A differenciáló AI
Internet a tanórán - 2024. október 30.
A differenciálás olyan a pedagógiában, mint a kerekasztal lovagjainak volt a Szent Grál. Mindenki tudja, hogy csodálatos lenne, ha meg tudná valósítani, mindenki keresi az útját, módját, de igazán még senkinek nem sikerült megvalósítania. Többnyire az lesz belőle, hogy a tanár tartson párhuzamosan 3-4 órát a különféle iglnyeknek megfelelően. Egyszer-egyszer sikerülthet megcsinálni, de tartósan berendezkedni rá kifejezetten nehéz. És nem is csak a tanteremben problematikus a dolog, mert ott jó tanulásszervezéssel még el is érhető, hanem az órára készülés idejét tudja sokszorása növelni, ha differenciálni akarunk. Ha egy tanár komolyan veszi a differenciálást, akkor a 23 tanórája mellé nem 23 óra készülés jut, hanem akár 50, a 70 órás munkahét pedig elég zúzós.
Ha meg nem is oldja teljesen a problémát, de segíteni biztos tud a mesterséges intelligencia abban, hogy közelebb kerüljünk ehhez pedagógia szent kelyhéhez.
Azzal kezdtem, hogy megkértem az AI-t sorolja fel, mi kell ahhoz, hogy egy feladat diszkalkuliások számára is jó legyen. Az alábbi választ kaptam:
Egyszerűsítsük a számokat és számításokat: Használjunk egész számokat vagy egyszerű törteket, hogy minimalizáljuk a bonyolult számítások szükségességét. Kerüljük a nagy számokat és a bonyolult tizedesjegyeket.
Vizualizáció: Használjunk diagramokat, táblázatokat vagy lépésenkénti ábrákat, hogy segítsük a feladatok illusztrálását, és így a diákok könnyebben követhessék a folyamatot anélkül, hogy elvesznének a számításokban.
Lépések kifejtése: Tisztán és részletesen fogalmazzuk meg az egyes lépéseket, különösen a többlépéses feladatoknál, hogy a diákok egy kisebb részfeladatra tudjanak koncentrálni egyszerre. Például:
- Azonosítsuk a kulcsinformációkat.
- Válasszuk ki a képletet.
- Helyettesítsük be az értékeket.
- Oldjuk meg lépésről lépésre.
Kapcsolat a mindennapi élettel: Kapcsoljuk a feladatokat hétköznapi szituációkhoz (például a sebesség mérése egy séta időzítésével vagy távolságok becslése ismerős helyek között), hogy ezek könnyebben elképzelhetők és követhetők legyenek.
Minimalizáljuk a szószaporítást: A nyelvezet legyen egyértelmű és lényegre törő, csökkentsük a bonyolult utasításokat és a szükségtelen kifejezéseket, amelyek összezavarhatják a diákokat.
Segédletek nyújtása: Adjunk a diákoknak vizuális képletkártyákat, gyakori átváltási táblázatokat vagy grafikonokat, hogy a megértésre fókuszálhassanak a memorizálás helyett.
Becslés gyakorlása: Bátorítsuk a közelítő számításokat az első körben, így a diákok nagyobb magabiztossággal vághatnak bele a pontos aritmetikába.
Ezt követően egy egyszerű fizika érettségi feladatot adtam neki, hogy alakítsa át diszkalkuliásoknak megfelelővé. Ez volt az:
Egy 50 g tömegű nyílvesszőt 20 m/s sebességgel függőlegesen felfelé lövünk ki.
a) Milyen magasra emelkedik a nyílvessző?
b) Milyen magasan lesz, és mekkora mozgási energiával rendelkezik a nyílvessző 1 másodperccel kilövése után? (A közegellenállástól tekintsünk el; g = 10 m/s^2.)
Ezután még azt is megkértem, hogy amit készített azt ellenőrizze le, hogy mefelel-e a korábban megadott elveknek, és ha kell, módosítsa annak megfelelően, a végeredményt pedig egy dokumentumban tegye letölthetővé nekem. Ez IDE KATTINTVA.
Ezután megtettem ugyanezt diszlexiával is, annak az eredménye ITT ÉRHETŐ EL.
Természetesen szükség volt rra, hogy átnézzem, itt-ott kicsit javítsam is a dokumentumot, de mégis pár perc alatt sikerült egy feladatot három különböző formában előállítanom.
