Remek játékot ajánlunk ma, kicsit hasonlít a GeoGuessr nevű alkalmazásra, de az sajnos fizetős lett, regisztrálni kell rá - bonyolult. A Cityguesser(ITT TALÁLHATÓ ) egy kicsit kevésbé kidolgozott, egyszerűbb, mégis remekül hazsnálható - áén nylevtanításban szoktam kommunikáció, képek leírása, történetmesélés tanítására használni. Az ötlet nem bonyolult, ledobnak a világ egyes részein (választhatsz, hogy bárhol, de lehet szűkíteni Európa vagy Amerika nagyvárosaira, valamint van híres épületek, emlékművek játékmód is. Emellett ha szeretnénk osrszágokra koncentrálni (pl. Oroszország, Ausztrália stb.), ezt is megtehetjük. Ebben a játékban nem a Google Maps alapján navigálhatunk, hanem egy videót kapunk az adott városról, és ebből kell kitalálnunk, hol járunk.

Nincs forróbb téma manapság a mesterséges intelligenciánál. Bár a legnagyobb zajt a ChatGPT-vel írt esszék és a Dall-E-vel készült képek csapták, a technikát legalább annyira, ha nem jobban lehet használni programok írására. Mit jelent ez vajon az oktatás számára? Ha majd az MI-k írják a programokat, akkor nem is kellenek programozók? Továbbra is olyan fontos a kódolás oktatása, ahogy azt eddig minden 21. századi pedagógiáról szóló könyvben, előadásban, podcastban és TED-talkban mondták évek óta? Gondoltam, kipróbálom magam is, íme az eredmény és a tapasztalatok:

Az adat az új olaj mondják sokan, hozzátéve azt is, hogy amiként a nyerolaj sem ér semmit finomítás nélkül, úgy az adotak sem érnek semmit, ha nem tudjuk megfelelően megjeleníteni őket. Persze ez sem nagy újdonság, az adatvizualizáció egyik úttörője Florence Nightingale volt, aki látványos grafikonokkal győzködte a brit képviselőket az eglszségügyi reformokról. Mára már az adatértelmezés és megjelnítés egyike lett a fontos 21. szőzadi képességeknek, amiket érdemes tanítani az iskolában is. Ebben lehet nagy segítség az ingyenes RAWGraphs alkalmazás (IDE KATTINTVA).

Diákjaimmal beszélgetve megdöbbentő volt, hogy szinte minden lánynak volt története utcai zaklatásról. A füttyögetéstől a beszólásokon át a fizikai erőszakig terjedt a skála és senki nem volt kivétel. FOntos lenne, hogy a diákok legyenek felkészülve arra, hogy mit tehetnek ebben az esetben, vagy éppen mit tehetnek, ha szemtanúi ilyennek. Ebben lehet igazi segítség a Take the stand up digitális tananyaga (IDE KATTINTVA). Megéri rászánni az időt akár az osztályfőnöki órán is.

Lassan a csapból is az folyik, hogy miként változtatja meg az életünket a mesterséges intelligencia. A jóslatok ugyan gyakran túlzónak tűnnek és arról is lehet vitatkozni, hogy mennyiben nevezhető egyáltalán intelligenciának ez a dolog, amit használunk, de az biztos, hogy valami izgalmas áttörésnek lehetünk a tanúi éppen. Nagy kérdés persze, hogy van-e és lesz-e bármi hatása az oktatásra? A jelenlegi rendszerek jellemzőan nagy adatmennyiségekből tudnak dolgozni, az osztálylétszámok viszont ritkán érik el a párezret, ami egy jó mesterséges intelligencia modell megalkotásához kellene. Megvallom, én még nem láttam azt, ahogyan MI-t használok a tanításban egészen mostanáig (bár feliratozó és fordító alkalmazásokat már használtam és azok is ilyen technológián alapultak, de az nem számít). Egész mostanáig, történt ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia a számok és a szövegek világából a képek világához is elérkezett.

Egyre többször fordulhat elő, hogy olyan diák van az óránkon, aki nem tud magyarul. Nem könnyű helyzet, hiszen egyszerre kellene vele is foglalkozni és persze az osztály többi tagjával. Ezt az elsőre megoldhatatlannak tűnő helyzetet segíthet megoldani a technika. A neurális hálózatoknak köszönhetően már egyre jobbak a diktálást rögzítő és a fordító alkalmazások, a kettő együtt pedig lehetővé teheti, hogy a tanári előadást élőben fordítva követhesse egy diák. Szerencsés helyzetben a fordítás még rögzítésre is kerül, így azt később ellenőrizheti is a tanár. Jó kombináció lehet erre a célra Microsoft Translator és a OneNote. EBBEN A VIDEÓBAN látható miként.

Az Activebound ITT TALÁLHATÓ egy kellemes, jól használható oldal, ahol kincskeresést tervezhetünk például iskolai csoportok városnéző programjához. A működése nagyon egyszerű, és tanulni sem kell. Regisztráció után, létrehozva egy új 'bound'-ot, már kezdhetjük is a feladatok összeállítását. Közel 10 funkció közül választhatunk, amelyek szerepelhetnek az akadályversenyen. Meg kell találni egy helyet (mondjuk kis nyíllal odavisz, szóval annyira nem nehéz), információs, leíró akadály is lehet, de lehet kérdés, vagy akár feltölthetünk képet, videót, hangot az egyes állomásokhoz. És persze lehet teszteket is csinálni. Az ingyenes verziónak vannak korlátai, de az is teljesen jól használható. Az még fontos lehet, hogy ha pl. iskolán belül szeretnénk használni, nem biztos, hogy jó lesz, mert annyira nem tűpontos a helymeghatározás, azaz hiába szeretnénk a könyvtárban egy 'bound'-ot tervezni, egy 20 m-es körben már úgy veszi az alkalmazás, hogy megérkeztünk. A diákok az appot letöltve tudnak játszani.

A 3D tervezés nagyon izgalmas dolog és nagyon sokmindenre használható a tanórákon, de nem könnyű belefogni. Sokáig a Google SketchUp programja volt az, amit ajánlottak, de az nem igazán baráti egy kezdőnek vagy gyereknek. Ugyanez igaz a különféle CAD programokra is, akár még ingyenesek is lehetnek, de a belépési küszöbük olyan magas, hogy nem érdemes egy tanórán elővenni őket (hacsak nem a CAD tervezés a tantárgy). Megoldást jelent a TinkerCAD, az Autodesk kifejezetten oktatási céllal megírt tervezőprogramja, de a tapasztalatok szerint néha az is túl nagy falat lehet (főként a kisebbeknek). Ilyenkor lehet remek választás a Doodle3D (IDE KATTINTVA).

Olyan jó lenne, ha a természetismeret, biológia órákat a természetben lehetne tartani, ha nem csak beszélnénk a madarakról, vaddisznókról, a különféle élőhelyekről, hanem egyszerűen megmutathatnánk a diákoknak. Erre sajnos nincs mindig lehetőség, hetente pár órában kell a természettel foglalkozni, ebbe nem feltétlenül fér bele a kirándulás. Szerencsére itt is segíthet a technika, például azzal, hogy webkamerákat nézünk. Ilyeneket gyűjt össze a Madárles nevű oldal (IDE KATTINTVA), jelenleg főleg madárfészkekre irányzott kamerákkal, de találunk nádast megfigyelőt is.

Mindig is szerettem valamiért az érdekes hangok gyűjteményét, és azokat a feladatokat, ahol csupán hangok alapján kell például történetet összerakni. Akit szintén motiválnak és inspirálnak a hangok, vagy szeretne egyszer-egyszer valami vicceset bevinni az órájára, nem fog csalódni. Alapvetően a Noizer (ITT TALÁLHATÓ)úgy működik, hogy elég sok kategóriában találhatunk hangfájlokat, amelyeket akár egyszerre - az egyes elemek hangerejét beállítva - le tudunk játszani. Lehet pl. egy repülőtérre egy kávéházat varázsolni, vagy egy éjszakai vidéki jelenetet összerakni, ahol az esőben bálnák sétálnak egy mecset előtt :) Persze ennél sokkal értelmesebbek is kirakhatóak, de az talán kiderül, hogy rengeteg lehetőség van, és a diákok általában szívesen írnak, beszélnek kreatívan hangok alapján.