Milyen jó lenne, ha az órákra meg lehetne hívni a világ legnagyobb tudósait, hogy meséljenek a szakterületükről, vagy akár csak az életükről. A legnagyobb tudósokat közül sokt azért is nehéz meghívni, mert sajnos már nem élnek. Szerencsére van egy oldal a Web of Stories (IDE KATTINTVA), ahol nagyon sok fontos tudós, majd később művészek, társadalmi aktivisták interjúit gyűjtöttek egybe. Az oldal angolul van, de a videók szövegleiratai is elérhetők. A legjobb az eglszben, hogy pont tanórán jól használható, négy-öt perces darabokra tagolták a filmeket, amiket így remekül lehet használni akár úgy is, hogy csoportok más-más videókat kapnak meg, amiket egymásnak bemutatnak. Mutatunk pár példát arra, hogy melyik videókat lehet remekül felhasználni:

Sokan kérdeztétek tőlünk, hogy melyik a legjobb AI képszerkesztő (generátor) jelenleg, és erre természetesen nincs egyetlen jó válasz, hiszen mindegyik alkalmazás másban erős. Végignéztünk jópárat, és most összesen három MI alkalmazást mutatunk be, amelyet kipróbáltunk, használtunk a tanórán, és tapasztaltuk az előnyeiket és az esetleges hátrányaikat. Ha azon gondolkozol, hogy profi, jól használható képeket készíts iskolai környezetben, ez a cikk biztosan neked szól!

Érdekes utánagondolni, hogy miként is képzelték el a jövőt fél vagy egy évszázaddal ezelőtt, robotok mindenhol, amik átveszik az emberek munkáját. Asimov egész univerzumot épített fel a robotok történetére, de még három éve is a Boston Dynamics táncoló robotjai ragadták meg a képzeletünket. Ki is alakult egyfajta luddita hangulat, a félelem, hogy ezek a robotok pont a legalacsonyabban fizetett ezért legkiszolgáltatottabb munkások helyét fogják elvenni. Az elképzelések szerint az így kialakuló új proletariátus pedig nem az Újkor, hanem az Ókor proletárjaira hasonlítanak majd, azokra a városi tömegekre, akiknek valóban csak a gyermekeik az egyetlen vagyonuk. Többen javasolták, hogy korlátozni kell a robotizáció terjedését az elesettek védelmében.

A mesterséges intelligenciával felturbózott chatbotok aztán radikálisan változtattak ezen a jóslaton. Úgy tűnik, mégsem a fizikai munkások lesznek azok, akiket elsőként vált fel az új technika. Mindez persze nem teljesen újdonság, Hans Moravec már 1985-ben észrevette azt a paradoxont, ami róla is kapta nevét: viszonylag könnyű elérni, hogy a számítógép a felnőttek szintjén teljesítsen egy intelligenciateszten, vagy úgy játsszon dámát, de nehéz, vagy lehetetelen, hogy elérje egy egyéves képességeit, ha az érzékelésről vagy mozgásról van szó. És nem csak a feladat nehézségéről van szó (bár az is tanulságos, amit Steven Pinker írt 1994-ben: Az MI-kutatás harminc évének legfontosabb tanulsága az, hogy a nehéz feladatok könnyűek, a könnyű feladatok pedig nehezek.), hanem a költségéről is. Bár a Chat-GPT kifejlesztése, betanítása közel négymillió dollárba kerülhetett és a működtetése sem olcsó, az egy-egy felhasználóra eső költség nem sok. Ezzel szemben egy intelligens robot minden egyes példányához motorokra, érzékelőkre, elektronikára van szükség, távol van a pillanat, amikor ez olcsóbb lesz az emberi munkaerőnél. Vannak persze olyan munkakörök, amik olcsón, hatékonyan válthatók ki a mesterséges intelligenciával, ilyen az ügyfélszolgálatos, a kárrendező, a könyvelő, a marketinges és a jogi asszisztens. A vártnál is hamarabb bekövetkező munkaerőpiaci átalakulásban nem a társadalmi státuszában legalul levő, a legkevesebb tanulást igénylő munkák szűnnek meg, hanem azok, amik ugyan szellemi tevékenységek, de egy érettségivel, bachelor végzettséggel is elláthatók. Kőművesekre, villanyszerelőkre, de akár még bolti árufeltöltőkre is szükség lesz még sokáig, de a szakmák rangsorának közepe tűnik majd el. Ez a társadalmi megosztottság minden korábbinál nagyobb lehet, hiszen skála nem folyamatos, az egyik végéből a másikra kerülni hatalmas ugrást igényel. Mit kell tennie az iskolának ahhoz, hogy a diákjai ezeknek a változásoknak a nyertesei legyenek?

Hatalmas öröm számunkra, hogy egyre több olvasónk dönt úgy, hogy előfizet a TanárBlog-ra. Mivel az oldalt nem erre terveztük sok éve, ezért így alakult egy kis gabalyodás, amit most szeretnénk feloldani. Íme egy rövid előfizetői FAQ:

0. magyarázat videóban
Készítettünk egy rövid videót, ami elmagyarázza az előfizetés lépéseit, IDE KATTINTVA látható!

1. Hogyan tudok előfizetni?
Egyszerűen kattints egy cikkre, és ott egyértelmű lesz, hogy honnan kezdődik a fizetős tartalom. Itt a 'Kipróbálom' gombra kell kattintani, ennek segítségével tudsz a Donably oldalán regisztrálni, az egy perc alatt meg is van.

2. Regisztráltam a Donably-ra, előfizettem, le is vonták a pénzt, de nem tudok regisztrálni. Én rontottam el?
Igen, és nem. Az oldal tetején van egy adminoknak szánt bejelentkezés, ahová csak mi, a szerkesztők tudunk belépni. Ide te nem tudsz. Igen, ez elég bénán van megoldva, de mint mondtuk, nem gondoltuk volna, hogy ekkora lesz az érdeklődés, és azt hittük, hogy személyesen elmondjuk majd mindenkinek. Ez egy konstrukciós hiba, elnézést érte, igyekszünk javítani.

Tanulság: a fenti Bejelentkezés mezőbe NE ÍRJ SEMMIT, oda nem tudsz belépni!

3. Oké, de akkor hogyan tudom elérni, amiért fizettem?
Egyszerűen, de máshogy: menj a főoldalra, válassz egy cikket, amit szeretnél elolvasni, majd kattints a címre. Itt megynyílik a cikk aloldala, és itt ismét a 'paywall'-ba ütközöl. De most nem a 'Kipróbálom' gombra kell kattintani, hanem a DONABLY regisztrációs adatokkal - felhasználónév/jelszó - kell belépned alul.

Miután a 'jelentkezz be' gombra kattintottál, itt megnyílik a Donably regisztrációs oldal, ide kell a Donably regiztrációs adataidat beírni.

4. Először regisztrálni szerettem volna, és csak utána előfizetni. Ezt lehet?
Sajnos nem. A Donably regisztrációval (és a havi előfizetés díjának befizetésével) tudsz a fizetős tartalamkhoz hozzáférni, azaz nincs ingyenes, de regisztrációhoz kötött csomag az oldalon.

5. Ha előfizettem március 24-én, és egy webináriumon szeretnék részt venni április 3-án, akkor márciusra ÉS áprilisra is elő kell fizetnem?
Nem, az előfizetés nem az adott naptári hónapra, hanem egy hónapnyi időre - 30 napra - szól. Azaz, április 24-ig él az előfizetésed, és addig minden szolgáltatásra további fizetés nélkül jogosult vagy.

6. Lemondhatom az előfizetést?
Természetesen igen. A Donably kezeli az előfizetéseket, számlát Prievara Tibor magánvállalkozótól fogsz kapni. És ha később meggondolod magad, újra bármikor vehetsz előfizetést.

7. Mi a helyzet a webináriumokkal, képzésekkel? Ha engem csak az érdekel, előfizetést kell vásárolnom?
Ez attól függ, hogy milyen webináriumról van szó. Vannak olyanok, amelyeket kizárólag előfizetőknek tartunk, és vannak olyanok, amelyek 'nyitottak', azaz előfizetés nélkül látogathatóak, de 'jegyet' kell rájuk váltani, jelenleg 2000 Ft egy ilyen jegy, és a jelentkezési lapon kell jelezned hogy ezt szeretnéd kérni.

Mostanában a csapból is a mesterséges intelligencia folyik, biztosak lehetünk benne, hogy ez lesz az az új technilógia, ami a mindennapjaink részévé válik. Nem kérdéses, hogy a technikával való viszonyunk problematikus, amennyire javítani tudja az életminőségünket, annyira képes rontani is rajta. Az okostelefon remek eszköz lehet, ha oda kell találnunk valahova egy ismeretlen városban, vagy éppen meg kell tudnunk, hogy mit is ehetünk egy kínai vendéglőben, ami annyira autentikus, hogy latin betűkkel nem is írnak ki semmit. De éppen annyira tönkreteheti a mindennapjainkat, ha nem alszunk eleget, mert a szociális média oldalakat pörgetjük vagy a valós tájékozottságunk helyett beleszorulunk az álatala generált információs buborékba. Ahhoz, hogy jól tudjuk használni az egyik legfontosabb, hogy megértsük, miként is működik, mi az, amit valójában csinál, létrehoz. Fontos ezt tudni a keresőmotorokkal és a közösségi oldalakkal kapcsoaltban, de talán még lényegesebb az éppen beköszőntő Mesterséges Intelligencia forradalom hajnalán. Az MI technológiák hátterében szinte minden esetben a gépi tanulás, amögött pedig a neurális hálózatok működése áll. Érdemes egy pár percet rászánni arra, hogy a diákok megértsék, miről is van szó és ehhez semmi sem segít jobban, mintha működés közben láthatják.

