Négy éve már írtunk a Chemix nevű alkalmazásról (IDE KATTINTVA, amivel kísérleti összeállítások, laborfelszerelések rajzait lehet könnyen elkészíteni. Azóta sok bit lefolyt már az interneten és a Flash technika is kiment a divatból. Nagy szerencsére az oldal készítője meghallotta az idők szavát és az egész oldalt átalakította html5 alapúra. Az átalakítással újabb eszközök is belekerültek, nagyon pontosan lehet most már a feladatokat is kiadni. Valódi segítség lehet akár a feladatok kiadásához, akár a diákoknak a jegyzőkönyvek elkészítéséhez.

Jótól lopni nem szégyen tartja a mondás és ez kísérlet ötletekre sokszorosan igaz. A ma ajánlott oldal az Educational Ideas (ITT VAN) mindenféle fizika, kémia, biológia órán használható kütyüket árul (néha megdöbbentően alacsony áron). Érdemes körülnézni és ha mást nem is, ötleteket gyűjteni, mert nagyon sok olyan kis bizé van, amiket akár házilag is el lehet készíteni és remekül lehet használni a tanításban.

Sokszor nem is tudjuk, hogy azok az eszközök, amiket a mindennapokban használunk valójában milyen sokrétűek. A tabletek, okostelefonok tele vannak olyan érzékelőkkel, amiket jól használhatunk akár a kémia,akár a fizika órán. Van bennük például gyorsulásmérő, GPS, giroszkóp, hőmérő, barométer, fényerősség és hangerősségmérő. A megfelelő appokkal ezeket mind a kísérletezés szolgálatába állíthatjuk.

Iskolánkban a 11. évben van a nyelvi év, a diákok ekkor főleg a második idegen nyelvvel vannak elfoglalva, de közben egy szabadon választott éves projektet is kell készíteniük, olyat, ami bemutatja, hogy nem hiába jártak az iskolába az első négy évben. 16 éves tanítványunk Fernezelyi Simon úgy döntött, hogy egy fizika kísérleti eszközt készít, olyat, amivel különféle mozgással kapcsolatos kísérletek végezhetők el. A terv része volt az is, hogy az eszköz legyen olcsó és mindenki számára elkészíthető. A végeredmény IDE KATTINTVA látható. A remek kis eszköz mobiltelefonhoz vagy számítógéphez kapcsolódik és úgy adja a le a mért adatokat. Segítségével a gyorsulás, a nehézségi együttható és súrlódási együtthatók mérhetők ki. Ami a legizgalmasabb, hogy ez valóban egy tizenhat éves munkája.

Izgalmas alkalmazást jelentetett meg Android telefonokra a Google, amivel a telefonból kísérleti eszközt készíthetünk. A Science Journal (ITT TALÁLHATÓ) arra alkalmas, hogy a telefon szenzorainak segítségével (fény, hang és gyorsulás szenzorokkal) méréseket végezzünk adatokat rögzítsünk, a méréseket hang kommentárokkal lássuk el az egészből kísérlet-projekteket állítsunk össze. Ha a pénztárcánk engedi, akkor további szenzorokat is vehetünk, amik Bluetooth-on keresztül csatlakoznak a telefonhoz.

Sokszor írtunk már a Labcamera (leánykori nevén Webcam Laboratory) nevű szoftverről, például ITT és ITT, de sokan szomorkodtak azon, hogy fizetős programról van szó. Nos, jó hírünk van: a program alkotói a magyar közoktatás résztvevői számára ingyenessé tették a Labcamera-t. A program letöltéséhez elsőként a Nemzeti Köznevelési Portálon kell regisztrálni (IDE KATTINTVA), majd az itt kapott jelszóval és azonosítóval INNEN letölteni a programot. Valójában nem is csak a Labcamera-t, hanem a virtuális kísérletező Fizika szoftvert is beszerezhetjük.

Kémia- vagy fizikaóra kísérlet nélkül olyan, mint az erdő madárdal nélkül. Mindezzel együtt hasznos lehet, ha az ember videón is be tud mutatni kísérleteket. Akár azért mert nem rendelkezünk a megfelelő eszközökkel, akár azért, hogy a diákok lássák, mit kellene csinálniuk. De kiadhatjuk otthoni feldolgozásra is a kísérletekről készült videókat. Ehhez gyűjtöttünk most egybe pár olyan oldalt, ahol kémia-, fizika- és otthon elvégezhető barkács kísérletek találhatók meg.

a természettudományok tanításában egyre nagyobb szerpet kap a kutatás alapú megközelítés, aminek a lényege, hogy a diákok maguk végeznek kutatásokat, maguk próbálnak bizonyos jelenségek végére járni. A kémiai kísérletezés is új értelmet nyer ebben a formában, a demonstráció helyett a tudás építésének eszközévé válik. Ezt szorgalmazza az ELTE Kémia Szakmódszertan csoportja is és ezért is tettek elérhetővé számos kísérletleírást, tanári útmutatót és ezekhez kapcsolódó feladatlapokat. Mindezek IDE KATTINTVA érhetők el.

Két éve is már, hogy bemutattuk Arvind Gupta oldalát, ahol egyszerűen elkészíthető fizikai játékokat mutat be (ITT TALÁLHATÓ), nagyon sokféle, fillérekből elkészíthető és izgalmas szerkezet elkészítéséhez találunk segítséget itt. Marsi Zoltán kollégám is innen vette az inspirációt, miközben a mágnesességről tanított a diákjainak. A diákok csoportjainak az volt a feladata, hogy készítsenek el egyet-egyet az itt található mágneses szerkezetek közül, majd azok működését mutassák be a többieknek és magyarázzák el nekik, mit látnak. A bemutatókat videóra is vették, hogy később ebből is tanulhassanak. A videók IDE KATTINTVA tekinthetők meg vagy akár itt a TanárBlogon is.

A kémia kísérletezés nélkül semmit sem ér. A kísérlet lényege pedig, hogy a szemünk láttára történik, hogy megtapasztalhatjuk, miként viselkednek az anyagok. Akkor van-e bármi értelme a virtuális laboroknak? Nagyon is sok hasznukat vehetjük, vegyük csak például a ChemCollective oldalán található labort (IDE KATTINTVA, de INNEN offline használatra is letölthető, tehát internet sem kell hozzá). Ebben a laborban nagyon sok kísérletet végezhetünk el és ennek még a legempirikusabb tanár is hasznát veheti. Például azért mert: