Azt ismered, amikor egy politikus bemegy az iskolába és azt mondja, hogy heti egy órás tantárgy lesz az AI? Megírta az Index nevű portál (ITT MÉGHOZZÁ), hogy új tantárgy lesz az iskolában, mégpedig az AI (érdekel majd egyébként a tantárgy elnevezése is, talán Mesterséges intelligencia ismeretek lesz?). Mindez remek hír is lehet - vagyis lehetne - akár, amíg a részletekbe nem gondolunk bele. A legelső problémát a tanmenet fogja okozni, hiszen a tanmeneteket azért nem szokás félévente újraírni. Márpedig az AI kapcsán jogos felvetés, hogy a leírt tananyag kb. abban a pillanatban fog elavulni, ahogy a tankönyv (gondolom, tankönyv lesz hozzá) szerzője lenyomja a mentés gombot.

Ugyan nem láttuk még a tananyagot, de nagyon izgalmas lesz, hogy mi lesz benne. Vajon mennyire lesz képes megújulni majd az a gondolkodás, ahogy az informatikához alapvetően viszonyul a közoktatás - van, ahol át kell kutatni a garázst, hogy a gyerek meg tudja csinálni a házit, mert talán még ott van egy floppy lemez, internetes kereséssel mutatunk nekik CD-ket (volt olyan tanítványom, aki még az mp3 lejátszóra is érdekesen nézett), aztán pedig van az, amikor fel kell sorolni a perifériákat - ezt egyébként a mostani NKP-n elérhető anyagok nem hozzák már, hanem programozással kezdenek. És ez ugye jól néz ki, hogy vágjunk bele rögtön a programozásba, de amikor a gyerek hazajön a suliból a digitális kultúra füzetével, ahol tollal, tábláról másolva kell kódokat írnia, magolnia, az nehéz helyzet (a baj csak az volt, hogy a számítógép billentyűzete folyton kéz alatt volt, nehezen tudtak kényelmesen írni tőlük).

Szóval az első kérdés az, hogy milyen tananyagot is fogunk tanítani. Ki fogja ezt fejleszteni, ki fogja naprakészen tartani? Milyen gyakran lesz újragondolva? De legalább ilyen fontos, hogy ki fogja mindezt tanítani? Komolyan azt gondoljuk, hogy erre fel vannak készítve a tantestületek? Vagy egyszerűen odadobunk még egy órát a digitális kultúra tanároknak? Vagy lesz egy remek 30 órás képzés, ahol bárkit kiképzünk erre (hatvanan már vannak állítólag)? Ő magabiztos lesz ebben, érteni, tudni fogja, szeretni fogja tanítani? Jó eséllyel nem lesz több ezer ilyen pedagógus. Arról nem is beszélve, hogy ha van olyan tantárgy, ami valóban azt igényli, hogy minden nap foglalkozzon vele a pedagógus, az ez. Elvárható, hogy napi plusz 1 órát töltsön azzal, hogy annyira naprakész legyen, hogy a holnapi órán ne nézzen ki teljesen hülyének, amikor az éjszaka bejelentett legújabb modellt nem ismeri, a diákok pedig igen.

Arról nem is beszélve, hogy az AI természeténél fogva nem is tantárgy. Nem lehet - vagy csak nagyon erőltetetten - tantárgyi keretek közé szorítani. Ez egy eszköz, ha úgy tetszik, vivőanyag, ami akkor nyer értelmet, ha értelmes projektekhez, értelmezhető feladatokra használjuk. Azaz, ha szeretnénk gyakorlati, a diákok számára értelmes feladatokra használni, ahhoz az AI, mint tantárgy, nem adhat értelmes kereteket. Sokkal több értelme lenne annak, hogy a tanárokat képezzük, az ő kezükbe adjunk eszközöket, és módszertant. Emellett persze nem ártana időt és némi szabadságot is rakni, hogy ne az legyen a pedagógus választása, hogy ismétel, vagy AI-zik.

Amióta a 21. századi tanulásról van szó mondogatja mindenki, hogy milyen fontos lenne, hogy valós környezetben, valós problémákkal dolgozzanak a diákok. Így lehet elkerülni azt, hogy az iskola világa elváljon a mindennapoktól. A természettudományok esetén külön fontos lenne, hogy ne csak az elméletet tanulják meg a diákok, hanem a tudományos kutatás lényegét is, azt is, hogy valójában mit jelent a kutatás, hogyan dolgozik egy tudós. Nagy kérdés, hol talál az ember olyan valódi, lényeges kutatást, amibe egy diák is bekapcsolódhat?

Mindenki tudja, hogy milyen jó dolog a tantárgyak közötti megközelítés és azt is, hogy milyen jó, ha egy anyagot többféleképpen lehet bemutatni a diákoknak. Azonban azzal is tisztában lehetünk, hogy ilyet csinálni sokszoros munka. Ha egy tanórára rendesen felkészülni körülbelül annyi idő, mint azt megtartani, akkor egy differenciált, multidiszciplináris órára előkészülni legalább háromszor annyi. Minden segítség jól jöhet, ez esetben az AI-é is.

Talán mindenki hallotta már azt remek mondást, hogy ez már nekem is majdnem eszembe jutott, amikor megláttuk, hogy az Európai Bizottság és az OECD együtt dolgoznak azon, hogy kialakítsák az AI műveltség oktatási keretrendszerét féltünk attól, hogy írhatjuk újra a könyvünket. A most megjelent első vázlat alapján nincs erről szó, nagyon hasonló dolgokat mondanak azzal kapcsolatban, hogy miként kellene az oktatásnak felkészítenie a diákokat arra a világban, amiben az AI meghatározó eszköz lesz, mint amiket mi írtunk le részben itt a TanárBlogon, részletesebben pedig a nemrég megjelent könyvünkben. Adunk egy rövid összefoglalást arról, hogy mit is tartalmaz a dokumentum.

Én biztosan milliárdos lennék, ha tudnék kódolni - gondoltam magamban már annyiszor az évtizedek során (némi arroganciával)! Bárcsak meg tudnék írni egy értelmesen működő appot, érteném az adatbáziskezelés alapjait, tudnék javascript funkciókat írni, vagy legalább egy HTML kódot magamtól össze tudnék rakni. Az utolsónak nekimentem, el is kezdtem a HTML programnyelven egyszerű dolgokat írni, és hatalmas öröm volt, amikor egy szót egy weboldalon sikerült a megfelelő színben kirakni. De éreztem, hogy magas szinten elsajátítani ezt annyi erőfeszítést igényelne, amennyi jelenleg az én életembe nem fér bele. Ennyiben is hagytam - egészen mostanáig. Nemrég írtunk a 'Vibe coding' jelenségről, ami az AI előretörésének egy igen izgalmas folyománya - ti. MINDENKI készíthet bármilyen kódot. Én elhittem, belekezdtem, csinálom - teljesen kezdőként. Ha érdekel, hogyan tudsz ténylegesen a nulláról (és nulla kódolás tapasztalattal, vagy előtanulmányokkal) hatékony, jól működő weboldalakat, alkalmazásokat összerakni villámgyorsan, akkor kattints, és elmesélem, én hogyan csináltam. Ha te is szívesen kipróbálnád magad, de egy kis segítségre vágysz, és van kedved velünk vibe-olni és közben weboldalakat fejleszteni, gyere el az interaktív webináriumunkra SZEPTEMBER 18-án 17 órakor. A webinárium címe Programozás AI-val, azt mutatjuk be benne, hogy hogyan tudja bárki elkészíteni, bármiféle programozási ismeret nélkül azt az alkalmazást, azt az oldalt, amit mindig is szeretett volna. (Megj: A webinárium előfizetőinknek ingyenes, jelentkezni rá IDE KATTINTVA lehet.)

A könyvet minden előfizetőnknek elküldjük.

Az első cikk, ami a nagy nyelvi modelleken alapuló mesterséges intelligenciával volt kapcsolatos csaknem három éve jelent meg a TanárBlogon. Azt írja a szerző (én): A jóslatok ugyan gyakran túlzónak tűnnek és arról is lehet vitatkozni, hogy mennyiben nevezhető egyáltalán intelligenciának ez a dolog, amit használunk, de az biztos, hogy valami izgalmas áttörésnek lehetünk a tanúi éppen. Nagy kérdés persze, hogy van-e és lesz-e bármi hatása az oktatásra? Azt hiszem, most már megnyugtathatom, lesz hatása rá. Ez hamar kiderült számunkra, nem véletlen, hogy azóta több mint kétszáz olyan cikk jelent itt meg, ami mesterséges intelligencia iskolai felhasználásával foglalkozik. Folyamatosan kísérleteztünk, néztük, hogy miként lehet a tanítás mindennapjaiban használni ezt az új eszközt és azt is, hogy miként lehet a diákjainkat felkészíteni egy olyan világra, amiben a mesterséges intelligencia megkerülhetetlen. Most úgy döntöttünk, rendszerezzük, összegezzük és közreadjuk a tapasztalatainkat. Így született meg az AI az oktatásban – A mesterséges intelligencia bevezetése a mindennapokba című 350 oldalas elektronikus kiadvány, amit minden előfizetőnknek ingyenesen elküldünk. A könyvben hét nagy fejezetben vesszük sorra, mindazt, amit ebben a témában mi megtanultunk, amit tapasztaltunk.

Hogyan változtatja meg az AI az iskolát?
Ebben a fejezetben arról írunk, hogy milyen alapvető hatásokkal van a tanításra, az iskolára az AI megjelenése. Felsorolunk és részletezünk 13 olyan szerepet is, amit betölt vagy betölthet, nem mindegyik pozitív.

Első lépések az AI felhasználásában
Ebben a fejezetben adunk egy kis hátteret ahhoz, hogy mi is a mesterséges intelligencia, és hogyan érdemes a diákjainknak beszélnünk róla. Mutatunk konkrét promptolási technikákat, amik segíthetnek abban, hogy hatékonyan használjuk, és azt is megnézzük a világ különböző részein hogyan kezelik az iskolák az AI megjelenését.

