Érdekes újdonságról olvastunk, amely ismét a Google ötletességét dicséri. Sajnos még csak az angol verzióban elérhető, ez IDE KATTINTVA található. A lényege annyi, hogy most már tudunk az oldalak között nyelvi szintek szerint is keresni - azaz tudunk arra szűkíteni a részletes keresésben, hogy mennyire legyen nehéz a szöveg. Három szint - alap, közép és felső - áll jelenleg rendelkezésre, ezek közül választhatunk. Gondoljunk bele, mondjuk középszintű érettségi előkészítő feladatokhoz mennyivel egyszerűbb cikkeket, szövegeket keresni így.

Érdekes eszköz a Twitter, kezdetben nem sok értelmét láttam, de ahogy használni kezdtem egyre több és több lehetőséget érzek benne. A rövid 140 karakteres üzenetek jók lehetnek a szakmai fejlődésre (erről szól az IKT Akadémia egyik anyaga), de felhasználhatjuk az instant kommunikációban rejlő lehetőségeket is. talán sokaknak ismerős az SMS-fal, egy kivetítő, ahol megjelennek az adott számra küldött SMS-ek, nagy rendezvényeken gyakran használják. A Twijector oldal segítségével (IDE KATTINTVA) tulajdonképpen a saját Twitter falunkat készíthetjük el.

Az oldalon nem kell mást tennünk, mint egyszerűen megadni azt a hashtaget, amit követni akarunk és már sorjáznak is valós időben a twitek (magyar nevükön csiripek) egy szép, egyszerű felületen, amit könnyen kivetíthetünk. Persze ehhez jó lenne tudni, hogy mi az a hashtag. Nem más, mint egy speciális címke, amivel megjelöljük, hogy az adott Twitter üzenet (csirip) mire vonatkozik. A könnyebb értelmezés kedvéért az ilyen címkék elé agy # jelet raknak (ennek a neve hash mark, magyarul számjel). Példának okáért a #huedchat címkével ellátott csiripek a magyar oktatással kapcsolatosak. Egy ilyen Twitter-falat sokféleképpen használhatunk fel.

Lássuk mi minden történt az IKT világában az elmúlt pár napban. Először a Google One Pass szolgáltatásáról szólunk, amely lehetővé teszi az online médiumoknak, hogy villámgyorsan fizetőssé tehessenek tartalmakat. Szólunk ezen felül még a tanárok értékelésének vitájáról az USA-ban, valamint egy videóban bemutatjuk, hogy a Twitteren hogyan váltak az egyiptomi tüntetők hálózattá. Természetesen rengeteg apróságot is gyűjtöttünk, hogy minden tanár egy-két perc alatt egyetlen kattintással tájékozódhasson az IKT világának legfontosabb híreiről. Kattintson, megéri!

Nagyon izgalmas levelet dobott a postaládámba az Oxford Univeryity Press az előbb. A BBC és az ESU közös versenyt hirdet 16-20 év közöttiek számára, amelyben egy 5 perces speech-et kell angolul tartani 5 téma közül az egyikben:  - Celebrities are not born, they are made - Are comedians becoming too offensive or are we taking ourselves too seriously?  - Is life becoming too dangerous?  - Are we becoming too desensitized to crime and violence?  - Does TV distil or improve our general knowledge? A feladat rendkívül izgalmasnak hangzik, angolul kell természetesen megtartani a beszédet, de a nyelvhelyesség csak 15%-ban számít, azaz nem hátrány, ha valakinek nem anyanyelve az angol. A nevezési határidő március 1, az első 2 helyezett pedig továbbjut a londoni döntőbe. Nem kicsi a tét, érdekes a feladat, és csak nyerni lehet. További részleteket IDE KATTINTVA lehet olvasni. IDE KATTINTVA pedig PDF formátumban tölthető le egy ismertető a versenyről.

Újabb fontos blogbejegyzés született a TanárBlogon, ismét Tóth Norbert klaviatúrájából. A témája: online játszható flash játékok, amelyek segítségével feldobhatjuk interaktív táblás óráinkat. Szeretnénk akár heteken át tartó versenyeket szervezni az órákon? Mi sem könnyebb!Természetesen most sem adós linkekkel, ötletekkel a szerző, érdemes kattintani, MÉGPEDIG IDE! És köszönjük ismét a remek ötleteket, illetve szeretnénk minden TanárBlog olvasót (azaz naponta 1200 tanárt!) arra biztatni, hogy akár blogposztokban, akár kommentekben, akár e-mailben ... ossza meg velünk, és a többi olvasóval IKT tippjeit. És még valami: értékeljétek a cikkeket is, hogy valóban kiemelkedjenek a jobb, hasznosabb írások!

Konferencia készül, nyelvtanároknak. A címe: NYESZE (Nyelviskolák Szakmai Egyesülete) KONFERENCIA - Interneten innen és túl - online eszközök a nyelvoktatásban. Időpontja: 2011. április 16. A TanárBlog is ott lesz, szakmai partnerként már most is igyekszünk segíteni a szervezésben. Sok érdekes előadás, worksop várható, mi is ott leszünk! A NYESZE felhívása:  Egyesületünk ebben az évben ismét megrendezi immár hagyományos, nagysikerű konferenciáját a szakma jeles képviselőinek közreműködésével, az ország minden részéből érkező nyitott és érdeklődő nyelvtanárok számára. Plenáris előadó:  Robert McLarty
További előadók: Mark Andrews, Rachel Appleby, Jeremy Bowles, Gareth Davies, Enyedi Ágnes, Kakulya Mónika, Lőrincz Tamás, Major Éva,  Morvai Edit, Osváth Erika, Prievara Tibor, Salakta Tünde, Tarajossy Zsuzsanna, Katrin Wolschke, Wilfried Völker és sokan mások. További részletek IDE KATTINTVA tölthetőek le (PDF formátumban). Találkozzunk a NYESZE konferencián is!

A hazai pedagógiai lapok kínálata sosem szédítette meg az érdeklődőt, de az izgalmas folyóiratok egyike volt a Taní-Tani, 1996-ban indult és elsődlegesen az alternatív pedagógiák világát célozta meg. Azután 2007-ben online változatban, elég sporadikusan jelent csak meg. A napokban viszont teljesen megújulva támadt fel (ITT ÉRHETŐ EL). Nehéz meghatározni a műfaját, mi is most a Taní-Tani. Nem blog, mert lényegesen hosszabb lélegzetű, komolyabb írásokat tartalmaz, mint ami egy blogra jellemző. Nem is online folyóirat, mert lényeges szerepet kapnak benne a kommentek, nagy hangsúlyt fektet a közösség építésre, komolyan jelen van a Facebookon is.

Remélhetőleg a Taní-Tani el fogja érni célját és élő, pezsgő pedagógiai közeg lesz, ahol az elmélet és a gyakorlat konstruktívan működik együtt. Néhány izgalmas cím a most elérhetők közül:

Közhely, hogy az internet összeköti az embereket. Mindenki tapasztalta már, hogy a weben új ismerősökre talál, esetleg régiekkel kerül újra kapcsolatba. Az internet azonban nem csak a magánéletben kötheti össze az emberket, hanem a szakmai világban is. Ezért jött létre egy új szakkifejezés a Személyes Tanulási Háló (angolul PLN - Personal Learning Network), elsőként a konnektivista tanulásmodelben kezdték el használni. Tulajdonképpen azt a közösséget, kapcsolatrendszert jelenti, akiktől tanulunk, ötleteket kapunk, szakmai információt osztunk meg. tanárok számára a Személyes Tanulási Háló az önfejlesztés nagyon fontos eszköze lehet.

