Diákjaim között egy új mánia terjed, a Minecraft nevű játék (ITT TALÁLHATÓ), első pillantásra a dolognak semmi köze nincsen a tanításhoz, de azt gondolom, hogy annál több köze van a digitális nemzedékhez, a játékélményhez, sok olyan dologhoz, amivel akár tetszik nekünk, akár nem foglalkoznunk kell majd. Biztos mindenkinek vannak World of Warcraft fanatikus diákjai, olyanok, akik napokat képesek eltölteni a játék előtt. És természetesen olyanok is, akik valamilyen lövöldözős játék megszállotjai. Ezeket a játékokat hatalmas csapatok fejlesztik, a produkció költségvetése (és a haszon is) összemérhető a hollywoodi szuperfilmekével. A Minecraft nem ilyen.

Ezt a játékot egyetlen ember írta (játékbeli neve Notch, egyébként úgy hívják Markus Persson, Svédországban él és 8 éves korában programozta az első játékát. A Minecraft nem akar szépségben versenyezni más játékokkal, kifejezetten csúnyácska, amíg az ember bele nemszokik a világba. Mindezzel szemben viszont fantasztikus szabadságot ad a játékosoknak. Nincsen egyértelmű cél, nincsen történet, amit végig kell követni, nincsenek küldetések és nincsen a játéknak vége sem. Ehelyett van egy hatalmas, kockákból álló világ, amit mindenki a kedve szerint formálgathat. Bányászthat, feltalálhat dolgokat, építhet kastélyokat és házakat, bonyolult szerkezeteket, amit csak kedve tartja.

Sokszor beszéltünk már itt a blogon a z oktatás játékosításáról, az angolul gamificationnek nevezett irányzatról. Ennek lényege, hogy a tanulást valamiképpen a játékokhoz tegye hasonlatossá (ami már azért sem ostoba gondolat, mert egyes etológusok szerint a játék legfontosabb szerepe a tanulás). Erre sokféle megoldás kínálkozik, a teljes iskolai lét játékká alakításától az egyes oktatási célú játékok felhasználásáig.

A Globaloria program (ITT A HONLAPJA) teljesen más megközelítést választott. A programban a diákok a klasszikus tananyaghoz kapcsolódó játékokat készítenek Flash programmal. ITT VAN például egy kémia játék, amiben a beugró kvíz után kísérletezhetünk is. Így aztán elmélyül a diákok tudása az adott tantárgyban, a tervezésben és a programozásban is, megtanulnak együttműködni is. Ugyan a programhoz csak amerikai egyes államainak iskolái csatlakozhatnak, érdemes elgondolkodni az ötleten és megnézni a megírt játékokat.

Nemrégiben egy 'iskolák-problémák' projektet csináltam (angolul) 16 évesekkel, ahol a következőkkel foglalkoztunk: a) szerepek, szubkultúrák az iskolában (erről ITT TALÁLHATÓ letölthető handout). Itt közel 40 csoportot különböztettünk meg, és tanutunk róluk. b) Ezután egy Discovery-n talált páréves dokumentumfilmet vettük (elég kemény részek vannak benne, nem mindenhol használom az egészet), ahol egy japán diák hétköznapját mutatják be (7-11 gyerekeknek hívják őket, mert reggel 7-től este 11-ig tanulnak egyfolytában). Ezután egy részben egy 16 éves gyerekről van szó, aki agyonvert egy másikat - itt arról beszéltünk, hogy ki a hibás, kié a felelősség (itt tipikusan a 'rendszert' hibáztatják a gyerekek. Végül elnézünk egy javítóintézetbe, illetve 2-3 percben bemutatják, hogy ők hogyan viszonyulnak ezekhez a bűnös diákokhoz. A javítóban teniszpálya, go-kart, úszómedence van - rehabilitálják az oda kerülőket. Itt viszont már teljesen kiakadnak a magyar diákok - hol az igazság? Nagyon izgalmas beszélgetések tudnak kialakulni (ITT ELÉRHETŐ a videó - angolul). c) És ha még mindig lenne idő, megnéztünk részleteket a Kóla, puska, sültkrumpli cmű Michael Moore filmből, amely teljes egészében legálisan nézhető a YouTube-on (MÉGPEDIG ITT).

Nagyon szeretem a világ modern csodái (vagy modern világ csodái?) oldalát, ahol évente lehet jelölni, szavazni városokra vagy éppen természeti csodákra (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Az idei első fázis -a jelölésé - már elérhető, március 7-étől pedig lehet az első körben beszavazott városok közül választani majd. Én órán fogom használni, ne csak beszélgessünk a modern csodákról, hanem vegyünk részt a játékban is. Feladtam diákoknak azt is, hogy válasszanak 2 várost (rengeteg van), és lobbizzanak a csoportban egy picit mellettük. Ehhez persze meg kell nézni, hogy hol van a város, miért szép, miben különleges. Nagyon jól működött már B1+ szinten is, főleg azért, mert lehetőségük volt otthon felkészülni, és egy wikipédia szócikket már megértettek.

Nincsen az a webhasználó ember, aki ne töltött volna el órákat a különféle webes térképek a Google és Bing Earth előtt. Ha pedig tanárról van szó, akkor biztosan azon is gondolkodott már, hogy mennyire jól lehetne ezeket használni a tanításban. Természetesen lehet is, akár történelemből, akár idegen nyelvből és mindenek előtt földrajzból. Viszont azonnal beleütközik az ember abba a problémába, hogy milyen jó lenne, ha ezek a térképek tudnának egy halom olyan dolgot, amit minden középiskolai atlaszban megtalálhatunk, a webes programokban viszont nem.

Josh Williams amerikai középiskolai tanár túl lépett a sopánkodáson és felépített egy oldalt, ami a tanításban használható funkciókkal ruházza fel a webes földgömböt, ez a geteach (IDE KATTINTVA). Az oldalon a Choose an Earth gombra kattintva választhatjuk ki, hogy részletesebb domborzati képet akarunk-e látni, esetleg természetföldrajzi jellemzőket (tengeráramlások, vegetációs index, hőmérséklet), vagy éppen társadalmi mutatókat (gyermekhalandóság, fejlettségi index stb.). A térképeken a megszokott módon navigálhatunk, de nagyon felnagyítani nem érdemes, nem a részletgazdagság ezeknek a térképeknek a fő előnye. Külön nagyszerű lehetőség a Two Earths gomb, erre kattintva két földgömböt láthatunk egymás mellett, mindegyik más-más mutatót jeleníthetünk meg.

Mostani cikünkben egy olyan foglalkozást mutatunk be, amiben az online és az offline tevékenységek kéz a kézben haladnak. A diákok a Föld gömbhéjait tanulták, csoportokban dolgoztak. Elsőként gépteremben kellett adatokat gyűjteniük a Föld gömbhéjainak tulajdonságairól (ehhez kiindulás volt a Wikipedia (IDE KATTINTVA)), különös tekintettel az egyes héjak halmazállapotára.

A következő órára egy olyan tortát kellett készíteniük, ami tükrözi a Föld szerkezetlét, a megfelelő halmazállapotú rétegek követik benne egymást. A tortákat röviden be kellett mutatniuk, majd mindenki megkóstolhatta őket. Ezek után pontoztunk a tudományos alaposság, a külalak és az íz alapján. A tortákról fotógaléria is készült, itt látható: