Régóta használjuk és ajánlgatjuk a PIL Network nevű oldalt, ahol százával találhatunk óravázlatokat magyarul, videókat nézhetünk, de akár egy teljesen ingyenes online továbbképzési rendszerben is részt vehetünk. Jó-jó, mondták sokan eddig, de ez angolul van, meg még egy rakat más nyelven, de magyarul éppen nincs, és nehéz kihámozni a magyar tartalmakat. Mától azonban ez megváltozott! A PIL Network oldalán (IDE KATTINTVA) elkészült a magyar nyelvű nyitólap, ahol magyarul olvashatjuk a magyar tartalmakat. Érdemes ránézni, regisztrálni, hiszen - többek között - azonnal kapcsolatot kereshetünk több mint 300 000 tanárral a világ minden tájáról, és rengeteg ingyenes szoftvert tölthetünk le tanárként (amiért egyébként akár 100 dollárt is kellene fizetnünk). Az oldal használatáról, kihasználásáról, a szoftverek működéséről és az emögött rejlő pedagógiai kutatásokról és elvekről pedig már közel 500 tanárral lehet eszmét cserélni a Microsoft Innovatív Pedagógus Program keretében (RÉSZLETEK ITT).

A minap bejelölt Petőfi Sándor és Prielle Kornélia. Meglepődtem kicsit, de azért belenéztem a profiljukba - elvégre Kossuth Lajos nevű tanítványom már volt - és valami nagyon érdekeset, élőt, izgalmasat találtam. Azon vettem észre magam, hogy már Aranynál járok és olvasom az életrajzát egy Facebook profilon. Sokszor csinálok olyan projektet, ahol a diákok érzik, hogy ez valószínűleg hasznos lehet nekik, és tisztességesen megcsinálják. Néha aztán kifejezetten élvezik, és ez meg is látszik a végső produktum minőségében. Az alábbi rövid levelet küldő Vajda Éva projektjéből viszont sugárzik az, hogy mennyire szerethették ezt a gyerekek csinálni. Íme a levél, illetve néhány Facebook profil (Petőfi Sándor, Arany János, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Prielle Kornélia, Szendrey Júlia - a szerk.)

Kedves Kollégák!
Vajda Éva vagyok, a budapesti Madách Imre Gimnáziumban tanítok irodalmat. Az emelt szintű csoportom projektjéről írnék néhány sort.
11. évfolyamon négy-öt fős csoportokban dolgoztunk, XIX. századi költők Facebook-profilját készítettük el. A csoportok a költők neveit kihúzták, és hat órában, egy hét alatt hozták létre a profilokat: Kölcseyt, Vörösmartyt, Petőfit, Aranyt. A feladat meghatározásában az szerepelt, hogy a profilok alkalmazkodjanak a költők személyiségéhez, és feltétlenül tartalmazzanak széleskörű irodalmi-közéleti i ismereteket. (Létrehoztak többek között Prielle Kornélia, Szendrey Júlia profilt is, hogy a kommenteket bővíthessék.)
A diákok bevallása szerint nagyon sokat tanultak az egy hét alatt, rengeteg szakirodalmat olvastak el, hogy hiteles legyen az adott profil.

A Read Write Think oldalán találtuk az alábbi vicces alkalmazást, melynek neve Create-your-own-cube, azaz készítsd el saját kockádat (ITT TALÁLHATÓ az alkalmazás). Az ötlet elég egyszerű, ám mégis használható és szellemes, valamint szépen ötvözi az IKT-t a IKT-talan órai munkával. Egy interaktív kocka segítségével elkészíthetjük virtuálisan saját feladatkockánkat (ahol kérdéseket és válaszokat, vagy bármilyen egyéb információt helyezhetünk el), majd ha a 3D-s verzióval elégedettek vagyunk (nekünk sikerült magyar ékezeteket is a kockára varázsolni), megkapjuk a kocka 2D-s alaprajzát, amit kinyomtatva egy perc alatt összeragaszthatjuk és elkészíthetjük saját - órára bevihető - IKT nélkül használható feladat-kockánkat.

Az alábbi óravázlat biológia órára készült, de nagyon könnyen adaptálható nagyon sok más tárgyra is. A lényege, hogy a diákok egy témakörben képeket gyűjtenek majd azt elhelyezik egy nagy bejérható, bebarangolható, zoomolható képre. Az alkalmazás, amit ehhez használtunk a Deep Zoom volt, ami letölthető a Partners in Learning oldalról (IDE KATTINTVA), vagy éppen INNEN.

Biológia faktosokkal tanultuk az emlősöket. Elsőként is megosztottam velük egy Skydrive mappában a Wikipediáról származó és itt is mellékelt képet, ami az emlősök legújabb molekuláris törzsfáját ábrázolja. A törzsfán az egyes családok vannak feltüntetve. Ezután a diákok megkaptak személyre szabva pár családot és az volt a feladatuk, hogy keressenek képet, amin annak a családnak egy jellemző tagja látható. A megtalált képet a család nevével ellátva kellett feltölteniük a Skydrive mappába.

Régóta tervezzük már, hogy írunk az MIT által fejlesztett grafikus programozási nyelvről a Scratch-ről (ITT TALÁLHATÓ), de most nem halogathatjuk tovább. A programnyelvet kifejezetten azért fejlesztették ki, hogy gyerekek ismerkedjenek meg vele a programozás alapjaival. A program elemeit kockákból lehet egymáshoz illeszteni hasonlóan például a Lego robotokhoz használt nyelvhez. Nagyon gyorsan lehet látványos eredményeket elérni, így a gyerekeknek kedve lesz folytatni a munkát. Létezik a Scratchnek egy olyan változata is, amivel az olcsó Arduino robotokat programozhatjuk, ez az S4A IDE KATTINTVA érhető el.

Kisantal Tibor hívta fel a figyelmünket arra az anyagra, amivel bárki azonnal elkezdheti a Scratch alapján a programozás tanítását. Az anyagot Balaton-Takács Valéria készítette, szakdolgozata pedig megadja a program felhasználásának módszertani hátterét. Mindez óravázlatokkal, feladatokkal, projektekkel együtt elérhető IDE KATTINTVA.

A PIL Akadémia 2013-as évadának óravázlataiból szemezgetünk ma is, hiszen rengeteg hasznos és mások számára is érdekes, izgalmas tananyag készült. Ma Tugyi Imréné projektjét osztjuk meg, amely tanulásmódszertan témakörben készült, és ehhez ürügyül a Magyarország földrajzi helyzete, jellemzői; állatvilága; növényvilága; ásványkincsei témát választotta. Változatos, kreatív eszközhasználat jellemzi a nagyon részletesen leírt anyagot, a lapozás után minden részletre fény derül! (Az óravázlathoz tartozó egyéb kiegészítők - pl. a Pass the paper nevű játékhoz tartozó Powerpoint prezentáció - IDE KATTINTVA érhető el).

Augusztus végén diákjaimmal a Mátrában voltunk táborban. 10.-eseknek tartottunk természettudományi terepgyakorlatot öt napon át, ahol a cél a vidék megismerése, biológiai és kémiai mérések elvégzése volt. Ezzel a korosztállyal már érdemes mindenféle technikai eszközöket is bevetni, idén a filmkészítés is feladatuk volt. Magam is kíváncsi voltam, hogy pár nap alatt milyen minőségű filmet tudnak készíteni a mobiltelefonjukkal és egyszerű laptopokkal. Többféle téma közül is választhattak, az egyik a Másfélmillió lépés Magyarországon vonatkozó részeinek újraforgatása volt. A Kékes tövében voltunk és ez a vidék részletesen is szerepel a mára már kultikussá vált túrafilmben. Azt kértük tőlük, hogy próbálják meg megtalálni ugyanazokat a helyszíneket, amik a filmben is szerepelnek.

Segítségül megkapták azt a követelménylistát, kisokost, amiről már korábban is írtunk (IDE KATTINTVA). Nagyjából egy délutánt vett el a forgatás, azután egy napon át tartott a szövegek megírása, rögzítése és a vágás. A végeredmény a Bővebben után látható:

Ma már nem megfizethetetlenek azok a kamerák, amik a megszokottnál gyorsabban képesek filmfelvételre. Nálunk is került egy ilyen kamera, egy GoPro típusú, ami képes másodpercenként 60 kép rögzítésére. Adódott a gondolat, hogy használjuk az eszközt a szabadesés tanulmányozására. Korábban volt már egy másik módszerünk, ahol egy mikrofonnal mértük a szabadesést (ITT ÍRTUNK RÓLA), de talán az mégiscsak jobb, ha láthatják is a jelenséget.

Egy labdát ejtettek le és ezt vettük fel a kamerával. Ezután a film megfelelő részét képekké alakítottuk át. Ehhez a DVDVideoSoft ingyenes konvertálóprogramját használtuk (INNEN TÖLTHETŐ LE). Az eredmény egy képsorozat lett 30 képpel (az esés tehát fél másodpercig tartott). A képeket megvágtuk, hogy csak a lényeg látszódjon rajtuk, majd egyenként bemásoltuk egy új képre a webes SumoPaint alkalmazásban (EZ ITT VAN). Ügyelni kellett rá, hogy minden kép új szintre (layerre) kerüljön.

Ha projekteket szervezünk az órán, annak gyakran nyoma van. Nem egyszer ez nem más, mint mondjuk egy kiadvány, ami lehet akár egy újság, tájékoztató füzet, vagy bármi egyéb. Én fontosnak gondolom, hogy ezek a produktumok megjelenjenek és mások számára is elérhetővé váljanak. Ennek az egyik módja kétségtelenül az, hogy feltöltjük az elkészült PDF fájlt valahová, és megosztjuk hozzá a linkeket. A másik lehetőség viszont az, hogy választunk egy online publikációs felületet, amely 2 perc alatt interaktív, lapozható online kiadványt generál az általunk feltöltött PDF fájlból. Nos, a Flipsnack egy ilyen alkalmazás (ITT TALÁLHATÓ), semmit nem kell hozzá megtanulni, hiszen három fázisa van a folyamatnak: feltöltés, egy-két beállítás (pl. legyen-e a háttér kitöltött, vagy szeretnénk-e kemény borító hatást), majd a publikálás. A végén egy linket kapunk, amit megoszthatunk. IDE KATTINTVA található egy TanárBlog anyag flipsnack-izálva.

Kezdődik az iskola! Hogyan teremthetjük meg diákjaink kedvét a tanuláshoz? Próbálkozzunk meg egy olyan módszerrel, amivel a nagy hollywoodi stúdiók is kedvet teremtenek a filmjeikhez: készítsünk beharangozót, trailert a tanulandókhoz! Nem kell hozzá más csak pár filmrészlet, egy vágóprogram (például a minden Windows-os gépen megtalálható Movie Maker és rövid munkával elkészülhet az ütős filmecske.

Én most a mozgás témakörét fogom tanítani a gyerekeknek, ezért ennek megfelelően válogattam a képeket. Szövegnek csak a főbb fogalmakat írtam fel, amivel találkozni fogunk, de lehet ez egy-két kérdés is, amire a témakör során választ kaphatnak. A végére, ahol a híres színészek szoktak szerepelni a trailerekben pedig odaraktam a tudományterület nagy tudósait, azokat, akik jelentőset alkottak a mozgásokkal kapcsolatban. A végeredmény itt látható: