• Az új Emil

    Vezércikk - egy hónapja

    Írta: Nádori Gergely

    hajoA nyugati kultúra első nevelésfilozófiai művének is tartják Rousseau regényét, az Emilt, a könyvben leírja, hogy miként kell jó embert nevelni, amihez leginkább szabadságra, az érdeklődés kielégítésére és az ösztönző környezet megteremtésére van szükség. Bár a való életben Rousseau kifejezetten pocsék nevelőnek számított (gyerekeit árvaházba adta) azóta a reformpedagógusok újabb és újabb nemzedékeit inspirálta, akik gyakran merítettek az ő elképzeléseiből. Nem az ő hibája, hogy az általa elképzelt ideális nevelés sosem tudott megvalósulni. Meglehet, azért is, mert a technikai közeg nem volt még alkalmas hozzá. Nem csak a szemléltetőeszközökről vagy a kommunikációs lehetőségekről van itt szó, hanem arról is, hogy a technika miként határozza meg az emberi tudást. A 18. században még sokkal nagyobb volt a tényanyag és a procedurális ismeretek szerepe abban, amit tudásnak neveztek, mint ami ma. Talán eljött ez új Emil ideje?

    Bővebben...

  • Az AR az új forradalom?

    Vezércikk - 2 hónapja

    Írta: Prievara Tibor

    Minden évben jut nekünk valami, ami forradalmasítja az oktatást. Van, amikor ez kormányzati szinten van jelen, és például rengeteg interaktív tábla üzembe helyezését jelenti. Ezekből mostanra nagyrészt rendkívül drága vetítővásznak lettek. Előtte is voltak forradalmak, a videó, a szalagos magnó, a televízió, és legújabban a tabletek és a mobiltechnológia. Ehhez a listához társul most az AR alkalmazások egyre nagyobb csapata. Rendkívül látványos, ha egy kép a tankönyből 'megelevenedik', és 3D-ben bejárható, forgatható lesz. Ilyen ötlettel nyert egy fiatal fejlesztőcsapat az Imagine Cup országos döntőjében, és ez rendbe is van teljesen. A gond az, hogy a cikk szerint is ismét forradalmasítják az oktatást - a tankönyvkiadók nagy örömére. A lapozás után rövid okfejtés következik.

    Bővebben...

  • Miért változik nehezen az oktatás?

    Vezércikk - 2 hónapja

    Írta: Prievara Tibor

    Hiába ... érezhetjük gyakran, akik az oktatás közelében vannak, és a mindennapok állandóan változó egyszínű szürkeségétől megfáradtan hazatérnek szülőként, diákként, vagy éppen portfóliót író pedagógusként. Elmarad a forradalom. Ismét. Egyébként lassan évente jut nekünk egy-egy elmaradt forradalom, vagy még rosszabb: a megszelídült ál-forradalom megnyugtató eredményeivel boldogon töltekezve. Mert valódi forradalom nincs. Lehet, hogy segíthet az a 45 000 számítógép, amit tanárok kaptak, lehet bármilyen progresszív a Digitális Oktatás Stratégia, és lassan beindul a továbbképzés-cunami is, mégis nem tudom elhessegetni az egyre makacsabbul tolakodó érzést - megint nem változik valójában semmi. Az alábbi rövid írásban ennek a lehetséges okait próbálom körbejárni, amelyek szerintem a következők: a tanárok, a diákok és a szülők. Előre is elnézést kérek mindenért, amit most leírok.

    Bővebben...

  • HASHTAG.SCHOOL - több mint e-learning keretrendszer

    Vezércikk - 2 hónapja

    Írta: Prievara Tibor

    Itt van! Megérkezett! És marad is! Hosszas tervezgetés, rengeteg befektetett energia és munka után nemrégen elindult a HASHTAG.SCHOOL névre keresztelt vadonatúj e-learning keretrendszer. A legnagyobb újítás talán az benne, hogy tanárok találták ki, és nem a technológia felől közelíti a tanítást és a tanulást. Szerettem volna minél hatékonyabban beépíteni az IKT-t tanulásba. Úgy, hogy abban és akkor segítsen, amiben és amikor kell, egyébként pedig integráltan, egymásba kapaszkodva nyújtsa mindazon szolgáltatásokat, amelyeket használni szeretnék a munkámban. Ha tanulókártyákat használnék, azt, de legyen benne saját közösségi oldalam is, hogy ne kelljen a Facebook-ot használnom, valamint tananyagokat, teszteket, videókat, feladatlapokat tudjak egyetlen kattintással megosztani - és mindehhez kapcsolódjon egy olyan gamification alapú értékelőrendszer ahol minden online tananyag elvégzését automatikusan rögzíti a rendszer, de bármikor és bármiért tudok én is pontokat adni. Ráadásul legyenek kollaboratív feladatok is, segítse az oldal a tudásépítést, legyen változatos a visszajelzés rendszere. Mindehhez még elkészült a Beadandók felülete is, ahol már most gyorsabban lehet online javítani a beadott esszéket, fogalmazásokat, mint eddig. Ráadásul a diákok azonnal látják a pontjaikat is. és mindez csak a jéghegy csúcsa, hiszen akár online tanórákat is tarthatunk a digitális osztályteremben, ahol online fehértábla vár minket. Nem hiszi? Nem csoda, leírni is sok. Ezért hát azt javasoljuk, amit a mesében is: járjon utána. Egy tipp: ezen a felületen lépésenként, videók segítségével magyarázzuk el az oldal használatát.

    Bővebben...

  • Az oktatási aranyhal

    Vezércikk - 2 hónapja

    Írta: Nádori Gergely

    aranyhalKözhely, hogy az iskoláról, oktatásról mindenkinek van véleménye, az utóbbi hónapokban azonban kifejezetten látványos is volt. Pártok, tanárok és diákok szervezetei állnak elő a követeléseikkel, néha pontokba szedve, néha folyószövegben, esetleg dalban mondva el, hogy minek kell másképp lennie. Vannak olyan elemek, amik több listából is visszaköszönnek, sokak vágyai, elvárásai között szerepelnek: legyen az iskola modern, legyen 21. századi, fejlesszen képességeket, csökkenjen az óraszám és a tananyag, legyen a mindennapi életben használható, praktikus, amit tanulnak. Sokszor köszön vissza, hogy a csekk befizetését vagy az adóbevallás kitöltését is tanítsák meg (konkrétan erről ITT ÍRTUK MEG a gondolatainkat). De mi történne, ha jönne egy oktatáspolitikai aranyhal és bármilyen kívánságot teljesítene? Hova jutnánk?

    Bővebben...

  • JÖN! JÖN! JÖN! Könyvet írunk, a címe: A 21. századi iskola

    Vezércikk - 3 hónapja

    Írta: Nádori Gergely

    Kedves Lelkes és Kitartó olvasóink! Az elmúlt időszakban kicsit szórványosabban jelentek meg itt, a TanárBlogon a posztok. Ennek nem a lelkesedésünk hanyatlása volt az oka, hanem az, hogy nagy fába vágtuk a fejszénket: úgy döntöttünk, lassan itt az ideje, hogy a 21. századi pedagógia talaján szilárdan megvetve a lábunkat olyan kézikönyvet írjunk, amely segít abban, hogy a lassan minden intézményben bekövetkező digitális transzformáció valódi pedagógiai haszonnal mehessen végbe.

    A 21. századi iskola három részből áll: először az elméleti hátteret szedtük össze, ahol többek között diákközpontú oktatásról, 21. századi képességekről, digitális tanulókról, a 21. századi tanításról, gamification-ről szólunk . Ezt követi az elvek gyakorlatba való átültetésének a több lehetséges módja. Itt már digitális tanórákról, tanulásszervezésről, óravázlatokról stb. van szó. A harmadik rész pedig még ennél is konkrétabb lehetséges terveket javasol, lépésről lépésre bevezethető módon.

    A könyv tehát mindkét végén elkezdhető: lehet a gyakorlati lépések tanórai vetületeit tanulmányozni a fontosabb pedagógiai elvek alapján, de el lehet kezdeni az elméleti alapoknál, majd megnézni, hogy mindez hogyan változtatja meg az iskolai gyakorlatot, végül kísérletezni ezek bármelyik elemével a harmadik rész útmutatója alapján. Fontosnak érezzük, hogy arról is beszéljünk, hogy pontosan milyen elvek alapján érdemes egy ilyen folyamatnak nekifogni, és azt is jó látni, hogy milyen nehézségekkel, buktatókkal kell szembenéznie annak, aki erre vállalkozik. Mivel mindketten, akik szerzői vagyunk a műnek (Nádori Gergely és Prievara Tibor) már elég régóta a digitális transzformáció pedagógiai megvalósításán dolgozunk a saját iskolánkban, bőven tudunk érdekes tapasztalatokkal szolgálni - akár azzal, hogy leírjuk azt is, hogy nekünk mi nem működött. :) A könyv a TanárBlogon lesz rendelhető már tavasszal, a részletekről később értesítjük minden kedves olvasónkat.

    Bővebben...

  • Veszélyes kattintások - internetbiztonság és a jövő

    Vezércikk - 3 hónapja

    Írta: Prievara Tibor

    Az internet tele van veszélyekkel - hallhatjuk egyre többször, és egyre hangosabban. Lassan számontartani is nehéz a rengeteg programot, amelyek mind-mind megvédeni hivatottak minket ... és gyermekeinket. Ne mondd el idegeneknek, hol laksz, ne add ki szüleid bankkártyájának az adatait, ne beszélgess idegenekkel csetszobákban - hallhatjuk, olvashatjuk sokszor. És ez mind igaz is, ezek reális veszélyek. Azon azonban érdemes elgondolkodni, hogy ezek-e a legnagyobb veszélyek? A közösségi oldalak abból élnek, hogy minket aktivitásra bírnak, és minél hosszabb ideig az oldalon tartanak. Ez rendben is van, csak nagyon nehéz tudatos közösségi média használatról beszélni, ha egyik oldalon egy 13 éves gyerek van, a másikon pedig egy Facebook méretű cég, aki módszeresen próbálja ezt a gyereket manipulálni. Vajon ki fog győzni? Továbbgondolva, a valódi veszély a közeljövőben talán máshonnan les ránk. Sokkal ártatlanabb, nem tiltott, sőt, iskolákban is szorgalmazott módon.

    Bővebben...

  • Mi nem volt a 2018-as BETT Show-n? Elmondjuk: mLearning

    Vezércikk - 5 hónapja

    Írta: Prievara Tibor

    Minden évben vannak jól tapintható trendek a londoni BETT Show-n . Pár éve az interaktív táblák voltak divatosak, aztán a tartalomfejlesztés, vagy a VR tört előre látványosan. Idén a kódolás, a maker szemlélet volt kétségtelenül az előtérben. A közel 850 kiállító standját végigböngészve azonban egy dolog teljesen világos volt: szinte senki, semmilyen szinten nem számol az mLearning-gel, azaz a mobiltelefonos tanulással. Magyarországon valamiért még mindig sokakban erősen tartja magát az a hit, hogy a mobiltelefonok órai alkalmazása lesz a jövő útja (ami persze nem kizárt), de ezt az IKT eszközök és rendszerek tervezői, gyártói jelenleg egyáltalán nem jelzik vissza. Egyetlen olyan 'appokat' készítő céggel sem találkoztam, aki azt mondta volna, hogy erre lenne érdemes tovább haladni. Szinte kizárólag nagyobb rendszerek (pl. e-napló, vagy szülő/tanár/diák kommunikációs szoftverek) értesítéseit küldik csak mobilra, illetve az egyre kevesebb kiállító tartalomfejlesztő cég fejleszt ún. reszponzív weboldalakat, amelyek alkalmazkodnak a képernyő méretéhez, így akár telefonon is használhatóak.

    Bővebben...

  • Milyen egy valóban innovatív iskola? Elmeséljük

    Vezércikk - 5 hónapja

    Írta: Prievara Tibor

    Danesfield A londoi BETT Show nulladik napján lehetőségünk nyílt egy London melletti iskolát, bizonyos Danesfield School-t, meglátogatni. A történet amerikai filmekből ismerős lehet: lecsúszott, az alsó 10%-ban lévő iskola közössége összeül, 'kitalálja' az iskolát, bevonja a szülőket gyerekeket, és a 4 év alatt az Ofsted ellenőrzése során már kiemelkedő iskola lesz, eredményei pedig a felső 5%-ba repítik. A program kezdete (az igazgatónő elmondása szerint) 2014, és a legutóbbi eredmények alapján mondható el mindez. Szóval van itt egy iskola, ahol minden órán (szinte) IKT eszközöket használnak, a kompetenciaméréseken és a tantárgy felméréseken kiválóan szerepelnek. És mindezt pár év alatt fordították meg. Nézzük hogyan!

    Bővebben...

  • Mit ártott a kovalens kötés?

    Vezércikk - 5 hónapja

    Írta: Nádori Gergely

    kecskefészek blogSzegény kovalens kötés, ha bárhol bárki azt akarja példázni, hogy milyen sok értelmetlenséget kell megtanulni az iskolában a kovalens kötés kerül elő példaként. A mai (január 19.) diáktüntetésen is tábla hirdette, hogy Ňem tudok adózni, de azt tudom, mi a kovalens kötés! Az, hogy az iskolában az adóbevallás kitöltését kellene megtanulni mindenféle listákon is megjelenik (pl. itt), amik aztán nagyon sok megosztást és lájkot kapnak. A kovalens kötésről, mint értelmetlen dologról még mémek is születnek, például az itt látható is. Ez az érvelés legalább olyan ostoba, mint az a tananyag, amivel szembe kíván szállni. Nem csak arról van szó, hogy igenis tanítani kellene a kovalens kötést, hanem arról is, hogy kifejezetten értelmetlen dolog lenne az adóbevallás kitöltését oktatni.

    Bővebben...