Nagyon sok mesterséges intelligencia alkalmazás lepte el az internetet (egy gyűjtő oldalon több, mint 13000 (!!) található), de eddig vagy arról szóltak a pedagógiai írások, hogy hogyan csalnak ezzel a diákok, és hogyan próbálják rajtakapni ezen a tanárok őket, vagy a tanárok által használható eszközök kerültek a középpontba (pl. tesztfeladat, vagy óravázlat generátorok). Itt az ideje, hogy fordítsunk ezen egyet, és keressük meg az AI helyét az osztálytermek mindennapjaiban. Erről szóló cikksorozatunk első része abban segít, hogy egyáltalán el tudjunk kezdeni a diákjainkkal ilyen alkalmazásokat értelmesen használni. Induljatok el velünk 10 egyszerű, kipróbált lépésben!

Rengeteget gondolkodtam az elmúlt időszakban azon, hogy a mesterséges intelligenciát hogyan lehet úgy használni egy tanórán, hogy a segítse, ne hátráltassa - vagy éppen kiváltsa - a tanulást. Egy komplex, 90 perces tanórát írok le, ahol angoltanítás ürügyén foglalkoztunk úgy egy témával, hogy - életemben először - úgy éreztem, valóban szerves részét képezi az AI a tanórának, nem volt öncélú a használata, és talán még valódi tanulás, tudásépítés szolgálatába is sikerült állítani. Ajánlom a cikket minden olyan pedagógusnak, aki szeretne egy kicsit a ChatGPT által generált tesztfeladatok mögé is benézni :)

Ma egy egyszerű, belépő szintű alkalmazást ajánlunk azoknak, akik eddig csak kacérkodtak a mesterséges intelligencia segítségével készült képek generálásától. Hogy miért csalódunk, ha a Microsoft képgenerátorát használjuk először? Hogyan tudunk pillanatok alatt bármilyen prezentációhoz pár kattintással AI generált illusztrációt készíteni - ráadásul úgy, hogy átlátszó hátterű legyen a kép, így sokkal szebb lesz, ha beillesztjük? Mire kell azonban figyelni a képek generálásásnál? Mindezekre praktikus válaszok érkeznek a mai posztban! Sőt, egy egyszerű, AI-val tervezett angolos kezdő órai ötletet is mutatunk, ami remekül működött!

Az már nagyjából látszik, hogy a mesterséges intelligencia forradalma akár alapjaiban lesz képes megváltoztatni azt, ami az iskolában történik. Az, hogy HOGYAN, - még - nagyban rajtunk, tanárokon, múlik. De vajon hogyan fogja befolyásolni a munkánkat a közvetlen jövőben? Mit kell akár más most másképpen csinálnunk, hogy képesek legyünk a diákjainkat egy olyan világra felkészíteni, ahol az AI technológiák a mindennapok szerves részét képezik. Rövid kitekintőnkben bátor jóslatok találhatóak :)

Mostanra már teljesen elfogadott kifejezéssé vált a mentális egészség, a mentálhigiéné, pedig az ezredfordulón még sokan akadtak meg azon, hogy vajon mit is jelenthet. Ma már mentálhigiénás szakembereket is képzünk és senki nem döbben meg azon, hogy a mentális egészségünkkel éppen úgy kellene törődnünk, mint a fizikaival. Itt az idő, hogy egy új fogalom is a mindennapok részévé váljon, ez a mentális egészség egy részét képező digitális egészség. Ha tetszik, ha nem a digitális eszközök folyamatosan jelen vannak az életünkben és komolyan hatnak a mentális egészségünkre, így aztán a digitális egészség, vagyis a digitális eszközök hatása a mentális állapotunkra olyasmi, amivel érdemes, sőt kell foglalkozni az iskolában is. Mutatunk egy olyan tanulmányt, ami remek kiindulópontja lehet a beszélgetésnek erről akár az osztályfőnöki órán is.