A pénzügyi ismeretekek a keettanterv szerint tanítani kell, bár helye nem nagyon van a tantervekben. Ha azonban valahova mégis bekerül, a családi költségvetésre mindenképpen érdemes némi időt szánni. Ebben lehet segítségünkre az MNB házi költségvetés számító programja (ITT TALÁLHATÓ) ami ugyan nem tud sokkal többet, mint egy Excel táblázat, de szépen összeszedi, hogy milyen kiadásokkal, bevételekkel számolhat egy család majd azt diagramon is ábrázolja. Ezután megpróbálhatjuk a költségvetés egyensúlyba hozni a költségek lefaragásával.

Eljutottunk arra a pontra, hogy már nem etikus más módszerekkel tanítani. - mondja egy tudós a kutatáson alapuló természettudomány tanításról a Nature hetilap ehéten megjelent, az oktatással foglalkozó különszámában (ITT OLVASHATÓ). A szám címe: A 21. századi tudós kinevelése és a benne olvasható cikkek azzal foglalkoznak, miként változott a természettudományok tanítása az elmúlt években és milyen változásokra lenne még szükség. A legfontosabb lépés, hogy az oktatás kutatása komoly lépéseket tett afelé, hogy a természettudományok módszereivel dolgozó, komoly tudomány legyen. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak a Nobel-díjas fizikusnak, Carl Wiemannak (róla ITT beszéltünk hosszabban).

Létezk 50 órás, ingyenes IKT képzés, amit három nap alatt meg is lehet csinálni? És még értelme is van? És ingyenes? És még a szállást is fizetik? Mesebelinek hangzik, de a Sulinetwork Nyári Iskola ilyen. IDE KATTINTVA lehet a részletekről olvasni és jelentkezni is

Érdekes oldalnak tűnik a Pictify (IDE KATTINTVA látogatható meg), ahol képeket gyűjtögethetünk, készíthetünk saját gyűjteményeket, kommentelhetünk, oszthatunk meg ... és tehetünk sok mindent, amit egy egyéb képmegosztó is kínál. A különbség csupán annyi, hogy itt klasszikus (vagy modern) festménykkel tehetjük mindezt. Akár nyelvórán, akár rajzórán érdekes lehet, ha saját gyűjteményeket készítenek a diákok, ezekről leírásokat adnak és mondjuk megpróbálják eldönteni, hogy melyik 15 impresszionista képet választották a saját képtárukba ... és hogy miért.

Sok tudós szerint jelenleg folyik a földi élet történetének legdrasztikusabb, legnagyobb tömeges fajpusztulása, ami leginkább az emberi tevékenység következménye. Érdemes ezt minél jobban tudatosítani a diákjainkban, hogy belőlük már környezettudatos felnőttek legyenek. Ebben lehet segítségünkre az ARKive a webes Noé bárkája (IDE KATTINTVA). Az oldalon részletes leírásokat találunk veszélyeztetett fajokról, élőhelyekről és azokról, akik a fajok védelméért dolgoznak. Az egyes fajokról adatlapot is nyomtathatunk. Az oktatási szekcióban remek óravázlatokat is találhatunk.

Szeretnénk, ha a tanulás nem szenvedés, hanem játék lenne. Ezért is érdekes azokat a kezdeményezéseket látni, amelyek arra törekednek, hogy a játékos tanulást segítsék. Itt most csak egyetlen szempontot szeretnék - és csak röviden, tekintettel a nyárra és lerövidült figyelmi ciklusokra - érinteni, ez pedig a kerettörténet, vagy keretjáték. Amikor elkezdtem használni a módszert, én is gondolkodtam ebben, ki is találtam egy titkos szövetséget (a Vörös Varjú társaságot), és ennek a kalandjai mentén próbáltam (volna) felépíteni az osztálytermi folyamatokat. Aztán letettem róla, pedig ma is azt gondolom, hogy ez érdekes út. Részletek a lapozás után.

A mesterséges intelligencia egyre többre és többre képes, most már alkotni is tud. A Google régóta használ neurális hálózatokat (olan számítógépes programokat, amik az idegsejtek elvén működnek és taníthatók) arra, hogy eldöntse, mi látható egy képen. A kutatók viszont most visszájára fordították a folyamatot, a program nem csak megmondja, hogy szerinte mi van a képen, hanem oda is rajzolja, amit látni vél. Ezt többször teszi egymás után és ebből izgalmas, gyakran ijesztő, leginkább a szürrealisták munkira emlékeztető képek születnek. A technika a deep dream (mély álom) nevet kapta és IDE KATTINTVA mi is kipróbálhatjuk. Fel kell töltenünk egy képet, megadni az e-mail címünket majd várni (több órát is akár), amíg elkészül ár változat. Itt látható, egy kép és a belőle készült álomváltozat:

NAgyon egyszerű, ám annál hasznosabbnak tűnik a Write well névre keresztelt oldal (IDE KATTINTVA érhető el), ahol pont ezt tanulhatjuk meg - hogyan írjunk jól. Ez mondjuk az alkalmazást nézve azért túlzás, de segíteni biztos segíthet. A regisztráció egy pillanat, és máris indíthatjuk a fogalmazást. Kiválaszthatjuk, hogy milyen típusú írást szeretnénk készíteni (pl. vita, egyetemi dolgozat stb.), és máris megkapjuk az esszé szerkezetét pontról pontra. Ha valaki próbálta már pl. az érvelő esszé szerkezetét megtanítani magyar gomnazistáknak, örülni fog a Write well-nek és értekeli, amit tud. Hiába mondjuk el ugyanis 50szer, hogy mi a pontos szerkezet, mindenki ír, amit gondol. Természetesen a magyar és angol esszék szerkezetükben is mások, nem is beszélve arról, hogy hol mit gondolnak az esszé szerepéről, jellegéről. Ezért is különösen hasznos, hogy a kevésbé szabad, kreatív írásként megélt angol nyelvű esszéket ilyen segédlettel taníthatjuk meg.

A doromb az a hangszer, amivel mindenkinek lehetnek sikerélményei, könnyű megszólaltatni és könnyű belőle érdekes dallamokat is kicsiholni. Ha valahol hever egy doromb, biztosan lesz valaki, aki felveszi és egy kicsit penget rajta. A hangszerben azonban több van a pilinckázásnál, ahogyan ez az igazán profik játékán látszik is (például itt).Ha valakiben megvan az elszántság a profivá váláshoz, akkor érdemes a Dorombsulit megnéznie (IDE KATTINTVA), ahol lépésről lépésre tanulhatja meg a dolgokat.

Mi mindenre lehet használni egy prezentációs szoftvert? Diákjaink, akik ebben az évben kezdtek ismerkedni a francia nyelvvel például remek képregényt készítettek benne. Nem csak a nyelvi készségeik fejlődtek így, de az igazi projekt során együttműködni is remekül megtanultak. Fontos volt, hogy végig a célnyelven kommunikáljanak egymás között, amíg a képregény készül. A végeredmény alant megtekinthető: