A múlt tanév nagy érdeklődése és sikere után idén is folytatódnak a Tanárblog és az Oxford University Press közös képzései.

Nyelvtanárként nagy boldogság mindig, ha olyan tankönyvvel dolgozom, amely érdekes és életszerű, netán újdonságokat is mutat be. A Life című nyelvkönysorozat mindezt teljesen hozza, élvezet tanítani, annyit tanulok én is belőle. Most éppen a technológia és a nyelvek kérdését feszegeti, és mindeközben a Talking dictionaries (Beszélő szótárak) - ITT TALÁLHATÓ - nevű projektről szól, amely kihalóban lévő nyelveket próbál megmenteni az utókornak, akár úgy, hogy az utolsó a nyelvet még folyékonyan beszélő embert találják meg és készítenek vele rengeteg felvételt. Az órán (vagy otthon) érdekes lehet egy nyomozó játékot játszani a hanganyag alapján ...

Öten ültek az asztal körül csöndbe burkolózva. Nem néztek egymásra, mintha szándékosan kerülték volna a másik tekintetét. Hiszen mit is lehet mondani ilyenkor ...

Vége - törte meg a csendet nagy sokára Fernando. Ő egy dél-portugál egyetem középkorú, napbarnított adjunktusa volt, csupa optimizmus és energia, de most ő sem tudott urrá lenni apátiáján.

Hirtelen mindenki felnézett, szomorúan biccentettek. Maria, a varsói egyetemről kortyolt egyet a kihűlt kávéból, majd a mellette ülő magyar nőre nézet. Ágnes csendben biccentett és egy pillanatig a csészébe ömlő kávé hangja telítette be a termet. Fernando kedvetlenül kotorgatta tényérján a reggeli lazac maradványait.