A TanárBlog Akadémia újabb digitális tananyaggal jelentkezik. Ezúttal arra próbálunk választ keresni, hogy milyen szempontok alapján érdemes digitális platformot választani. Általában elmondható, hogy ha olyan platformot keresünk, amelyik PONTOSAN olyan, mint amit mi szeretnénk, akkor nem jó úton járunk. Nézzük meg a lehetőségeket, keressük meg a számunkra leginkább megfelelő keretet és töltsük ki érdekes tartalommal. Mindezt most a szokásos 1380 Ft-os áron, a megszokott helyről, IDE KATTINTVA vásárolhatjátok meg. Természetesen az októberben útjára induló webinárium-sorozatunkra minden TanárBlog Akadémia tag számára ingyenes részvételi lehetőséget biztosítunk! Csatlakozz még ma, a multimédiás digitális tananyag részletes bemutatásához pedig kattints alant!

Kedves Olvasóink! Eljött hát ez a pillanat is. Hosszas töprengés után úgy döntöttünk, hogy a TanárBlog továbbra is ingyenes, regisztráció nélkül elérhető tartalmakkal kívánja szolgálni a közoktatás ügyét. Ugyanakkor arra szeretnénk kérni mindenkit, aki rendszeresen olvas minket, hogy segítsen most abban, hogy ez így maradhasson! A TanárBlog Akadémia első tananyagának témája: Digitális Tananyagfejlesztés (IDE KATTINTVA). Az ára 1380 Ft, amiért egy 90 perces, videó alapú interaktív digitális tanártovábbképző tananyaggal gazdagodhat minden olvasónk. A részletek:

Kedves Barátaink!

Az elmúlt években többször is felmerült bennünk a gondolat, hogy jó lenne visszatekinteni egy kicsit a TanárBlog történetére. Legutóbb két évvel ezelőtt, amikor tíz éves lett ez az oldal, amit ketten írunk. Azután mindig érdekesebbé vált a számunkra, hogy inkább valami újat csináljunk, valami olyat, ami a mának és nem a tegnapról szól. Inkább írtunk egy könyvet, amit a karantén idején ingyen elérhetővé is tettünk mindenki számára, vagy csak újabb cikkeket ide az oldalra.

Akár lesz még karanténoktatás akár nem (bár nem tűnik úgy, hogy teljesen megúszhatjuk), a 2020-ban kezdődő tanév a legnehezebb lesz, sok évre visszamenőleg. Olyan apróságokról ne is beszéljünk, mint az új NAT rapid bevezetése vagy az egyre égetőbb tanárhiány, az elmúlt félév sokkal komolyabb próbatételek elé állított minket. Damoklész kardjaként függ az iskolák felett a lehetőség, hogy bármikor újrakezdődhet a digitális munkarendnek nevezett dolog, ami gyakran nem volt digitális (pl. amikor e-mailben elküldték a munkafüzet melyik feladatait kell megcsinálni) és ritkán volt igazán munkarend (amikor egyes pedagógusok koordinálatlan próbálkozása volt arra, hogy valami legyen). De még ha meg is ússzuk az újabb karantént, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne vonjuk le az elmúlt fél év tanulságait és ne próbáljuk meg megtalálni azokat a feladatokat, amiket ezek ránk rónak. Már nem takaródzhatunk azzal, hogy csak két napunk volt a felkészülésre, öt hónapunk volt rá, arra sem számíthatunk, hogy a diákjainkat az újdonság varázsa fogja motiválni. Most jön a neheze.

Várhatóan a tavalyi 'karanténoktatás' után a 2020-2021-es tanévben is készülhetünk hibrid, vagy teljesen otthontanulós időszakokra. Ilyenkor a diákokkal az egyetlen kapcsolat a 'live', online tanórán történik, ezért nem mindegy, hogyan telik ez az idő - vajon hasznosan, vagy sok bekapcsolt gép mellett a teéefonon játszva (a diákok részéről)? Az alábbiakban megpróbáltunk néhány talán hasznos tippet összegyűjteni, saját tapasztalatok, illetve mások ötletei alapján.

Többször írtunk már mi is arról a tényről, hogy online szolgáltatásért nem szeretünk fizetni. Az csak úgy van. Jön. Működik. Amíg senki nem várja el, hogy egy kávézóban vagy egy könyvesboltban csak levehessen egy könyvet és kisétálhasson vele, addig az online felületeken mindez sokak számára elképzelhetetlen (főleg, ha szolgáltatásról, és nem pl. online megrendelt termékről van szó), sőt egyenesen felháborító. Sokszor kapunk ilyen leveleket: 'Fizetős lett a Kahoot! Most mit csináljak??'. A válasz: Fizess elő! Persze, tudjuk, hogy ez nem ilyen egyszerű, hiszen ezt nem a pedagógusnak, hanem a munkáltatónak, az iskolának kellene fizetnie. Ezért is próbálunk, sokszor és sok formában, (minimum) intézményi szinten tervezett digitális pedagógiai koncepció mellett érvelni. Ha ilyen létezik, a kiadások, a 'bevásárlás' működhet tervezetten, nem esetlegesen, pl. úgy, hogy már 10 tanárnak van külön Google classroom-ja, mire valakinek eszébe jut az intézményi regisztráció, vagy már 5 tanár dolgozik a #school-on (külön), és kezdhet mindent előről, amikor az iskola intezményi rendszert állít fel, és még sorolhatnám. Ugyanakkor a kérdés marad: fizessünk, vagy ne fizessünk?

Cikksorozatunk abban próbál segítséget nyújtani, hogy a sommás ítéleteken túl egy kicsit cizelláltabban tudjuk átgondolni, mi is történt velünk a karanténoktatás ideje alatt. Az első cikkben (IDE KATTINTVA) az online keretrendszereket vettük górcső alá, most pedig a projektekről lesz szó. Amikor kiderült, hogy online kell tanítani és az is, hogy ebben a rendszerben a klasszikus formák (frontális oktatás, számonkérés, ellenőrzés) nagy része nem vagy csak nagy megszorításokkal alkalmazhatók sokak gondolták úgy, hogy itt az alkalom átállni a projekt oktatásra. De vajon mitől lesz egy projekt projekt? Ennek eldöntésében segít az alábbi szempontrendszer.

Elérkezett a pillanat, amikor már nem csak olvasni, hanem hallgatni is lehet a TanárBlogot! Elindult a TanárBlog podcast, amiben időről időre arról beszélgetünk, ami foglalkoztat minket, amit érdekesnek találunk, ami aktuális vagy izgalmas kérdés. A podcast elérhető a SoundCloudon (IDE KATTINTVA) vagy a Spotify-on (IDE KATTINTVA).

A Nemzeti Pedagógus Kar vezetője szerint a magyar közoktatás 4-esre vizsgázott a digitális munkarendben. Ez egy elég konkrét értékelés, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy milyen szempontok alapján történt az osztályzás (meddig volt hármas, és honnantól lett volna ötös)? Ezt egyébként egy iskolai jegy esetében is illene elmondani, nem csak odavágni egy számot. Elgondolkoztunk azon, hogy ahelyett, hogy 'holisztikus' számokkal dobálóznánk, vajon adhatnánk-e a tanárok, iskolák kezébe egy olyan analitikus rendszert, ahol valóban felmérhetnék saját sikerességüket. Természetesen ez csak egy lehetséges megoldás, attól függően, hogy mit gondolunk a hatékony pedagógiáról, mást is gondolhatunk a témáról, de talán érdemes átböngészni a sorozat darabjait. Az első témánk a digitális keretrendszer. Minden szemponthoz készítünk az egyes pedagógus, illetve egy iskolai közösség működésének hatékonyságának felméréséhez. Bízunk benne, hogy hasznos lesz.

Két hónapja, amikor hirtelen az iskoláknak be kellett zárnia hihetetlen munka indult meg, mindenki azon gondolkodott, hogy milyen platform, milyen módszer, milyen munkarend lenne a legmegfelelőbb, vagy a legalábbis a leggyorsabban hadrendbe állítható, amivel a tanítást meg lehetne oldani. Azóta mintha többé-kevésbé kialakultak volna a formák, jobban vagy rosszabbul, de digitális tanítás van mindenhol. A kormányzat megnyugodott, mivel az érdemjegyek száma alapján minden rendben zajlik, a pedagógus kar pedig négyesre értékelte a tanárok teljesítményét (láthatóan nem képesek elszakadni a gondolattal, hogy mindent egy darab osztályzattal kell értékelni). A közbeszéd és a szakmai fórumok is elsődlegesen a tananyag tanítására koncentráltak, pedig a nagy iskolaellenes (Illich és Holt) programokkal szembeni elsődleges kritika az, hogy az iskola nem csak oktatási, hanem szocializációs tér is, és mint ilyen nélkülözhetetlen.