Korábban már írtunk a Fortepanról, a talált fotók gyűjteményérő (ITT).  A most bemutatott Budun Archívum (IDE KATTINTVA) hasonlóan szedett-vedett kollekció, úságok képei, hírdetései, képeslapok találhatók meg benne. Már magában az is élmény, ha az ember csak olvasgatja a múlt századi (néha múlt előtti századi) apróhírdetéseket, reklámokat, de természetesen a tanórán is használhatjuk.

Jól jöhet példáultörténelemből, hogy egyes korszakokat alulnézetből mutassunk be. Az is érdekes lehet, ha párat kiválasztunk és a diákoknak az a feladata, hogy időrendi sorrendbe tegyék őket. Órán vetített bemutatóinkat is feldobhatjuk egy-egy innen választott hírrel.

Mai rövid hírajánlónkban 3 témával foglalkozunk. Először egy kis hazai: megjelent a Modern Iskola februári száma, valamint a lapozás után ajánljuk a Modern Iskola teljes archívumát mindenkinek, aki szeretné kezét az IKT ütőerén tartani. Emellett egy kísérletről számolunk be a Narancsvidékről: GPS-t 'szereltek' a lógós gyerekekre, valamint automatizált hívásokkal, és szociális munkásokkal szoktatják a diákokat az iskolába járásra. Szintén a hét végén jelent meg egy cikk a New York Times-ban az auschwitzi haláltáborban található kiállítás felújításáról, megváltoztatásáról. Vajon betölti-e szerepét a mostani, az ötvenes években kitalált emlékhely? Van-e helye interaktív tárlatnak, plazmatévéknek, kivetítőknek az egykori haláltáborban? Minderről részletesebben is beszámolunk a lapozás után.

Még mindig tart az Egyszervolt.hu és a TanárBlog közös programja, amelyben azt szeretnénk bemutatni, hogy az Egyszervoltos anyagokat hogyan lehet a tanórai munkába integrálni. Legújabb anyagunk ezúttal alsósoknak szól, környezetismeret a tantárgy, és víz (vizek) a téma. Köszönettel tartozunk ismét Lassu Andreának a remek anyagért. Bízunk benne, hogy ez a vázlat is elnyeri tanító olvasóink tetszését, mint az eddigiek (az elmúlt 1 hónapban több ezer alkalommal töltötték le kollégák az óravázlatokat!).

Nem különösebben úttörő, de megbízható, és arra feltétlenül jó, amire kitalálták. Ez a DrawIsland (IDE KATTINTVA található), ahol alakzatokat választhatunk ki, de rajzolhatunk szabad kézzel is - ha nincs más, akkor kitűnő, és viszonylag egyszerűen kezelhető felületet kapunk. Az elkészült 'táblaképet' aztán elmenthetjük saját gépünkre. Természetesen nem fogja  kiváltani mondjuk a SMART Notebook szoftvert, de ha nincs minden tanulói gépen, és gyorsan szeretnénk rajzoltatni velük valamit közösen, akkor remek megoldás lehet.

Az oktatás feltörekvő szupersztárja Sal Khan a Khan Akadémia kitalálója és működtetője (ITT ÍRTUNK RÓLA), kevesen vannak, akik elmondhatják, hogy a Google és Bill Gates egyaránt elhalmozzák pénzzel, mert annyira nagyszerűnek találják, amit csinál. Sokan az oktatás igazi megújítóját látják benne, pedig Khan nem is tanár. Eredetileg az MIT-n és Harvard Business Schoolon tanult és befektetési bankárként kezdett neki sokmillió dollárt keresni. Az üzlet jól ment, amíg meg nem kérték, hogy ugyan segítsen már matekból unokahúgának Nadianak.

A tanítás sikeres volt, a kislány eredményei egyre jobban javultak és ezután egyre több rokon kérte a segítségét. Úgy gondolta, a legjobb lesz, ha felveszi a tanórákat és elküldi nekik, mert nem ért rá ennyi gyerekkel egyszerre foglalkozni. Aztán feltette a YouTube-ra is a videókat és minthogy ott ez volt a szokás, mindenki számára elérhetővé tette őket. A többi, ahogyan mondani szokás már történelem, de komoly kérdéseket is felvet az oktatás egészének jövőjével kapcsolatban.

Nagyon szeretem órán használni az úgynevezett 'inforgrafikákat', ahol egy-egy jelenséget tudunk nagyon praktikusan - már-már interaktívan - bemutatni. A mostani infografikát a 'napi rutin' témakörben használtam. Lehet nyelvórán, de akár osztályfőnökin is használni, hiszen nagyon sok érdekes lehetőséget kínál a diákok, illetve egy átlagos amerikai ember mindennapjainak az összehasonlítása (IDE KATTINTVA érhető el az infografika egyébként). További érdekesség, hogy külön megnézhetjük a nők és a férfiak adatait (pl. kiderül, hogy délután 4-kor a férfiak, illetve a nők hány százaléka dolgozik - érdekesség, hogy a munkanélküliek 1%-a dolgozik). Szintén tudunk szűkíteni korosztályokra is, azaz megnézhetjük, hogy a 25 évesek mit csinálnak, vagy éppen a 45 éves korosztály mennyiben tölti másképpen a napjait.

A Vocabahead oldalán (IDE KATTINTVA található) rengeteg rövid (kb. 45 mp) videók segítségével tanulhatunk meg . Az oldalon szintén található egy 'Study room', ahol gyakorolhatjuk a videók segítségével a szavakat, de szintén találhatunk kártyákat, valamint tesztelhetjük is magunkat ( a Study room ITT TALÁLHATÓ). Elsősorban haladó, vagy nagyon lelkes nem annyira haladó tanulóknak ajánljuk, hiszen a TOEFL, SAT, vagy GRE vizsgákra tud felkészíteni igazából nagyon hatékonyan.

Nem megy a Word, vagy helyesírási hibának gondolja kissé egzotikus nevedet? Szenvedsz az Excel-lel? Vagy csak érdekel, hogy mint csinálnak a profik a Microsoft-nál, illetve diákok mire használják az Office-t? Nos, mindezt egy fedél alatt, ráadásul nagyon webkettesen, egy Facebook csoport keretein belül tették minden diák (és tanár) számára elérhetővé. EGyrészt fontos lehet, hogy az 'igazi' végfelhasználók mit is gondolnak ezekről a programokról, másrészt kellemes és kényelmes lehet, ha van egy olyan fórum, ahová fordulhatunk kérdéseinkkel - sajnos egyelőre még csak angolul ... a Facebook csoport pedig IDE KATTINTVA látogatható meg.

Érdekes újdonságról olvastunk, amely ismét a Google ötletességét dicséri. Sajnos még csak az angol verzióban elérhető, ez IDE KATTINTVA található. A lényege annyi, hogy most már tudunk az oldalak között nyelvi szintek szerint is keresni - azaz tudunk arra szűkíteni a részletes keresésben, hogy mennyire legyen nehéz a szöveg. Három szint - alap, közép és felső - áll jelenleg rendelkezésre, ezek közül választhatunk. Gondoljunk bele, mondjuk középszintű érettségi előkészítő feladatokhoz mennyivel egyszerűbb cikkeket, szövegeket keresni így.

Érdekes eszköz a Twitter, kezdetben nem sok értelmét láttam, de ahogy használni kezdtem egyre több és több lehetőséget érzek benne. A rövid 140 karakteres üzenetek jók lehetnek a szakmai fejlődésre (erről szól az IKT Akadémia egyik anyaga), de felhasználhatjuk az instant kommunikációban rejlő lehetőségeket is. talán sokaknak ismerős az SMS-fal, egy kivetítő, ahol megjelennek az adott számra küldött SMS-ek, nagy rendezvényeken gyakran használják. A Twijector oldal segítségével (IDE KATTINTVA) tulajdonképpen a saját Twitter falunkat készíthetjük el.

Az oldalon nem kell mást tennünk, mint egyszerűen megadni azt a hashtaget, amit követni akarunk és már sorjáznak is valós időben a twitek (magyar nevükön csiripek) egy szép, egyszerű felületen, amit könnyen kivetíthetünk. Persze ehhez jó lenne tudni, hogy mi az a hashtag. Nem más, mint egy speciális címke, amivel megjelöljük, hogy az adott Twitter üzenet (csirip) mire vonatkozik. A könnyebb értelmezés kedvéért az ilyen címkék elé agy # jelet raknak (ennek a neve hash mark, magyarul számjel). Példának okáért a #huedchat címkével ellátott csiripek a magyar oktatással kapcsolatosak. Egy ilyen Twitter-falat sokféleképpen használhatunk fel.