A könyvet minden előfizetőnknek elküldjük.

Az első cikk, ami a nagy nyelvi modelleken alapuló mesterséges intelligenciával volt kapcsolatos csaknem három éve jelent meg a TanárBlogon. Azt írja a szerző (én): A jóslatok ugyan gyakran túlzónak tűnnek és arról is lehet vitatkozni, hogy mennyiben nevezhető egyáltalán intelligenciának ez a dolog, amit használunk, de az biztos, hogy valami izgalmas áttörésnek lehetünk a tanúi éppen. Nagy kérdés persze, hogy van-e és lesz-e bármi hatása az oktatásra? Azt hiszem, most már megnyugtathatom, lesz hatása rá. Ez hamar kiderült számunkra, nem véletlen, hogy azóta több mint kétszáz olyan cikk jelent itt meg, ami mesterséges intelligencia iskolai felhasználásával foglalkozik. Folyamatosan kísérleteztünk, néztük, hogy miként lehet a tanítás mindennapjaiban használni ezt az új eszközt és azt is, hogy miként lehet a diákjainkat felkészíteni egy olyan világra, amiben a mesterséges intelligencia megkerülhetetlen. Most úgy döntöttünk, rendszerezzük, összegezzük és közreadjuk a tapasztalatainkat. Így született meg az AI az oktatásban – A mesterséges intelligencia bevezetése a mindennapokba című 350 oldalas elektronikus kiadvány, amit minden előfizetőnknek ingyenesen elküldünk. A könyvben hét nagy fejezetben vesszük sorra, mindazt, amit ebben a témában mi megtanultunk, amit tapasztaltunk.

Hogyan változtatja meg az AI az iskolát?
Ebben a fejezetben arról írunk, hogy milyen alapvető hatásokkal van a tanításra, az iskolára az AI megjelenése. Felsorolunk és részletezünk 13 olyan szerepet is, amit betölt vagy betölthet, nem mindegyik pozitív.

Első lépések az AI felhasználásában
Ebben a fejezetben adunk egy kis hátteret ahhoz, hogy mi is a mesterséges intelligencia, és hogyan érdemes a diákjainknak beszélnünk róla. Mutatunk konkrét promptolási technikákat, amik segíthetnek abban, hogy hatékonyan használjuk, és azt is megnézzük a világ különböző részein hogyan kezelik az iskolák az AI megjelenését.

A mesterséges intelligencia bevezetése az iskolában
Ebben a fejezetben elsőként azonosítjuk, hogy milyen képességekre lehet majd szüksége a diákjainknak egy AI-val teli világban és azt is, miként fejleszthetjük ezeket. Adunk egy házirend mintát, ami túl lép a tiltáson és megpróbálja a használat különféle szcenárióit definiálni. Végig vezetjük az olvasót azon, miként lehet tananyagot készíteni AI-val és részletezzük azt is, hogy az értékelésben miként lehet használni (nagyon sokféleképpen). A fejezet végén arról is írunk, hogy a programozásban, kódolásban hogyan veheti hasznát egy tanár.

Prompt könyvtár
Személyes élményünk, hogy az olyan képzések szinte semmit sem érnek, ahol csak az elméletről, a fennkölt elvekről van szó, ahol nem kap semmi olyat az ember, amit akár már másnap használhatna a tanteremben. Hogy mi ne legyünk ilyenek, ebben a fejezetben 47 olyan prompt sorakozik, amit be lehet vinni a tanításba. Persze az a jó bennük, hogy leírás is van hozzájuk, mire és hogyan használtuk őket és természetesen mindenki úgy alakítgathatja bármelyiket a saját igényei szerint, ahogy csak szeretné.

Óravázlatok
Az ötödik rész folytatja azt, amit az előző megkezdett, de itt mr a promptokon túl teljes óravázlatokat mutatunk be, olyan foglalkozásokról, ahol előkerült a mesterséges intelligencia (mint eszköz, nem mint cél). A vázlat között van mindenféle tantárgyhoz és mindenféle szinthez alkalmazható.

AI tanulásmódszertan
Bár gyakran tűnne kényelmesebbnek, azért mégsem lehet kihagyni a diákokat az oktatásból. Ez a rész olyan felhasználási módokat mutat be, ahogyan a diákok a tanulás szolgálatába tudják állítani a mesterséges intelligenciát.

Iskolai AI projekt
Az utolsó fejezet egy olyan projektet mutat be, ahol a diákok ismerkedtek az AI használatával és egy AI-tusában mérhették össze az ügyességüket. A különféle feladatoknál leírtuk a tapasztalatokat is, hogy miként működtek.

A könyvet minden régi és új előfizetőnknek elküldjük. Az előfizetés módja itt olvasható.

Az utóbbi időben egyre több cikket írtunk arról, hogy miként használjuk a tanításban programozásra a mesterséges intelligenciát. Készült így már tanulókártya alkalmazás, kémiai gyakorló, de készítettem már vízkörforgás játékot, random áramkör generátort is. A szakmai napokon nagy lelkesedéssel mutogattam mindenkinek, hogy milyen remek lehetőség ez, hogy amit csak szeretnénk meg tudunk csinálni magunknak.

Fogalmam sem volt róla, hogy valójában egy vibe coder vagyok és arra biztatok mindenkit, hogy legyen ő is az. A kifejezést a szlovák származású OpenAI alapító Andrej Karpathy alkotta meg idén februárban, amikor ezt írta:

Mi lesz, ha már arra is figyelnünk kell, hogy mi legyen az AI mentális egészségével? Nevetségesnek tűnik, mégis már most létező problémáról van szó. Az alábbiakban egy Guardian cikk alapján készült összefoglaló olvasható. Előfizetőeink a lapozás után azt is elolvashatják, hogy mit gondol (hogyan érez?) ezzel kapcsolatban egy AI chatbot is - nem lelőve a poént, elég zavarba ejtő.

