Csákberényiné Tóth Klára és Hajdu Tünde két eltérő státusú település első osztályos tanulóinak szövegalkotási képességét vizsgálta. Az eredmények azt támasztják alá, hogy a családi háttér és a környezet nagyban befolyásolja az iskolába lépő gyermekek szóbeli szövegalkotását. A cikk végén letölthető néhány olyan interaktív táblára készült feladat, amelyek segítségével hatékonyan fejleszthető a diákok szövegalkotási képessége.

IDE KATTINTVA egy interaktív idővonalon szemlélhetjük meg, miként alakult az USA természettudományos oktatása. A nagy tantervi változások, törvények, jelentős publikációk mind megtalálhatók itt. Ha valakit érdekel, hogy miként változott a természettudományok oktatása, miként változott az elképzelés, hogy mit és miért kell tanítani, itt jó átfogó képet kaphat.

Nagyon hasznos oldal lehet az angol kisgyerekeknek a Tanítsd olvasni a szörnyedet című (IDE KATTINTVA). Tulajdonképpen egy teljes olvasást tanító e-tananyag, sok játékkal és remek grafikával. A diákok először elkészítik a saját kis szörnyüket, majd segítenek neki összeszedni az űrhajója darabjait. Ehhez különféle szigeteken kell feladatokat megoldaniuk, amik természetesen az olvasást tanítják. Sok jutalmat kap közben is az egyes feladatok teljesítésért, új ruhadarabokat, kiegészítőket.

Ugyan az oldal teljesen angolul van és a megértéséhez kell tudni valamennyire angolul is (ezért talán nem túl jól használható kicsik angol tanítására sem), azért mindenképpen érdemes megnézni, hogy miképp nézhet ki egy ilyen e-tananyag. Külön szépsége a dolognak, hogy teljesen ingyenes és ráadásul nem állami pénzből készült, hanem az Usborne Foundation nevű magánalapítvány finanszírozta.

Nagyon izgalmas képriportot találtunk a Guardian oldalán (MÉGHOZZÁ ITT). Iskolákba látogattak el a világ legkülönbözőbb részein, osztálytermeket fényképeztek le, ezt rengeteg érdekes (és hasznos) statisztikai adattal megfűszerezték, majd kiegészítették saját szubjektív benyomásaikkal. Az eredmény egy rendkívül érdekes anyag lett, amely a diákoknak is érdekes, hiszen betekintést nyerhetnek abba, hogy máshol milyen is az iskola.

Az 'Oktatás' volt a témánk és felmerült, hogy az internet hogyan is változtatta meg a közoktatás arculatát. Erre futottam bele az ITT TALÁLHATÓ infografikába, amelyből elég sok minden megtanulható az oktatás és az internet kapcsolatáról. Érdemes megnézni, csak egy-két statisztika, hogy felpiszkáljam az érdeklődéseteket: a felsőoktatási intézetek 90%-ban használnak közösségi oldalakat, a diákok 93%-a online kutat és nem a könyvtárban, valamint jelenleg több mint 6 millió diák végez éppen egy online tanfolyamot, vagy kurzust.

Nehéz feladat számomra képleírást tanítani, hiszen érzik a gyerekek is, hogy kicsit mesterkélt a helyzet. Ezért is próbálok olyan képeket keresni néha, amelyek eltérnek az ilyen jellegű feladatokban találhatóaktól. Így kezdtem el graffitiket is gyűjteni. az ITT TALÁLHATÓ oldalon Banksy graffitiket találunk egymás után, több mint száz darabot. Néhány kép csak vicces, de van sok olyan, ami akár igazi beszélgetést is beindíthat, és eléggé provokatív. Kellemes böngészést!

Valamiért nálunk a tudásmegosztás annyira nem dívik. Tudom, vannak keretrendszerek, meg oldalak, ahol ezt remekül lehetne csinálni, mégsem tűnik egy - kétségtelenül jószándékú - kezdeményezés sem nagyon hatásosnak. Két rövid történet a témában: egyszer egy több tananyagot készítő kollégának ajánlottuk fel, hogy szívesen megosztjuk a TanárBlogon mindenkivel az anyagait, mire megköszönte udvariasan, de elmondta, hogy nem osztja meg az anyagait, mert ő sokat dolgozott velük a hétvégén, miközben az a tanár, aki letölti, éppen kirándult. Nem igazságos hát, hogy mindketten ugyanolyan érdekes órát tudjanak hétfőn tartani. A másik történet régebben esett meg, egy Sulinet konferencián, ahol a hallgatóságban ülő kollégák őszinte értetlenséggel fogadták az ötletet, hogy a saját maguk által készített anyagokat visszatöltsék a rendszerbe. Pedig, ha mindenki egyetlen szombatot egy jó anyag elkészítésére fordítana, az év többi hétvégéjén kirándulhatna, hiszen több ezer kész anyagot tölthetne le. Máshol ez így működik, például a TES nevű óravázlatmegosztó oldalon, ahol 500 000 tananyagot, vázlatot tölthetünk le mindenféle témakörban. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, és feltétlenül érdemes rápillantani!

Nem emlékszem, hogy korábban volt-e már szó a Science in Schools oldalról (ITT VAN) az EU-s finanszírozású oldalon magyar anyagok is találhatók szép számmal, cikkek, óravázlatok, mindenféle. Ha valaki regisztrál még a negyedéves angol nyelvű újságot is küldik ingyen. Most azonban azért került ide, mert meghírdették a SoS adventi naptárát, aki feliratkozik rá (IDE KATTINTVA), december 1-étől 24 napon át kap a levelesládájába valamilyen ötletet, érdekességet, amit a természettudományok tanításában használhat fel.

Az alábbi NASA videó a 2013. év holdállásait mutatja. Láthatjuk, hogy egyes napokon, mennyit látunk a Holdból és a pálya billegését is. Hasznos lehet a holdfázisok tanításához:

{youtube}5YXhnQcoyOw{/youtube}

Nagyon sikeres órákat szoktam tartani a japán uzsonnadobozokból (lunch boxes). A lényeg annyi, hogy Japánban láthatóan sokan híúsági kérdést csinálnak abból, hogy a gyerekeik ebédje hogyan néz ki. És itt ne csinosan elrendezett falatkákra gondoljunk, hanem egy külön művészeti formára, amelyben a szülők kiélhetik minden kreativitásukat. IDE KATTINTVA egy keresés eredményét mentettem el, ezek közül lehet szemezgetni, tényleg nem érdemes kihagyni! Ráadásként találtam a BBC-n egy rövid tudósítást is a jelenségről, itt érdekes kulisszatitkokat is megtudhatunk a japán iskolába vitt ebédekről, ez ITT TALÁLHATÓ.