A mesterséges intelligencia bevezetése az iskolában
Ebben a fejezetben elsőként azonosítjuk, hogy milyen képességekre lehet majd szüksége a diákjainknak egy AI-val teli világban és azt is, miként fejleszthetjük ezeket. Adunk egy házirend mintát, ami túl lép a tiltáson és megpróbálja a használat különféle szcenárióit definiálni. Végig vezetjük az olvasót azon, miként lehet tananyagot készíteni AI-val és részletezzük azt is, hogy az értékelésben miként lehet használni (nagyon sokféleképpen). A fejezet végén arról is írunk, hogy a programozásban, kódolásban hogyan veheti hasznát egy tanár.

Prompt könyvtár
Személyes élményünk, hogy az olyan képzések szinte semmit sem érnek, ahol csak az elméletről, a fennkölt elvekről van szó, ahol nem kap semmi olyat az ember, amit akár már másnap használhatna a tanteremben. Hogy mi ne legyünk ilyenek, ebben a fejezetben 47 olyan prompt sorakozik, amit be lehet vinni a tanításba. Persze az a jó bennük, hogy leírás is van hozzájuk, mire és hogyan használtuk őket és természetesen mindenki úgy alakítgathatja bármelyiket a saját igényei szerint, ahogy csak szeretné.

Óravázlatok
Az ötödik rész folytatja azt, amit az előző megkezdett, de itt mr a promptokon túl teljes óravázlatokat mutatunk be, olyan foglalkozásokról, ahol előkerült a mesterséges intelligencia (mint eszköz, nem mint cél). A vázlat között van mindenféle tantárgyhoz és mindenféle szinthez alkalmazható.

AI tanulásmódszertan
Bár gyakran tűnne kényelmesebbnek, azért mégsem lehet kihagyni a diákokat az oktatásból. Ez a rész olyan felhasználási módokat mutat be, ahogyan a diákok a tanulás szolgálatába tudják állítani a mesterséges intelligenciát.

Iskolai AI projekt
Az utolsó fejezet egy olyan projektet mutat be, ahol a diákok ismerkedtek az AI használatával és egy AI-tusában mérhették össze az ügyességüket. A különféle feladatoknál leírtuk a tapasztalatokat is, hogy miként működtek.

A könyvet minden régi és új előfizetőnknek elküldjük. Az előfizetés módja itt olvasható.

Az utóbbi időben egyre több cikket írtunk arról, hogy miként használjuk a tanításban programozásra a mesterséges intelligenciát. Készült így már tanulókártya alkalmazás, kémiai gyakorló, de készítettem már vízkörforgás játékot, random áramkör generátort is. A szakmai napokon nagy lelkesedéssel mutogattam mindenkinek, hogy milyen remek lehetőség ez, hogy amit csak szeretnénk meg tudunk csinálni magunknak.

Fogalmam sem volt róla, hogy valójában egy vibe coder vagyok és arra biztatok mindenkit, hogy legyen ő is az. A kifejezést a szlovák származású OpenAI alapító Andrej Karpathy alkotta meg idén februárban, amikor ezt írta:

Mi lesz, ha már arra is figyelnünk kell, hogy mi legyen az AI mentális egészségével? Nevetségesnek tűnik, mégis már most létező problémáról van szó. Az alábbiakban egy Guardian cikk alapján készült összefoglaló olvasható. Előfizetőeink a lapozás után azt is elolvashatják, hogy mit gondol (hogyan érez?) ezzel kapcsolatban egy AI chatbot is - nem lelőve a poént, elég zavarba ejtő.

A Google éppen úgy döntött, hogy elég szép funkcionakitással ingyenessé teszi a videószerkesztőjét, a Vids ITT TALÁLHATÓ alkalmazást. Azonnal szerkeszthető, nagyon egyszerű template-ek alapján dolgozhatunk például (Google workspaces regisztráció szükséges hozzá). Első lépésben azt látjuk, hogy elég szép, egyszerű funkcionalitást kapunk. Természetesen vannak haladóbb funkciók is, ezeket már csak előfizetéssel érhetőek el, de az látszik, hogy az ingyenes verzió is elég könnyen, jól használható, önmagában értelmezhető, klassz (Google-hez méltó) alkalmazást kapunk.

Bemutatnám, hogy hogyan készült el a saját tanulókártya alkalmazásom és hogyan volt erre segítségemre az AI. Készülve a jövő évi órákra elővettem a digitális tananyagunkat és azt gondoltam, nem ártana talán átnézetni az AI-val is egy kicsit. Először azt kértem, hogy azonosítsa a benne szereplő fogalmakat, és keresse meg, hogy van-e olyan, amikor a fogalom anélkül kerül használatra, hogy a diákok megkapnák a meghatározását. Kaptam is egy listát és kedves dicséretet is, hogy csak pár helyen fordul elő ilyesmi. Arra is kaptam ötleteket, hogy miként köszörüljük ki ezt csorbát.