A Google éppen úgy döntött, hogy elég szép funkcionakitással ingyenessé teszi a videószerkesztőjét, a Vids ITT TALÁLHATÓ alkalmazást. Azonnal szerkeszthető, nagyon egyszerű template-ek alapján dolgozhatunk például (Google workspaces regisztráció szükséges hozzá). Első lépésben azt látjuk, hogy elég szép, egyszerű funkcionalitást kapunk. Természetesen vannak haladóbb funkciók is, ezeket már csak előfizetéssel érhetőek el, de az látszik, hogy az ingyenes verzió is elég könnyen, jól használható, önmagában értelmezhető, klassz (Google-hez méltó) alkalmazást kapunk.

Bemutatnám, hogy hogyan készült el a saját tanulókártya alkalmazásom és hogyan volt erre segítségemre az AI. Készülve a jövő évi órákra elővettem a digitális tananyagunkat és azt gondoltam, nem ártana talán átnézetni az AI-val is egy kicsit. Először azt kértem, hogy azonosítsa a benne szereplő fogalmakat, és keresse meg, hogy van-e olyan, amikor a fogalom anélkül kerül használatra, hogy a diákok megkapnák a meghatározását. Kaptam is egy listát és kedves dicséretet is, hogy csak pár helyen fordul elő ilyesmi. Arra is kaptam ötleteket, hogy miként köszörüljük ki ezt csorbát.

Többször írtunk már zenegenerátorokról, és sokan és szívesen is használják őket. Van is mire! Ugyanakkor a zenék, főleg a tanításra (is) jó dalok készítése összetett feladat tud lenni. Mai rövid ajánlókba egy olyan oldal került, amel pont ezen segít - megtanít jó zenerátor promptot írni, lépésről lépésre. Kérdez tőlünk, mindig csak egyet, végig fogja a kezünket a folyamat során, és a végén ekészül a 'tökéletes' (jó eséllyel a mi eredeti promtunknál sokkal jobb és részletesebb) prompt.

Bármilyen digitális eszköz iskolai felhasználásának egyik legkomolyabb akadálya a regisztráció. Főleg, hogy szervezni kell azt is, hogy a diákoknál lehessen mobil. Nem látja a visszaigazoló emailt, nem jön meg a levél, spam-be megy stb. Mindezek rövid fennakadásokat okoznak, de egy 18 fős csoportban ez akár 10 percet is elvehet, és lesz 2 gyerek, aki nem tud valamiért mégsem beregisztrálni (arról nem is beszélve, hogy össze-vissza regisztráltatjuk a tanulókat mindenféle oldalakra). No, ezért nagyon megbecsülendő minden olyan alkalmazás, amit azonnal, információk megadása nélkül lehet használni.

Macskák szappaoperája, bombardino crocodilo és társai. Új világ köszönt ránk - ezt egyébként nem volt nehéz megjósolni, mi is ezt tippeltók kb. 1.5 éve: az online tartalmak egyre nagyobb százaléka online szemét (angol nevén slop), illetve brainrot - azaz agyrohasztás - amelynek talán pár hónappal ezelőtt a "legszebb" példája az ún. Italian brainrot - amit most nem magyarázunk el részletesen, rá lehet keresni. A lényeg azonban mindkét esetben ugyanaz (angol 'szakszóval' enshittification' - azaz elsz@rosítás* : elönti az AI által generált szemét az internetet. Az alábbiakban egy Guardian cikk összefoglalása olvasható, amely szerintünk elég tanulságos:

Nem voltam soha 'kutyás', és amikor kb. 4 hónapja, két darab mentett, szocializálatlan keverék kamaszkutyát örökbe fogadtunk, csak sejteni lehetett, hogy ez mit is hoz magával az életünkben. De ez igazából mindegy is, kezdő kutyatartóként valószínűleg sok hibát követünk el, ugyanakkor három érdekes tanulsága volt az elmúlt időszaknak. Amikor arra gondolok, hogyan lehet 'alkalmassági' vizsgálatnak alávetni a tanárszakra jelentkezőket, azt gondolom, hasznos kérdés lehet, hogy próbált-e már kutyát nevelni, tanítani?

Esküszöm az volt a szándékom, hogy most valami olyanról írok, ami nem AI, de egyszerűen csak mesterséges intelligenciával turbózott dolgok kerülnek a szemem elé. Nagy rajongója vagyok a maker mozgalomnak, főként azért, mert egészen hihetetlen mértékben tágítja ki a diákok lehetőségeit. Ha valamit szeretnének, azt meg tudják csinálni, hiszen a mikrokontrollerek, a 3D nyomtatók és társaik már nekik is elérhetőek. A mesterséges intelligencia erre csak rá tesz még egy lapáttal. Remekül látható ez a Bambu Lab nevű, egyre népszerűbb 3D nyomtatókat készítő cég által működtetett oldalon. Ha megnézzük, mi mindent kínál a Makerlab opció (IDE KATTINTVA), elakadhat a lélegzetünk. A saját rajzainkból készíthetünk, mozgatható kütyüt, puzzle-t, vagy szobrocskát, esetleg a fényképünkből saját mellszobrot. Érdemes megmutatni a diákoknak!