A gólyák a közkedvelt madarak közé tartoznak (ahogy a bogarak között a katica). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fehér gólya adatbázisa sok amatőr madarász megfigyeléseit és adatait foglalja össze. Az adatbázis egy interaktív térképet is tartalmaz (IDE KATTINTVA), amiben különféle mutatók szerint vizsgálhatjuk hazán gólyaállományát. Megnézhetjük, hol fészkelnek (villanyoszlopon, tornyon, fán), hány fiókát nevelnek és hány magányos egyed van.

Izgalmas projektet lehet szervezni tavasszal, ha a saját lakókörzetünk környékén gyűjtenek adatokat majd azt hasonlítják össze a megye és az ország adataival.

Mindig csak mondogatjuk, hogy az internet, a webkettő olyan lehetőségeket rejt magában, amit még talán elképzelni sem tudunk. Olyan ez, mint egy új kontinens meghódítása, partraszálltunk, talán már kezdünk elmerészkedni a biztonságos kikötőtől, de még nem tudjuk igazán, mekkora is ez a föld, mi az, ami aprócska sziget és mi az, ami egy egész kontinens? Azt már régóta tudjuk, hogy az új technika az adatfeldolgozás és megosztás sebességében, a kooperációban és kollaborációban, a felhasználók által generált tartalomban, a laikus és a szakmai erőforrások közös használatában hatalmas lehetőségeket rejt, de ritkán láthattunk olyan alkalmazást, ami ezt bizonyítja is.

Az Eye On Earth (IDE KATTINTVA), a Bing térképekre épülő európai környezetvédelmi alkalmazás ilyen. Az oldalon a levegő- és a fürdővizek minőségét követhetjük kontinensünkön. Az állomások adatai egy órával a mérés után már megjelennek. Az oldal használatát videóban mutatjuk be:

Az Egyszervolt.hu mindig is sok olyan tartalmat kínált, amit örömmel használhattak a kicsik, de a most bemutatott Tódi tanyája (IDE KATTINTVA) kifejezetten jól használható az alsósoknál vagy akár óvodában is.

Ezen a tanán a háziállatokkal ismerkedhetünk meg, kedves, egyszerű játékos feldatok során. Dolgozhatnak rajta egyenként a gyerekek, de interaktív táblán is nagyszerű hasznát lehet venni.

Dan Meyer amerikai matematikatanár szerint a matematikaoktatás szerkezete alapjaiban elhibázott. szerinte nem véletlen, hogy sok gyerek nem szereti a matematikát, hiszen nem érzik úgy, hogy bármihez köze lenne annak, amit tanulnak. Véleménye szerint, a való életben sosem találkozunk a problémákkal olyan módon, ahogyan a matekórán. A valódi problémáknál tudnunk kell különbséget tenni a releváns és lényegtelen adatok között és magunknak kell rájönnünk a megoldás lépéseire is, nem pedig egy megoldási módot kell alkalmaznunk lépésről-lépésre.

Ennél persze sokkal pontosabban és részletesebben fejti ki a véleményét a blogjában (ITT OLVASHATÓ) és a Bővebben után megtekinthető (magyar feliratos) videóban is.

A DotSub (ITT TALÁLHATÓ) nagyszerű kezdeményezés. Az interneten lelt vagy akár a saját magunk által feltöltött videókat lehet itt feliratozni. A videók lejátszásánál kiválaszthatjuk, hogy milyen nyelven szeretnénk olvasni hozzá a feliratot.

A korábban már említett TED konferencia sok videóján kívül bőségesen találhatunk még itt olyan filmeket, amiket remekül használhatunk az órán és még nyelvtudás sem kell hozzájuk.

A Q-BLOCK (ITT TALÁLHATÓ) jópofa program. Segítségével három dimenziós grafikákat készíthetünk. Természetesen nem úgy, ahogyan a professzionális rajzprogramokkal, hanem úgy, mintha egyforma építőkockákat raknánk egymásra.

A kockákat színezhetjük is és az alkotást mindeféle irányban szabadon forgathatjuk is. Az oldal használatához nem kell még regisztrálnunk sem, az elkészült alkotáshoz egy linket kapunk, ezen keresztül érhetjük el a későbbiekben.

A kémiatanárok körében ma is folyik a vita arról, hogy mennyire kell a kémiai kísérleteknek a mindennapokohoz kötődnie. Az egyik elképzelés szerint, minél hétköznapibb anyagokból dolgozunk, annál nagyobb lesz a tanultak relevanciája a diákok számára. A másik tábor a veszélyeket hangsúlyozza, ha ugyanis a mindennapi anyagokkal pancsolnak a kémia órán, könnyen kezdhetnek otthon is veszélyes házi kísérletekbe, olyasmibe, ami nem ellenőrzött, nem laboratóriumi körülmények között nagyon veszélyes lehet.

Az Off the Shelf Chemistry szerzője Robert Farber egyértelműen az első állaspontot foglalta el és ennek szellemében írta meg 18 vizsgálat menetét (ITT TALÁLHATÓ). A vizsgálatok bár mindennapi anyagokat használnak, komoly laborfelszerelést igényelnek.

A nemzeti összterméket, a GDP-t nagyon sok kritika érte és éri most is, mondván, hogy annak alapján nagyon torz képet kapunk csak egy-egy ország valódi fejlettségéről. A pusztán gazdasági szempontokat figyelembe vevő mutató nem vesz figyelembe számtalan, az életminőséget nagyban meghatározó tényezőt, és nem törődik a javak eloszlásának milyenségével sem.

Az ENSZ többek között ezért is dolgozta ki az emberi fejlettségi mutató (Human Development Index, HDI) nevű komplex jelzőszámot. A HDI leírása ITT OLVASHATÓ a wikipedián. Most azonban nem csak ezt a leírást szeretnénk ajánlani, hanem az ENSZ saját oldalát is, ahol a legfrissebb statisztikák, rangsorok érhetőek el (IDE KATTINTVA).

Ma egy egyszerű, kedves, ám jól használható oldalt ajánlunk minden kedves angolos kolléga figyelmébe (elsősorban haladóbbaknak). A Proppian Fairy Tale Generator annyiban különbözik a hasonló, 'Mad lib' jellegű oldalaktól, hogy itt a mese elemeit adhatjuk meg, és nem szavakat (pl. megadhatjuk, hogy legyen benne 'gonoszság', vagy éppen 'visszatérés'). Végül egyetlen kattintással elkészíthetjük a történetünket. Órán remekül használható, például megadhatjuk, hogy mindenki más-más elemekkel generáljon villámgyorsan történetet magának, majd azt pl. 5 ponton módosítsa, hogy még izgalmasabb legyen. Ezután akár felolvasást is tarthatunk a mesékből, vagy a diákok elolvashatják egymás meséit.

Nem éppen tudomány, de nagyon érdekes lehet, hogy milyen hullámokat vetnek a weben az oktatáspolitika lépései. Az internet adta lehetőségeknek köszönhetően mindenki hozzászólhat, elmondhatja a véleményét. Izgalmas lehet elolvasni, mit írnak egyes véleményvezérek, sőt akár hozzátenni a saját gondolatainkat is.

A komment.hu oldalon Varga Betti ír arról, hogy mi jelenthet valódi változást az oktatásban (ITT OLVASHATÓ).

Korábban már bemutatott blogjában Nahalka István egy kiáltványt tett közzé a közelmúlt oktatáspolitikai döntéseivel kapcsolatban (ITT VAN), a középiskolai szóbeli felvételik újra engedélyezése kapcsán pedig szintén elmondja a véleményét (IDE KATTINTVA).