Az év szava (kifejezése) lett több nagy szótárnál is a 'slop', vagy bővebben 'AI slop', amit magyarul talán legtöbbször 'AI-mosléknak' fordítanak. Ebben a cikkben azt járjuk körül, vajon mi is ez, hogyan néz ki, majd arra teszünk kísérletet, hogy lebeszéljük olvasónkazt arról, hogy beálljanak a sorba, és ők maguk legyenek a pedagógiai 'AI-moslék' gyártói. Ugyanis az látszik, hogy erre igény erősen lenne.

BUÉK a TanárBlog-tól! Mi nem AI-generált képekkel, vagy vicces videókkal kívánunk minden kedves olvasónknak sikerekben gazdag új évet, hanem egy vibe-kódolt 'újévi fogadalom' alkalmazással. Angolul van, de ha tetszik, töltsd le a GitHub-ról, töltsd fel mondjuk a Gemini-nek, vagy a ChatGPT-nek az angol (HTML) fájlt, és mondd azt, hogy 'ezt szeretném, de olaszul'. És már viheted is a személyre szabott alkalmazást a te órádra. Az alábbiakban a Gemini által (szerinte) az én stílusomban készült összefoglaló, bemutató írás található. Ezért talán kicsit marketingesebb, mint általában.

A legtöbb nyelvtanár ismeri azt a pillanatot, amikor január elején előkerül a „New Year’s Resolutions” téma. A diákok unottan sorolják: „I will go to the gym” (sosem fognak), vagy „I will travel to Japan” (ami B1 szinten inkább vágyálom, mint reális terv). A probléma az, hogy a nyelvkönyvi példák gyakran túl távoliak, a nyelvtani szerkezetek pedig elszigeteltek maradnak a valódi szándéktól.

Erre a problémára alkottunk meg egy új, interaktív eszközt, amit most ti is kipróbálhattok. Ez a Micro-Resolution Planner. ITT ÉRHETŐ EL A JÁTÉK, és INNEN TÖLTHETŐ LE a forrásfájl, amit el lehet vinni, és módosítani kedvedre.

a) Pedagógiai helyzet: Mikor vegyük elő?

Az alkalmazást elsősorban B1 (Pre-intermediate) szintű csoportoknak ajánljuk, de némi tanári segítséggel Elementary szinten is bevethető. A következő helyzetekben nyújt valódi segítséget:

A „be going to” és a „will” megkülönböztetése: A program tudatosan épít a konkrét tervekre (be going to). Mivel a diákok kész listából választanak, nem a szavakkal küzdenek, hanem a jelentéstartalommal és az időtartam (collocation) összehangolásával.

Személyre szabott tanulási utak: Ahelyett, hogy mindenki ugyanazt a mondatot írná le a füzetbe, a diákok 10 különböző életterület (a közösségi médiától az angoltanulásig) közül választhatnak. Ez növeli az autonómiát és a belső motivációt.

Projektalapú óraindítás: Kiváló „ice-breaker” szünet utáni első órára. A diákok nem csak beszélnek a célokról, hanem egy digitális terméket (letölthető tervet) hoznak létre, amit később a portfóliójukba is betehetnek.

b) Mit tud a „gép”? – Feature-ök és a Vibe

Az alkalmazás fejlesztésekor a legfontosabb szempont a vibe-kódolás volt: ne legyen „flashy”, ne legyen túl gyerekes, de legyen modern és hívogató.

150 mikrofogadalom: Nem hagytuk magukra a diákokat. 10 kategóriában összesen 150, nyelvileg ellenőrzött, reális „mikro-célt” programoztunk be. Nincsenek elérhetetlen vágyak, csak apró, megvalósítható lépések (pl. „Phone in another room while studying”).

Multi-select csempés felület: A diákok egyszerre több területet is kiválaszthatnak, így egy komplex, mindenre kiterjedő tervet kapnak a végén.

Pill-shaped időzítők: Minden fogadalom mellé rendelhető egy időtartam (egy hét, egy hónap, egy év). Ez segít a diákoknak megérteni a „commitment” fogalmát.

Azonnali collation és letöltés: Az alkalmazás az összes választást egyetlen esztétikus összefoglalóba gyűjti, amit a diákok egyetlen kattintással letölthetnek .txt formátumban. Ez ideális arra, hogy beküldjék a tanárnak vagy feltöltsék a Google Classroomba/Teamsbe.

Navigációs szabadság: A „Main” gombbal bármikor újrakezdhetik a folyamatot, ha menet közben jönnének rá, hogy mégis inkább a sport helyett a kreativitásra fókuszálnának.

Összegzés

Ez az alkalmazás remek példa arra, hogy egy egyszerű HTML fájl hogyan tudja kiváltani a fénymásolt munkalapokat. A design letisztult, a használata pedig annyira intuitív, hogy magyarázatot sem igényel.

Próbáljátok ki az órán, és nézzétek meg, mennyivel lelkesebben terveznek a gyerekek, ha a saját kezükben van az irányítás!

Sok kártyajátékot játszottam már iskolában életemben, de van egy, amit még soha nem vittem be az órára, amelynek a vonzereje pont a gátlástalanságában rejlik. Ez a Cards against humanity nevű kártyajáték, ahol tényleg a South Park humorát idézik fel gyakran - erősen altesti poénokkal többek között. Készült azonban egy 'családi' verzió is a játékból, Ezt vettem alapul, és elkészítettem egy vibe kódolt verzióját. Akár letölteni, akár játszani vele elég szórakoztató. Bővíteni is lehet a kártyákat, ha valaki szeretné tovább fejleszteni, ennek semmi akadálya. A lapozás után mutatom az online verziót, illetve a forrásfájlt is, amit letöltve elviheted, és saját szórakoztatásodra játszhatod ezt az alapvetően jópofa (bár néha még a családi verzióban is közönséges) kártyajátékot.