Az ilyen hálók kiépítésében jelenthet nagy segítséget a mikroblog. A mikroblogokkal csak egy SMS-nyi szöveget oszthatunk meg, így rá vagyunk kényszerítve a célzott, lényegre törő információközlésre. A forma arra is jó lehetőséget ad, hogy egyszerre sokak aktivitását kövessük. A legismertebb ilyen mikroblog a Twitter. Használatáról és a Személyes Tanulási Hálóról szól az IKT Akadémia új fejezete (ITT TALÁLHATÓ).

Érdekes, hogy miközben a számítástechnika a matematikához áll legközelebb, ez a tantárgy sokáig alig használta fel a számítógépet. Nem csoda, az egyszerűbb szövegszerkesztők nem tudják kezelni a matematikai formulákat, képletek, egyenletek, urambocsá' grafikonok beillesztése egy dokumentumba vagy prezentációba kifejezett kín volt. Pedig nagyon sok lehetőséget kínálhatnának olyan programok, amik segítenek az egyenletek leírásában, ábrázolásában, akár megoldásában is!

Szerencsére ma már a matektanárnak is bőségesen állnak rendelkezésére ilyenen, ezekről szól az IKT Akadémia új fejezete (ITT TALÁLHATÓ).

Az utóbbi hetekben sokat gondolkodom azon, miért is tanítjuk azt, amit tanítunk. Vannak természetesen olyan praktikus ismeretek, amiknél ez a kérdés nem merül fel, a nyelvek ismerete esetleg, az alapműveletek számtanból vagy maga az olvasás, de mindezeken túl már joggal kérdezhetjük meg, hogy minek tanítjuk a dolgokat, leginkább pedig miért pont azt, annyit és úgy, amiként tanítjuk. A gondolatsor elindítója Paul Lockhart írása volt, melynek címe: Egy matematikus panasza. A cikket érdemes elolvasni, érvelésének lényege, hogy amit matematika címén tanítanak az iskolákban, az a lehető legtávolabb áll a matematikától és a lehető legalkalmasabb arra, hogy elvegye a diákok kedvét tőle.
Megállapítja például, hogy csak nagyon kevesen vannak, akiknek valaha szükségük lesz életük során matematikából bármire, amit harmadikos koruk után tanultak. Tény, legfeljebb tíz százalék valóban olyasmivel fog foglalkozni élete során, amihez kellenek a megtanult ismeretek, de kilencven százalék nem.  Átgondolva mindazt, amit a közoktatásban tanítunk a diákoknak nagyon hasonló arányokat találhatunk. Meglehet, hogy tíz százalék, aki az adott pálya irányába megy el, majd hasznát veszi a tanultaknak, de több nem. Ha ez így van, akkor az oktatás hatékonysága nem jobb Drezda bombázásáénál és minden gyerek számára valójában haszontalan az iskolában töltött ideje kilenc tizede.
Tegye a kezét a szívére minden tanár és próbálja megmagyarázni, hogy mi értelme van a saját tantárgya egyes részleteinek: a Szigeti veszedelemnek, a vonatkozó névmásnak, a citromsav-ciklusnak, a Hund-szabálynak, a szinusz-tételnek, Kis Károly magyar királynak. Ha a válasz az, hogy nem sok, hogy ezek nélkülözhetőek lehetnek, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy mi alakította ilyenre a tananyagot.
Biztosak lehetünk abban, hogy a tananyag-szerkezetnek hatalmas tehetetlensége van. Nehezen kerül be bármi új dolog és még nehezebben kerül ki valami régi.  Hiába állították már kimondása (1892) után két évvel Haeckel biogenetikai alaptörvényéről, hogy ostobaság, még az 1980-as években is adtak ki olyan tankönyveket, amikben szerepelt. Időről időre vannak ugyan nagy tananyagreformok, eltűnt például a kötelező görög, azután a latin is, de végső soron ez nem más, mint: átrendezni a nyugágyakat a Titanic fedélzetén, az alapvető tananyagstruktúra, hogy mit tartunk megtanulandónak nem változik.