Mutatunk egy olyan feladatot, ami biztosan mosolyt csal mindenki arcára, de ha jól keretezzük, akkor még kifejezetten tanulási lehetőség is lesz. Ráadásul bármiylen korosztállyal jól használható és sok előkészülést sem igényel. Persze, hogy ebben is a mesterséges intelligencia kap szerepet

Ahogy változik tanítás egyre gyakrabban találhatja magát a tanár a tankönyvszerző helyzetében. A modern eszközökkel semmi akadálya nincs annak, hogy belenyúljunk egy digitális tankönyvbe, amit két céllal is tehetünk: vagy azért, hogy a legújabb ismereteket beemeljük a tanítottak közé, vagy azért, hogy a csoport vagy akár az egyén iglnyeinek megfelelőre szabjuk a tananyagot. Amiképpen ezt már Maria Montessori is megfogalmazta, a tanári munka jelentős része a megfelelő, előkészített környezet megteremtése, ami a felsőbb szakaszokban leginkább a megfelelő tananyag és feldatok összeállítását jelenti. Ami ilyenkor gyakran a legnehezebb az a megfelelő illusztrációk megtalálása. Magam irigykedve szoktam nézni a modern tankönyvek grafikáit, de gyakran vagyok úgy, hogy pont egy-két dolog hiányzik róluk vagy éppen túl sok dolog szerepel a képen. Milyen jó lenne, ha magam tudnék profi kinézetű illusztrációkat, képeket készíteni!

Remek kis játékot ajánlunk ma, amely ráadásul vicces is, és remek időtöltés - akár ahhoz is, hogy bevezessük a diákokat a mesterséges intelligencia világában. Külön izgalmas, hogy versenyt is lehet indítani, mert pontokat kapunk a helyesen felismert képekért. A játék egyszerű; nem kell mást tennünk, mint 4 képből kiválasztani, hogy melyiket generálta AI. Összesen 4 életünk van, és a pontokat végül vicces megosztani. A lapozás után mutatjuk a linket.

Ahogyan nő az elérhető adatok mennyisége lesz egyre fontosabb, hogy miként tudjuk azokat prezentálni. Fontos, hogy a diákjaink megtanulják, mit kezdjenek adatokkal, hogyan elemzzék és értékeljék azokat, de legalább ilyen lényeges, hogy képesek legyenek azokat érthetően és látványosan prezentálni is. Talán észre sem vettük, de komoly fegyverkezési verseny folyik a világban a mi figyelmünkért, fontos, hogy a diákjaink felkészüljenek arra, hogy ebben részt tudjanak venni. Ehhez ajánlunk izgalmas segítséget.

A mesterséges intelligencia könnyen tnik valamiféle varázslatos dolognak. Arthur C. Clarke törvénye szerint az igazán fejlett technológia megkülönböztethetetlen a mágiától, amit jó lenne elkerülni. Ezért is érdemes foglalkozni azzal, hogy a diákok megértsék, valójában mi is történik valójában, amikor a mesterséges intelligenciát használjuk. Az elmélet megtanítása mellett vagy akár helyett is hasznos lehet, ha a diákok gyakorlatban is megismerik ezeket az eszközöket. Ebben segít az az alkalmazás, amit bemutatunk.

A természettudományos oktatás egyik fontos célja az lehet, hogy a diákok megismerjék a kutatás módszertanát. Akkor fog kialakulni bennük a természettudományos világkép, ha nem csak bemondásra hiszik el a tudományos tényeket és törvényszerűségeket, hanem azzal is tisztában vannak, hogy hogyan és miképp jutottunk el ezekre a következtetésekre. A legjobb eszköz erre, ha a diákok maguk végeznek kísérleteket, vizsgálatokat, megfigyeléseket és azzal is megismerkednek, hogy ezekből milyen módon lehet következtetéseket levonni. A biológiában a növények kiváltképp alkalmasak ilyen vizsgálatokra, mivel nem szaladnak el. Kísérletezhetünk a laborban, de akár a terepen is vizsgálódhatunk, erre az erdei iskola lehet ideális alkalom. A vizsgálódásokat pedig remekül segítheti akár a mobiltelefon is. Mutatunk egy remek alkalmazást erre!

A napokban sok vita van arról, hogy milyen mértékben érdemes lenne betiltani a mobiltelefonok használatát az iskolában. Az ellenzők egyik érve, hogy a mobil kifejezetten hasznos eszköz is lehet, olyan dolgokra is használhtják a diákok, ami egyébként csak drága és érzékeny felszerelésekkel oldható meg. Külön9sen igaz ez a fizikai kísérletekre. A pár éve nagy dérrel-durral behrangozott és aztán mindenféle korrupciógyanús ügyek kapcsán emlgetett Öveges programban például egyes iskolák specializált kísérleti eszközöket kaptak, olyanokat, amikkel (nagyon magas színvonalon) egy-egy kísérlet hajtható végre. A PISA felmérések alapján úgy tűnik, ez nem forradalmasította a természettudományok oktatását. nagyon más megközelítés az, amikor olcsó, meglehet nem a legpontosabb, de sokrétű eszközöket használunk az órai kísérletzésre. Például a mobiltelefont.

Pár éve futottak fel a felnőtt színezők, amik gyorsan felzárkóztak a sodoku és a kersztrejtvény mellé egyfajta rekreációs tevékenységként. Órán is jó hasznát vehetjük ezeknek, főleg akkor, amikor csoprotokban dolgoznak a diákok és egyik vagy másik csoport hamarabb végez, mint a többi. Ha a továbblépéshez szükség van arra, hogy mindenki végezzen, a gyorsabb csapatoknak várnia kell, ilyenkor lehet életmentő az időkitöltő feladat. A jó időkitöltő egyszerre jutalom, de azért valamenynire kapcsolódik is a tanultakhoz. Mint például egy tematikus színező, a mesterséges intelligencia ezek készítésében is segít.

Megnéztem, 2014 szeptemberében írtunk először a Kahoot!-ról, ami azóta sem vesztett a népszerűségéből. Tulajdonképpen a Kahoot! a digitális oktatás kapudrogja, ami már számtalan tanárt vett rá a módszertani frissítésre. Nem véletlen, hogy gyorsan akadt sok követője, olyan oldalak, amik a kvíz formátumot teszik könnyen alkalmazhatóvá az osztályteremben. A lapozás után egy vicces, izgalmas alternatívát ajánlunk, ami - főleg a kisebbeket, de gimnazistákat is simán - nagyon szórakoztatja.

Fontos ugyanakkor azt is megjegyeznünk, hogy -ha lehet - keressünk az alkalmazásnak értelmes helyet, teret, a tanóráinkon, ne csak azért vigyük be, hogy bevigyünk valamit.

Olyan jó lenne, ha mindenki építhetne mondjuk a saját adataiból, teszem azt egy tankönyv fejezetéből, egy chatbotot, amivel a diákok kedvükre gyakorolhatnak ... nos, eljött ennek is az ideje, építhetünk saját chatbotot, bármire, tényleg 2 perc alatt, és ezt meg is oszthatjuk a diákjainkkal, akik otthon a házi feladat felett görnyednek.