Hiába olvasunk és gyártunk szövegeket folyamatosan az internetes világban, a szöveg tudománya, a tipográfia mintha háttérbe szorulna. Minden Facebook bejegyzés, minden Word dokumentum ugyanúgy jelenik meg függetlenül a mondandójától, hangulatától, jelentésétől. Ezen kíván változtatni a Notegraphy nevű oldal (IDE KATTINTVA).

Sokat írtunk már korábban a Photosynth nevű alkalmazásról. Ez az, amivel panorámaképeket, zoomolható, körbeforgatható képeket készíthetünk akár mi magunk is. Elegendő csak egy helyen állva kattintgatni pár százat, a program összeilleszti a képeket. Útban van a program újabb változata, amivel már igazi 3D-s képeket készíthetünk a fényképeinkből. Ez a változat már kipróbálható, hát így is tettünk.

Sokan és sokat gondolkoztak azon, hogy vajon a közösségi oldalak képesek-e irodalmi alkotásokat is létrehozni akár. Kollektív drámák és közösen szerkeszthető regények ennek a trendnek a tanúi. A minap beleakadtam egy érdekes (angol nyelvű) kezdeményezésbe, ami meglepő módon kifejezetten jól működik. A címe 25 szavas történet (25-word story), és pont azt adja, amit várunk tőle ...

Ha egy projekt során újság, publikáció a termék, gyakran gondot jelent, hogy ezt hogyan is érdemes megosztani a világgal (már ha ez cél), Megoldás sok létezik, például indíthatunk egy blogot, készíthetünk egy publikus OneNote anyagot a WebApps-ben, vagy éppen egyszerűen feltölthetjük az elkészült fájlt az internetre, bízva abban, hogy majd csak megtalálják és letöltik. Ha szeretnék ehelyett egy profi, interaktív felületet amelyik még szép is, akkor érdemes a Joomag oldalára látogatni.

A biológiában sok olyan terület van, ami ugyan nagyon fontos, de középiskolai keretek között nagyon nehéz gyakorlatban is bemutatni. Ilyen például a genetika is, se idő se eszköz nincsen arra, hogy igazán komoly genetikai vizsgálatokat végezzünk el az órákon. Ilyenkor vesszük hasznát a számítógépes szimulációknak, amilyen például a Dragon Breeder is (IDE KATTINTVA).

2014 az I. világháború kezdetének centenáriuma, várhatóan egymást érik majd a megemlékezések. Ennek érdekes formáját választotta az Index internetes portál. A Nagy Háború elnevezésű oldalukon (IDE KATTINTVA) az Esti Újság cikkeit közlik újra.

Itt az év vége a számvetések ideje. Ehhez találhatunk jópofa segítséget a Láthatatlan Egyetem oldalán (IDE KATTINTVA). A kis füzetben különféle szempontok szerint értékelhetjük az elmúlt évünket és számba vehetjük, hogy mi vár ránk a következőben.

Magyar embernek magyar bucót, legalábbis 2014-ben, mert a Haltani Társaság közönségszavazásán ez lett az év hala (IDE KATTINTVA). Az év madara a túzok (ITT), az év fája pedig nem tudom, mi, mert nem derül ki az Erdészeti Egyesület honlapjáról).

Nem könnyű az egészséges életmódot tanítani (főleg, ha a menza sem segít benne). A kutatások azt mutatják, hogy a legtöbbet az segít a helyesebb étkezés kialakításában, ha az ember odafigyel arra, hogy mit eszik. Ezért is van, hogy olyan sokféle diéta is lehet hatékony, hiszen mindegyik eléri azt, hogy sokkal jobban figyeljünk a táplálkozásunkra.

Most először történt velem meg, hogy nem saját szervezésű, innen-onnan ismert emberekkel, hanem teljesen 'hidegen', azaz a Skype in the classroom (ITT TALÁLHATÓ) oldalán keresztül megismert brit kollégával szerveztünk egy Skype órát. Különösen érdekes volt, hogy az én diákjaim középfok előtt (körül) járnak, így még nehezebbnek tűnt (nem tökéletes az adatátvitel a Skype-on, ha videót nézünk, mégiscsak angolokkal kellett beszélni, úgy hogy mindkét helyen az egész csoport jelen volt, szóval minden összeállt, ami egy 16 éves gyereket frusztrálhat. Mégis, némi szervezéssel, remekül sikerült az óra. Az elején ki kellett találni, hogy a másik osztály éppen hol van (igen-nem lehetett a válasz). Nekünk könnyebb dolgunk volt, lévén amint megszólaltak, lehetett tudni, hogy angolok. Aztán azt találtuk ki, hogy 4-5 témakörben 2-2 képet teszünk ki, ami magyar érdekességeket mutat be. Így beszéltünk a zsíros kenyérről, és élőben megettünk egy Túró Rudit, de kiemeltünk két magyar sikersportot (érdekes volt, hogy amikor a vízilabda sikerekről beszélt egy fiú, az angolok elkezdtek tapsolni - ennél jobb visszajelzés arról, hogy mennyire érthető, amit mondasz, talán nem is kell. Erre az én diákjaim felkészültek, így meg mertek szólalni, és ez nagyon jónak bizonyult. A végére egészen jól belejöttek, és szeretnének még további projekteket a megismert angol gyerekekkel. Meg is szervezzük!