• Miért pont az átlag?

    Vezércikk - 13 napja

    Írta: Nádori Gergely

    kepTegnap írtunk arról, hogy milyen problémákat vet fel, ha az értékelésben az átlagokat használjuk. Ha megkérdeznénk egy tanárt arról, hogy az év végi jegyet például miért az átlag alapján határozza meg, vajon meg tudná indokolni, hogy miért ez a módszer a legjobb a tudás, eredmény számszerűsítésére? Egy számsorból nem csak az átlag segítségével lehet valamilyen információt kinyerni. Ott vannak például a másféle átlagtípusok a mértani közép (a számok szorzatának gyöke) vagy a harmonikus közép (a reciprokok összegének reciproka). Ezekkel például a diákok nem nagyon járnának jól, hiszen mindegyik kisebb, mint a hagyományos számtani közép. Tény viszont, hogy minden statisztika kurzus első óráján elmondják, hogy az átlag semmit nem ér szórás nélkül. Hiába van kettőnknek átlagosan ötszáz forintja, nem mindegy, hogy mindkettőnk zsebében egy-egy ötszázas lapul, vagy csak nekem egy fityingem sincs, miközben a másiknak van egy ezrese. A szórás (az átlagtól való eltérések átlaga) azt mutatja meg, hogy mennyire egyenletes egy sokaság eloszlása. Vajon mi ér többet, ha egy diák úgy ér el négyest, hogy a szórása közel nulla vagy ha a szórás kettő felett van?

    Bővebben...

  • Az átlagok fogságában - vajon mennyit ér egy 0?

    Vezércikk - 15 napja

    Írta: Prievara Tibor

    Ez a rövid írás az értékelésről szól. Először engedd meg, nyájas olvasó, hogy rövid gondolatkísérletre hívjalak. Tegyük fel, hogy egy diák egy tantárgyból szerzett kettő darab 4-es érdemjegyet, így 'szín 4-es' az átlaga (az iskolában 80%-90% között adnak 4-es érdemjegyet). Ezután valamiért (mondjuk este meccse volt, és fáradt volt), nem készült például matekból, és a másnapi feleléskor, amikor kihívták, 1-es érdemjegyet kapott. A kérdés: ennek a diáknak vajon hány további 5-ös érdemjegyet kell szereznie, hogy statisztikailag 4-es legyen ismét az átlaga? Megfejtés, és további érdekfeszítő fejtegetések a lapozás után.

    Bővebben...

  • A karanténpedagógia hatékonysága 1 - online keretrendszer

    Vezércikk - 2 éve

    Írta: Prievara Tibor

    A Nemzeti Pedagógus Kar vezetője szerint a magyar közoktatás 4-esre vizsgázott a digitális munkarendben. Ez egy elég konkrét értékelés, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy milyen szempontok alapján történt az osztályzás (meddig volt hármas, és honnantól lett volna ötös)? Ezt egyébként egy iskolai jegy esetében is illene elmondani, nem csak odavágni egy számot. Elgondolkoztunk azon, hogy ahelyett, hogy 'holisztikus' számokkal dobálóznánk, vajon adhatnánk-e a tanárok, iskolák kezébe egy olyan analitikus rendszert, ahol valóban felmérhetnék saját sikerességüket. Természetesen ez csak egy lehetséges megoldás, attól függően, hogy mit gondolunk a hatékony pedagógiáról, mást is gondolhatunk a témáról, de talán érdemes átböngészni a sorozat darabjait. Az első témánk a digitális keretrendszer. Minden szemponthoz készítünk az egyes pedagógus, illetve egy iskolai közösség működésének hatékonyságának felméréséhez. Bízunk benne, hogy hasznos lesz.

    Bővebben...

  • A király meztelen? - az értékelésről és a visszajelzésről

    Oktatóvideók - 2 éve

    Írta: Nádori Gergely

    NahalkaAz értékelés, számonkérés az oktatásnak az a vetülete, amit talán a leglátványosabban érint a digitális oktatásra átállás. Hogyan írassunk dolgozatot? Van értelme egyáltalán a számonkérés klasszikus formáinak? Csak most nincs vagy úgy egyébként sem? Úgy gondoltuk, érdemes lenne egy szakembert megkérdezni erről. Nahalka István oktatáskutató felelt a kérdéseinkre.

    Bővebben...

  • Hangalapú visszajelzés beadandókra

    Tippek, trükkök - 2 éve

    Írta: Prievara Tibor

    Nem találkozhatunk a diákjainkkal, mégis valahogy azon kellene dolgoznunk, hogy a digitáis oktatásban azért történjen tanulás. Most egy egyszerűen használható, jól működő ötetet adunk a visszajelzés hatékonyabbá tételére. Ha komolyan vesszük, hogy a digitális munkarendben is szeretnénk élhető, a diákok számára hasznosítható tudást építeni, ehhez ez az apró ötlet sokban hozzájárulhat.

    Bővebben...

  • Hashtag.school Tesztmotor - 17 feladattípus, korlátlan lehetőségek

    21. századi tanár - 2 éve

    Írta: Prievara Tibor

    Egyre többen keresünk online tesztelésre a lehető legrugalmasabban használható megoldást. A HASHTAG.SCHOOL tesztmotorjában összesen 17 feladattípus közül választhatunk. Ha iskolában szeretnénk használni, 2 perc alatt alatt elkészíthetjük saját csoportunkat, ahol kioszthatjuk az elkészített tesztsorokat, amit a diákok kitölthetnek. Ha kicsit jobban átböngészitek a Haladó beállításokat, olyan funkció is van, hogy egy megadott időponttól indul a teszt, valamint az is, hogy csak bizonyos ideig írhatják - majd lezár - de az is személyre szabható, hogy hányszor tölthessék ki - magadhatjuk azt is, hogy csak egyszer - nyilván - így nek lehet ismételni. Személyre szabható visszajelzések is vannak, de ezeket is ki lehet kapcsolni, így marad a 'száraz' lényeg - a teszt!. Próbáljátok ki, IDE KATTINTVA az összes feladattípust végignézhetitek (regisztráció nélkül), és megírhatjátok az oldal fejlesztőinek, hogy mi az, mi még hiányzik. Hátha elkszül az is :)

    Bővebben...

  • Bemutatkozik a Képesség Mátrix

    Vezércikk - 2 éve

    Írta: Prievara Tibor

    Mi ez?

    A diákok fejlődését, eredményeit jelenleg az iskolai rendszerek a tantárgyak keretein belül képesek hatékonyan visszajelezni, itt is jellemzően az osztályzás az értékelés elsődleges formája. Ennek egyik hátránya, hogy a képességek fejlődését, attitűdök alakulását kevésbé tudjuk követni, illetve az egyes diákok más tantárgyakból elért eredményeinek rendszerszintű kommunikációja sem megoldott (esetleges, hogy mely eredményekről jut el információ a teljes tantestülethez. Ha meg is jelenik a hír, általában kiemelkedő teljesítmények érik csak el az iskolai levelezőlista ingerküszöbét). A képességmátrix arra tesz kísérletet, hogy a képességek fejlődését, és az iskola alapvető értékeinek megjelenését kimutassa a szorgos pedagógiai hétköznapokban. RÉSZLETEK A LAPOZÁS UTÁN!!

    Bővebben...

  • A szóbeli feleltetésről

    Vezércikk - 3 éve

    Írta: Prievara Tibor

    Még mindig erősen tartja magát a szóbeli feleltetés, mint pedagógiai eszköz. Ami engem illet, én nem szoktam feleltetni, mégpedig jó okkal. Arra gondoltam ugyanakkor, hogy érdekes lehet végignézni a szóbeli feleltetés mellett szóló érveket és azok cáfolatát. Itt is, mint szinte minden pedagógiai gyakorlatban, a legfontosabb szerepe annak van, hogy a tanár milyen 'hittel' végzi a munkáját. A pedagógiai hit igen erős, mélyen rögzült és nehezen módosítható erőtér, amelyben minden elem szorosan kapcsolódik egy, a tanításról (jobb esetben a tanulásról) kialakult képhez a tanár fejében. Erre természetesen rátevődnek a pedagógus személyiségjegyei, amelyek szintén befolyásolják szakmai működését, Nézzük, hol a feleltetés helye ebben a gyakorlatban.

    Bővebben...

  • Házi feladat bingó

    Tippek, trükkök - 3 éve

    Írta: Prievara Tibor

    A házi feladat mindig nehéz kérdés, főleg abban a pontrendszerben, amit én (is) használok. Ez ugyanis feltételez felelősségtudatot, és biztosít autonómiát - abban a tekintetben, hogy a diákok nem csak abba szólhatnak bele, hogy hogyan tanulnak meg valamit, hanem arról is dönthetnek (bizonyos keretek között), hogy mit szeretnének megtanulni. Mondanunk sem kell, hogy ez - főleg a pontrendszer bevezetését követő szakaszban - arra sarkallja a diákokat, hogy olyan feladatokat válasszanak, amelyek könnyen mennek - így lehet sok pontot szerezni. Komoly lépés (mit lépés, Bob Beamon-szerű ugrás), amíg afelé is elmerészkednek, ami nehezen megy. Ebből adódik gyakran, hogy ha egyszer sikerült megtanulni pl. a hivatalos levelet angolból, akkor minden szinten kapok attól a diáktól akár 3 hivatalos levelet is. Ennek a helyzetnek a megoldásában segíthet a Házi feladat bingó, amire a lapozás után mutatok egy példát.

    Bővebben...

  • Érdekes eszköz teszteléshez - C-test

    Nyelvoktatás - 3 éve

    Írta: Nádori Gergely

    Elég régen volt már, de a mai napig emlékszem azokra az időkre, amikor az ELTE angol szakán a nyelvi alapvizsga egy C-test nevű teszt volt. Akkor kevéssé szerettem, de utólag belegondolva elég érdekes képet ad egy tanuló nyelvtudásáról. Ha arra nem is biztos, hogy javasolnám, hogy kizárólag ennek alapján alkossunk képet az idegennyelvi kompetencia helyzetéről, egy feladatnak feltétlenül érdekes, és gondolkodtató. A lényeg: egy szöveget úgy preparálunk, hogy az első és az utolsó mondatot békén hagyjuk, a tulajdonneveket szintén nem bántjuk, majd minden egyéb szó felét (vagy egyel több betűt) kiveszünk. Így pél___ (például) egy mon__ ilyen lyukakkal van tele. Nagyon izgalmasan mozgatja az agyat, és tényleg sokkal összetettebben tudni kell értelmezni a mondatot, mint egy átlagos lyukas szöveg feladatnál. A teszttípust elnézve jogosan merül fel a kérdés, hogy ha ilyen szabályos a szerkesztés, akkor hogyhogy nincs rá számítógépes program? Hát persze, hogy van :) IDE KATTINTVA rögtön ki is próbálhatunk egyet (lehet letölthető, nyomtatható szöveget, vagy interaktív feladatlapot is készíteni, a dolgunk csupán annyi, hogy befolyassuk a szöveget). Figyelem, a magyar ékezetes karaktereket sajnos megtagadja a rendszer.

    Bővebben...