Filmtörténeti kincsek
Internet a tanórás - 13 éve
Az Európai filmkincsek oldalán (IDE KATTINTVA) több mint 200 korai filmet találhatunk meg. A 20. század első évtizedeitől a hetvenes évekig készült filmek között vannak egész estés történetek, hirdetések, pár perces jelenetek egyaránt. A filmek között kereshetünk kulcsszavak alapján, de egyszerűen böngészhetünk közöttük. A filmeket 31 ország filmarchívuma adta össze, megtalálhatunk itt két magyar filmet is, például az 1918-ban készült Aranyembert (ITT).
Felhasználhatjuk ezeket a filmeket történelemórán, hiszen olyan pillanatokat is megörökítettek, mint II. Miklós cár látogatása Helsingörben, vagy a hogyan készül az amerikai polgár 1912-ből., esetleg a tengeralattjárók legyőzhetetlenségéről szóló német propagandafilm. Irodalomból természetesen érdekesek lehetnek a különféle adaptációk (ITT). Idegen nyelvből pedig használhatjuk az események leírásához. A diákok megnéznek egy pár perces jelenetet, majd megpróbálják leírni az eseményeket, ehhez kifejezetten alkalmasak a némafilmek, hiszen sokkal látványosabbak bennük az érzelmek, mint a későbbi hangosfilmeken.
A
Újra aktuális a pápaválasztás, minthogy pár nap múlva lemond tisztségéről XVI. Benedek. Várható, hogy az elkövetkező napokban sok szó esik majd az új pápa megválasztásáról és annak módjáról is. Az egész eljárást látványosan mutatja be a Vatican Insider oldala (
Angolul tanítók és angolul tanulók figyelem! E hónaptól ingyenessé vált a
A mai poszt leginkább nyelvtanárokak szól, hiszen emberek külső leírását tanulhatjuk meg egy nagyon egyszerű oldal segítségével. A
Az
Mióta Magyarországon divatos lett Valentin napot tartani, egyre népszerűbb a fiatalok körében, főleg most, a Facebook terjedésével, mikor is egy olyan mozgalom indult el, hogy legyünk büszkék arra, hogy szinglik vagyunk,stb. Szakiskolai tanárként mindig is fontosnak tartottam, hogy az ünnepekről tanuljanak a diákjaim, és ez alól a Valentin nap sem kivétel, főleg hogy a diákok nincsenek tisztában azzal, hogy ki is volt az a Szent Valentin. Az órához ezúttal is nagy segítséget nyújt a
Megvallom, nem szeretem a táblavázlatot, szerintem gyakran több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Gyakran látok olyan ppt-ben elkészült vázlatokat, amiken szépen megfogalmazott mondatokban (gyakran 6-8 pontos betűvel) sorakozik a szöveg. Ezekkel két bajom van, vagy felolvassa a tanár, de akkor mi szükség van a tanárra (remek szövegfelolvasó programok vannak már), vagy valami másról beszél és akkor a diák nem tudja, mire figyeljen, azt írja le amit a tanár mond, vagy azt, ami kivetítve van. Kérdés az is, hogy mit kezdjünk egy szépen, szabatosan előre elkészített vázlattal (pl. ppt-ben vagy akár Notebookban), adjuk oda előre vagy akár az óra után a diákoknak vagy ne? Ha már létezik jól megosztható forméban, akkor miért nem adjuk oda? Ha meg odaadjuk, akkor miért jegyzetelne a gyerek az órán, ha utána úgyis kap egy jobb vázlatot?
Minden biológiatanár arról álmodozik, hogy milyen jó lenne minél több terepi munkt végezni. Szép dolog az is, amikor a tanár magyaráz, filmeket mutat, esetleg a diákok mindenféle feladatokat oldanak meg, de a biológia mégiscsak az életről szól. Ráadásul a laborban végzett vizsgálatok nem sokat adnak vissza a természet sokéleségéből, kevésbé járulnak hozzá a természettudatos szemlélet kialakításához. Terepre menni azonban nehéz. Sok idő, sok szervezés és gyakran sok pénz is. Nehezen szuszakolható bele a 10%-nyi szabad keretbe, sok egyeztetést igényel a kollégákkal és így tovább. Évente egy kirándulás, erdei iskola még csak-csak belefér, de azok inkább a különleges alkalmak. Lehetne-e valahogy a tanórai keretben, az osztályteremből és 45 perc alatt terepi munkát végezni?