Tizenkét éve már, hogy bemutattuk a Ha a Hold egy pixel lenne című oldalt (ITT), amit én azóta is használok a tanításban. Az oldal lényege, hogy valós arányaival mutatja meg a Naprendszert és úgy mozoghatunk benne, akár fénysebességgel is. Nagy előnye, hogy leleplezi, milyen félrevezető a legtöbb illusztráció, hol a Föld és a Vénusz között ugyanakkora atávolság, mint a Jupiter és a Szaturnusz között, azt is remekül bemutatja, hogy mennyire üres az űr.

Kicsit ettől az oldaltól is inspirálódva készítettem egy valós kronológiát, amiben a földtörténeti eseményeken lehet végigmenni. Megadhatjuk, hogy melyik évek között és hány perc alatt akarjuk látni a földi élet eseményeit és akkor arányos időzítéssel pereg le a szemünk előtt.

Lassan elér minket a szabályzás. Magyarországon is felállt a csúcsszerv, és külföldön is mozognak a szervezetek, pedagógusok, vagy éppen az oktatásirányítás. Kétségtelen, hogy más-más megközelítéssel dolgoznak. Van, ahol tiltani próbálják, vannak olyan országok, amelyek ajánlásokat fogalmaznak meg, máshol törvényekkel szabályozzák az AI iskolai felhasználását. Nehéz megtalálni az egészséges optimizmus, valamint a negatív következményektől való félelem elegyét, a finnek most kísérletet tettek rá. Összesen 20 témakörben, röviden, és érthetően próbálják meg elmagyarázni, hogy hol, hogyan, és milyen elvek mentén nem szabad/lehet/ajánlatos AI-t használni az iskolában. Lapozás után mutatjuk az ingyenesen elérhető tudásbázist.

Írtuk már sokszor, milyen alapvetően alakította át a tanári munkánkat a vibe-kódolás. Míg korábban az elérhető eszközök köré szervezte az ember a tanórákat, most más az elképzelt tanórához készítem el vibe-kódolással a szükséges alkalmazást. A diákok már hozzá is szoktak, hogy nagyon sok dologhoz van interaktív anyag, alkalmazás. Egy percig sem tagadtam, hogy ezek mesterséges intelligenciával készültek, még dicsekedtem is vele.

A klasszikus svéd gyermekvers így hangzik:

"Bélyeget gyűjtöttem.
Apám egyszer hozott egy kilót.
Azóta nem gyűjtök bélyeget."

Mintha nagyon hasonló helyzet alakulna ki az AI-generált tartalmakkal, ráadásul minden korábbinál gyorsabb ütemben. Saját magamon tapasztaltam, hogy milyen gyorsan lesz elegem az AI által generált dolgok esztétikájából, milyen gyorsan jön el a pillanat, amikor már kifejezetten zavar az, ami pár hónappal, héttel korábban még csodának tűnt.

A lapozás után egy igen érdekes, ám nem kevésbé ijesztő pedagógiai kísérletről számolunk be. A napokban Párizs mellett egy kisvárosban tartották a francia Erasmus+ országos konferenciáját, ahol nekünk is volt lehetőségünk részt venni, sőt, három vibe kódolás workshop erejéig képviselni is a magyar innovatív pedagógiát. Rengeteg hasznos dologról értesülhet ilyenkor az egyszeri tanár, és folyamatosan fogunk - szerintünk - érdekes taapasztalatokat megosztani. Ebben a cikkben egy holland pedagógiai kísérletről számolunk be, ami nem kevesebbet próbál elérni, mint bevezetni egy AI avatar tanárt/asszisztenst a tanórán. A hologram-tanárt mi is megnéztük, és sok szempontból lenyűgöző valóban. Tapasztalataink és egy rövid videó a működéséről a lapozás után, illetve a TanárBlog Oktatási Hírcsatorna zárt csoportjában megosztva. Ha érdekel a cikk, de nem szeretnél (még :) előfizetni, csatlakozz a zárt csoporthoz, és döbbenj meg velünk együtt :)

Nagy fájdalma volt sokunknak, hogy valahogy a képgenerátorok nem értették meg, hogy szeretnénk egy olyan történetet elmesélni, ahol ugyanazok a szereplők. Amikr egy párt kértem tőle, gyakran a második képkockán már teljesen más párt kaptam, de legalábbis a ruhájuk más volt. Sokszor azonban teljesen értelmezhetetlen lett a végeredmény - és nem lehetet azt mondani a diákoknak, hogy 'na az ott egy pár végig, ne foglalkozz vele, hogy máshogy néz ki, vagy éppen a harmadik kockán már egyneműek a párok, foglalkozz a történettel'. Ennek most talán vége, hiszen eljött az a pillanat, amikor ez már kiválóan működik. Mutatjuk, hogy és mit kell tenni ahhoz, hogy kiváló képregényeket készítsünk.

Egyre több helyen van az iskolában 3D nyomtató (a szépemlékű Digitális Oktatási Stratégia szerint már mindenhol többnek is kellene lennie), de nem mindig könnyű kitalálni, hogy mire lehetne jól használni. Nem egy iskola van, ahol ugyanazt az egy kulcstartót nyomtatják már évek óta, a győztes csapaton ne változtass elvet követve. Valószínűleg fals elvárás, hogy mindenki képezze ki magát profi 3D modellezővé, de szerencsére az internet tele van izgalmas és 3D nyomtatásra kész dolgokkal. A most bemutatott gyűjtemény például a világ nagy múzeumainak gyűjteményéből tartalmaz egészen megdöbbentő mennyiségű modellt.