Ugyan már jó pár éve, hogy a piacra került, de még mindig a micro:Bit a legbarátságosabb eszköz, amivel a komolyabb kódolást tanulhatják meg a diákok. Az egyszerűbb padlórobotok után már bele is kezdhetnek az alsósok is a használatába és azután hihetetlenül komplex dolgokat is lehet vele csinálni, hiszen a blokk környezet mellett akár Pythonnal, Javascripttel is programozható. Nem kellett sokat várni arra, hogy a mesterséges intelligencia megérkezzen erre a kis lapocskára is, már pár éve voltak lelkes felhasználók, akik észítettek AI-t használó projekteket, de nem rég a hivatalos megoldás is elérhetővé vált mindenkinek.

Sok mindenre jó az AI (és persze sok mindenre nem), de most azzal foglalkoznánk, amire éppen aktuálisan nagyon is képes. A lapozás után egy olyan alkalmazási lehetőséget mutatunk be, amely segítségével interaktív online biztonság játékot lehet generáltatni. Nagyon izgalmas, vicces, és … ami a legjobb hír: Működik :)

Írtunk már mi is arról, hogy a jelenlegi állapotában mennyire alkalmas arra, hogy egy tanár munkáját átvegye az AI (kb. semennyire). Most azonban egy olyan helyzetben hívtam segítségül, amiben tökéletesen működött, interaktív foglalkoztató munkafüzetként, ráadásul folyamatos visszajelzéssel, és még tanítani is képes volt a diákokat. Nem kellett más hozzá, mint egy jó prompt.

Egészen kiváló 'játékot' rakott össze a Google, amely különösen így karácsony előtt kifejezetten érdekes, amikor még inkább kiszolgáltatottá válunk az adathalász emailek, vagy hamis, nem létező csomagokat kézbesíteni akaró, valójában a bankkártyánk megcsapolására készülő online csalóknak. Fontos tehát, hogy erről szó lehessen az iskolában is. Egy ilyen tematikájú óratervet állítottam össze, és így találtam néhány olyan izgalmas weboldalt, amit a lapozás után szeretnék megosztani.

A képgenerátorok megérkezésével sokan réménykedtek(/tünk) abban, hogy majd nagyon jól és egyszerűen lehet vizuális input-ot készíteni, mondjuk rövidebb képes történetek formájában. Csalódnunk kellett, mivel a képgenerátorok - bár képesek képeket készíteni a történethez - arra sajnos nem, hogy a karakterekben konzisztenciát mutassanak. Azaz, aki az első képen szőke és rövidhajú, az a másodikon lehet barna, hosszú hajú, az arcvonásokról nem is beszélve. Ezt a logikai ugrást pedig nehezen tudjuk megtenni - nehéz elvonatkoztatni attól, hogy bár egy történetről van szó, a szereplők mindig máshogyan néznek ki. Olyan ez, mint amikor a Dallasban hirtelen kicserélték Ellie-t, és úgy kellett tenni sok millió rajongónak, mintha mindig is ez a színész lett volna a karakter. Az, hogy nem is Dallas rajongóként, erre emlékszem, azt jelzi, hogy ez komoly trauma lehet. Hátha minden részben máshogy nézett volna ki Jockey édesanyja ... belegondolni is rossz. Természetesen lehetett sejteni, hogy lesz erre is egy AI alkalmazás előbb, vagy utóbb. Most egy ilyen megoldást szeretnénk bemutatni, elég tág ingyenes homokozóval, ahol próbálgathatjuk a képregénykészítő oroszlánkörmeinket.

A világ egyik legismertebb keresztény szentélye, a Szent Péter-bazilika mostantól egy teljesen új perspektívában érhető el – otthonról, egyetlen kattintással. A Vatikán legújabb projektjének köszönhetően a 400 éves építészeti csoda digitális ikertestvére készült el, amely lehetővé teszi a látogatók számára, hogy 3D-ben fedezzék fel a bazilika lenyűgöző részleteit.

Amikor az ember a tanításhoz keres jól használható anygokat, gyakran beleütközik abba, hogy amit megtalál az elég jó, de nem pont olyan, mint amire neki éppen szükságe lenne az órán. Ilyenkor vagy kompromisszumot köt, vagy ha megvan hozzá atudása, nekiáll elkészíteni azt, amit ő igazán szeretne. Így volt ezzel a norvég Oyvind Nydal Dahl is, aki megcsinálta a saját áramkör tervező alkalmazását.

A differenciálás olyan a pedagógiában, mint a kerekasztal lovagjainak volt a Szent Grál. Mindenki tudja, hogy csodálatos lenne, ha meg tudná valósítani, mindenki keresi az útját, módját, de igazán még senkinek nem sikerült megvalósítania. Többnyire az lesz belőle, hogy a tanár tartson párhuzamosan 3-4 órát a különféle iglnyeknek megfelelően. Egyszer-egyszer sikerülthet megcsinálni, de tartósan berendezkedni rá kifejezetten nehéz. És nem is csak a tanteremben problematikus a dolog, mert ott jó tanulásszervezéssel még el is érhető, hanem az órára készülés idejét tudja sokszorása növelni, ha differenciálni akarunk. Ha egy tanár komolyan veszi a differenciálást, akkor a 23 tanórája mellé nem 23 óra készülés jut, hanem akár 50, a 70 órás munkahét pedig elég zúzós.

Ha meg nem is oldja teljesen a problémát, de segíteni biztos tud a mesterséges intelligencia abban, hogy közelebb kerüljünk ehhez pedagógia szent kelyhéhez.

Hát persze, hogy már megint mesterséges intelligencia. Ezúttal egy olyan oldalt mutatunk be, ahol rajzot készíthetünk és utána amesterséges intelligencia készít a szerinte megfelelő hangulatban zenét hozzá. Ne szamítsunk arra, hogy Beethovent lepipáló szerzeményeink lesznek ennek köszönhetően, de egyes órákon mégis jól használható a dolog. Leginkább arra, hogy arról beszélgessünk, vajon tényelg jó-e a zene, amit a rendszer generált, vajon mit kell rajzolni ahhoz, hogy bizonyos hangulatú, bizonyos stílusú zenét kapjunk. Az is érdekes lehet, hogy vajpn mennyire van egy nonfiguratív rajznak zenéje.

De ha másnak nem, hát időkitöltőnek is jól lehet használni, ha a közös munkát valaki vagy valamelyik csoport kicsit hamarabb fejezi be.

Lenyúltunk a tanárBlog archívumába, és egy régebben írt cikket ajánlunk Október 23-ra.:

Nagyszerű forrásgyűjteményt állított össze az 1956-os forradalom tanulmányozásához az Országos Széchenyi Könyvtár (IDE KATTINTVA. Az oldalon egyfelől meghallgatható a Szabad Európa Rádió minden adása 1956 október 22. és november 12. között. Ezen túl egybegyűjtöttek minden filmet, amit csak lehetett és ezeket egy térképre helyezték el. Remek forrásanyag lehet a tanórákhoz, de a diákoknak is lehetőséget ad arra, hogy jobban megértsék az eseményeket, akár maguk végezzenek kutatásokat.