA), ami azt tekinti át, miként változott meg 200 év alatt a sebészet.

Gondoltuk volna, hogy a 19. század elején a sebészetek még a többi osztálytól távol, gyakran magas tornyokban voltak, hogy ne lehessen hallani a betegek üvöltését? Hogy a fájdalomcsillapítás megjelenése előtt a fő szempont a műtéteknél nem a pontosság, hanem a gyorsaság volt? Hogy az első szívkatéterezés saját magán végezte el egy orvos. Még számtalan meglepő tény derül ki az írásból és különösen a hozzá mellékelt időszalagból, amit mindenképpen érdemes megmutatni a diákoknak.

Mit tegyünk, hogy maximálisan kihasználhassuk az IKT eszközök nyújtotta lehetőségeket? Hogyan tervezzük meg azokat az interaktív feladatokat, tananyagokat és óravázlatokat, amelyek segítségével felkelthető és fenntartható a tanulók figyelme a mai osztályteremben? A nyár remek alkalom arra, hogy új képességekkel és kompetenciákkal vértezzük fel magunkat, válaszokat kapjuk a fenti lényeges kérdésekre, valamint felfrissítsük és továbbfejlesszük IKT tudásunkat. Vegyen részt a SMART Nyári Egyetem programjain és "zsebelje be" mindhárom lehetőséget, miközben a következő iskolai tanévre érdekes és interaktív tananyagokat és óravázlatokat készíthet el.épzéseink valamelyike felkeltette érdeklődését, vagy további kérdése merülne fel, úgy lépjen kapcsolatba velünk a [email protected] email címen vagy a +36-1/247-49-99-es telefonszámon. További részletek ITT TALÁLHATÓAK, illetve érdemes tájékozódni, lájkolni, beszélgetni, kommentelni a SMART Facebook oldalán is, ami pedig nem máshol, HANEM ITT érhető el. Kellemes szakmai feltöltődést kívánunk!

A SMART Notebook szoftverének különböző - gyakran a felhasználók előtt rejtve maradt - titkait igyekszünk felfedni SMART Notebook Akadémiánk újabb videó sorozatában. A lapozás után ezúttal arra keresünk választ a Notebook alkalmazásai között barangolva, hogy mit is rejteget történelmet tanítóknak a SMART Notebook szoftver. A nem is annyira meglepő válasz: sokkal több mindent, mint gondolnánk! Lapozás után bemutatunk videóval. Feltétlenül érdemes kattintani.

Biztosan ismerik a híres történetet, amikor egy marslakók érkezéséről szóló rádióműsor valódi pánikot váltott ki Amerikában. A történet ugyan nem pontosan úgy igaz, ahogyan mesélni szokták (nem tömegek estek pánikba, hanem csak néhányan), de van alapja. A műsor rendezője maga Orson Welles volt, a forrásul szóló mű pedig H. G. Wells könyve, a Világok harca.  Welles több éven át készített rádiójátékokat, elsődlegesen híres irodalmi művek adaptációit, társulata a Mercury Theatre műfajteremtő volt.

Szerencsére ma már nagyon sok előadás hangfelvétele elérhető a weben is (IDE KATTINTVA), a darabok egy része a ma már elég avíttas real audio formátumban van meg, de találhatunk jó néány mp3 állományt is. Nem csak média órán lehet tanulságos a híres sci-fi (ITT VAN), de az angol nyelvű értékes irodalmat kedvelők is vidáman böngészhetnek, megvan it Az ember, aki csütörtök volt és a Huckleberry Finn egyaránt. Kellemes hallgatást!