A forradalom elmaradt
Vezércikk - 13 éve
Hiába gondoljuk azt, hogy az oktatásban az egyik reform követi a másikat követi, ha megnézzük, lényegileg nagyon kevés dolog változott az iskolákban az elmúlt kétszáz évben. Horn György szokta mondani, hogy minden újítás ellenére az alapok nem változtak tanárok a tanulóknak a tanteremben tanórán tantárgyakat tanítanak. Sokan beszélnek arról, hogy ilyen-olyan paradigmaváltásra van szükség, esetleg már le is zajlott a pedagógiában egy vagy több, de a lényeg mintha nem változna.
Ennek persze több oka is lehet. Biztosan fontos tényezője az, hogy mindenki számára az a tanítási minta a legfontosabb, ahogyan őt magát tanították (tehát még csak nem is, amit a tanárképzésben tanult), ez pedig egyértelműen konzervatívvá, lassan változóvá teszi az oktatást. Azért időről-időre vannak nagy újítók, innovátorok, akik elszakadnak bevett mintáktól és valami teljesen újat akarnak hozni (ilyen a múlt század elejének nagy reformpedagógusai, de a mostani szabad iskolák alapítói is). Ezeknek az újításoknak a hatása azonban gyakran átmeneti és mindig csak periférikus. A legtöbbet talán még az óvodai nevelés átalakításában érték el, elsődlegesen Maria Montessori. Nem is gondolnánk, hogy a gyermek méretű bútorok, a szabad polcon elhelyezett játékok vagy az egyéni (és nem az egész csoportnak elrendelt) orrfújás az ő ötletei voltak. Ahogy azonban egyre feljebb megyünk az oktatási rendszerben, egyre kisebb a pedagógiai innovációk hatása. Természetesen technikai eszközök tekintetében van változás, megjelentek az írásvetítők, a számítógépek, interaktív táblák a tantermekben, de a lényegi nagy paradigmaváltásnak nyoma sincs.
A diákok a különböző kiadványokban és az interneten is a nyelvrokonságnak tudományos és nem tudományos elméleteivel egyaránt találkoznak. Segítség nélkül azonban nehezen tudják elkülöníteni a bizonyítékokkal alátámasztható tényeket és a véletlenszerű megfeleléseket. Sipos Mária
Szükség van-e a digitális szövegek olvasásának tanítására? Gonda Zsuzsa
Nemrég jelent meg az Anyanyelv-pedagógia című folyóirat legújabb száma (
A figyelmes TanárBlog olvasóknak már kiderülhetett, hogy mi úgy gondoljuk, a weben szinte mindenre van megoldás. Nem kell annak sem aggódnia, aki nem tudja, milyen újévi fogadalmat tegyen elég csak ha ellátogat az újévi fogadalom generátor oldalára (
Úgy látom egyéb oldalakon, hogy így az év vége felé közeledve trendi visszatekinteni a elmúlt 12 hónapra. Röviden megtesszük hát mi is! Nagy változásokat hozott számunkra 2012, hiszen januárban indult a TanárBlog és a Microsoft
Lassan egy éve tartó pedagógiai projektem első öt részében azt próbáltam elmesélni, hogy miért gondoltam azt, hogy új módszerekkel és mást lehet érdemes tanítani, mint eddig, illetve bemutattam, hogy ennek az új rendszernek milyen elemei voltak. Addig jutottunk legutóbb, hogy a diákok saját tanulási útvonalukat megtervezhetik, bármit beadhatnak, amit szeretnének, és kapcsolódik az angoltanuláshoz, illetve bemutattam egy értékelési rendszert (pontrendszert), amely segítségével kiküszöböltük a negatív értékelést, és gyakorlatilag korlátlan lehetőséget biztosítottam a diákoknak. Ebben az új rendszerben szintén sokkal nagyobb felelősség hárult a gyerekekre, hiszen ők (is) irányíthatták a saját tanulásukat. Éppen ott tartottunk, hogy adva van 2-3 hetente 80 diák, akik 80 különböző tanulási útvonalon 80 különböző állomásra érnek el. Hogyan kérjük ezt számon?
Korábban írtunk már a Szemtanú című történelemkönyvről (
A Chartle alkalmazás segítségével (




