Az iskola vége, vagy új paradigma? Hatékonyan segíti a tanulást, vagy egyszerűen egy újabb eszköz a csalásra? És ezzel együtt feladat a tanárnak, hogy kiszűrje az AI-val megírt házi feladatokat, és beadandókat - mintha nem lenne elég feladata, dolga manapság! A mesterséges intelligencia iskolai használata a határtalan optimizmus és csodavárástól egészen az apokalipszis vizionálásáig sokfajta reakciót vált ki az oktatás körül élő és dolgozó emberekben. A diákok gyakran azt gondolják, hogy ezentúl nem kell már esszét írni, fogalmazni, sőt olvasni sem. A tanárok rettegnek a sok AI-val megírt beadandótól, vagy lelkesen keresik azokat az alkalmazásokat, ahol egy perc alatt, egyetlen mondatból óravázlatot ír nekünk egy messterséges intelligencia. Az oktatás irányítói remek eszközt láthatnak az AI-ban, hiszen egyszerű tömegtermelésre kiválóan alkalmas, és viszonylag olcsó. Ja, és nem kérdez vissza, nem gondolkodik. Egy magyartanárt nehezen lehet esetleg arról meggyőzni, hogy lelkesedéssel tanítsa Herczeg Ferencet, egy AI alkalmazással nem lesz ilyen problémánk. És aztán itt vannak azok a cégek, akik megérezve, hogy az AI valami egészen új, izgalmas, és sokoldalú, az alap AI modellekre építve, és azok technológiáját használva oktatási alkalmazásokat készítenek - napok alatt, ezrével. Ebben az írásban ezeknek az előnyeit, veszélyeit járjuk körbe, sok gyakorlati tippel, amelyek segítenek eligazodni a sokezer AI alkalmazás dzsungelében.

Nagyon sok mesterséges intelligencia alkalmazás lepte el az internetet (egy gyűjtő oldalon több, mint 13000 (!!) található), de eddig vagy arról szóltak a pedagógiai írások, hogy hogyan csalnak ezzel a diákok, és hogyan próbálják rajtakapni ezen a tanárok őket, vagy a tanárok által használható eszközök kerültek a középpontba (pl. tesztfeladat, vagy óravázlat generátorok). Itt az ideje, hogy fordítsunk ezen egyet, és keressük meg az AI helyét az osztálytermek mindennapjaiban. Erről szóló cikksorozatunk első része abban segít, hogy egyáltalán el tudjunk kezdeni a diákjainkkal ilyen alkalmazásokat értelmesen használni. Induljatok el velünk 10 egyszerű, kipróbált lépésben!

Vajon mi működik az oktatásban, mit érdemes bevezetni, milyen innováció 'ragad meg'? Ezek mind olyan kérdések, amelyek minden tanárt, szülőt (jó esetben iskolaigazgatót és fenntartót). Foglalkoztatnak. Bárcsak lenne egy olyan gyűjtemény, amely megmondja, hogy mibe érdemes belevágni a fejszénket. Ebben a cikkben egy olyan hatalmas meta-kutatást mutatunk be, amely sorra vesz 30 különböző lehetslges pedagógiai innovációt, és három szempontból elemzi: mennyire drága a bevezetése, mennyire megalapozott a tudományos háttere, illetve milyen hatása van - hány hónapot 'tesz hozzá', vagy éppen 'vesz el' egy diák iskolai életéből. A lapozás után érdemes böngészgetni, mert remek ötleteket ad, és megnézhetjük, hogy mennyire hasznos az, amit éppen mi szeretnénk bevezetni. Az oldal angol nyelvű.

Március 16-án, amikor az ország talán egy kicsit jobban a pedagógiára, pedagógusokra, és általában az iskolára is figyel, a TanárBlog egy rendhagyó iskolai napot, fogadóórát szervez. Mit jelent ez? Igykeszünk egy iskolai munkanap ritmusához igazodni, és szerintünk nagyon érdekes beszélgetésekkel, érdekes emberekkel, jó témákkal kitölteni egészen délután 3-ig az időt. Ehhez egy YouTube csatornán lehet élőben csatlakozni (IDE KATTINTVA). Az egész napos program felvételét később is meg lehet majd nézni! Ha kérdeznél vendégeinktől, azt ITT TEHETED) FONTOS! A műsorban a szünetekben szívesen bejátszunk videókat, képeket, beolvasunk üzeneteket a sztrájkoló tanároktól. Ezeket a TanárBlog Facebook oldalán, vagy a tanarblog@gmail.com címre tudjátok küldeni! ITT JELZEHETITEK hogy honnan, mikor és hogyan tudnátok becsatlakozni!

Ha bárki próbálkozott már innovációval, illetve akár egy munkaközösségen belül annak rendszerszintű bevezetésével, kétségkívül tapasztalhatta, hogy folyamatosan ellenállásba, falakba ütközik. Ez nem feltétlenül baj, és végképp nem természetellenes, hiszen minden változás megviseli az azt elszenvedni kényszerülőket. Az alábbiakban végignézzük a nyolc legjellemzőbb ellenállási formát, érvet, és megpróbálunk példákat is mutatni - hátha ismerősek lesznek. A szeptemberi iskolakezdéshez kapóra jöhet, ha bármilyen újításon gondolkozol! :)

Jó hír! A Pécsi Tudományegyetem Digitális nevű online adatbázisába bekerültek a Nevelésügy Szemle 1937 és 1943 között megjelent számai (ITT TALÁLHATÓAK ). Ettől önmagában talán keveseknek lesz libabőrös a háta, ugyanakkor rengeteg rejtett kics található a lapszámokban, amit igenis érdekes és tanulságos olvasni. Ilyen a 'Magyar diák nyara' 1943-ban, vagy hozzászólás a 'Magyar irodalom tanításának válságához' egyetlen számban, és szinte minden egyes írás, amellett, hogy érdekes kordokumentum (helyenként 'kórdokumentum'), a mai világunk számára is tartogat dilemmákat, remek összehasonlítási lehetőséget például annak tekintetében, hogy milyen gondok voltak a tanításban akkor, és most. Annyira mások, valóban?

Kedves Olvasónk! Tudjuk, hogy a digitális munkarend mindenkire nagy súllyal nehezedik, értjük, és átéljük magunk is (minden oldalról) a problémákat. Úgy döntöttünk, hogy a TanárBlog több tízezres olvasótáborától érkezett levelek, visszajelzések, kommentek, kérdések alapján (ebből több ezer volt!) összeállítunk egy arcképcsarnokot a digitális munkarendben fellelhető különböző tanártípusokból. Fontos, hogy az alábbi rövid írások karikatúrák, azaz nem kritizálni, megbántani szeretnénk senkit, egyszerűen a túlzásokban próbáltunk humorforrást keresni. Azt is őszintén hisszük, hogy minden tanár több kategóriába is sorolható, amelyek között lehet átjárás. Azt is tudjuk, hogy mi magunk is ott vagyunk ebben az arcképcsarnokban. Egy szó, mint száz: kérünk, akként olvassátok, ahogy mi szántuk: szatirikus, önkritikus reflexiónak a jelenlegi helyzetre.

Mi ez?

A diákok fejlődését, eredményeit jelenleg az iskolai rendszerek a tantárgyak keretein belül képesek hatékonyan visszajelezni, itt is jellemzően az osztályzás az értékelés elsődleges formája. Ennek egyik hátránya, hogy a képességek fejlődését, attitűdök alakulását kevésbé tudjuk követni, illetve az egyes diákok más tantárgyakból elért eredményeinek rendszerszintű kommunikációja sem megoldott (esetleges, hogy mely eredményekről jut el információ a teljes tantestülethez. Ha meg is jelenik a hír, általában kiemelkedő teljesítmények érik csak el az iskolai levelezőlista ingerküszöbét). A képességmátrix arra tesz kísérletet, hogy a képességek fejlődését, és az iskola alapvető értékeinek megjelenését kimutassa a szorgos pedagógiai hétköznapokban. RÉSZLETEK A LAPOZÁS UTÁN!!

A Choice boards ötlete gyakorlatilag a 30 napos (vagy akárhánynapos) kihívás keretezésére használható remek eszköz. Nem kell más hozzá, mint egy táblázat, amelybe napi kihívásokat tudunk beírni, és a diákok (vagy akár mi, és a kollégák!) megkapjanak egy-egy pecsétet (vagy aláírást), ha valamelyik elemet elvégzi. Mi egészséges életmód projektet csináltunk így, ahol felírtunk olyan kisebb lépéseket, amelyek segítségével (még) egészségesebbé tehetjük az életünket. Ezekről képes bizonyítékot kell a közösségi oldalunkon (Hashtag.school) közzétenni, és a végén egy nagy kiértékelést csináltunk (pl. lehetett vizet venni a büfében, nem kólát, futás, sport , egyéb képek, képet feltölteni a sétáról a kutyával, egy reggeliről stb.). Nem annyira könnyű egy ilyen projektet végig életben tartani, és motiválni a gyerekeket, de ha egy bizonyos pontot elérünk, akkor már viszi magát előre, és reggel nevetve erről beszélgetnek a gyerekek az órák előtt. Érdemes egy ilyet kipróbálni! Mintákat ezen a linken lehet elérni, ha érdekes, hogy is néz ki egy ilyen Choice board .

Rengeteg digitális eszköz elérhető az IKT iránt fogékony tanárok számára. Sőt, kimondhatjuk, hogy soha nem fognak kifogyni azon újdonságok, amelyek megkönnyíteni kívánják a munkánkat. Olyannyira így van ez, hogy mi, amikor a tanárblogot mintegy 10 évvel ezelőtt elindítottuk, komolyan tartottunk tőle, hogy egész egyszerűen ez a világ nem képes egy napi frissülésű portált eltartani ötletekkel. Most, több könyv és 5000+ cikk után azt látjuk, hogy ha egész nap kizárólag erről írnánk, és napi tíz cikket tennénk közzé, akkor is örök lemaradásban lennénk. A kérdés azonban mostanában már más. Sokkal fontosabbá válik az, hogy hatékonyan tudjuk a számunkra megfelelő eszközöket kiválasztani. A lapozás után 10 szempontot ajánlunk, amelyeket érdemes átgondolni mielőtt egy alkalmazást elkezdünk az osztályteremben használni. Öt ebben a cikkben, további szempontok a folytatásban.