A hétvégi Digitális pedagógus konferencián Hartlein Károly demonstrálta, mennyire nem vagyunk még digitális pedagógusok. Egy Powerpoint 2010 bemutató közepén megnyomott egy gombot a billentyűzeten, mire feketévé vált a képernyő. Nem a projektort kapcsolta ki, nem egy fadarabbal takarta el a lencsét, egy gombot nyomott meg. A kérdésére a teremben senki nem tudta megmondani, hogy miként csinálta, pedig azt mindannyian beláttuk, hogy remek trükk.

A titok nem bonyolult, a b billentyűt nyomta le (b mint black azaz fekete), azt is bemutatta, hogy ugyanezt fehér képernyővel is lehet, nem nagy meglepetésre azt a w billentyűvel (white vagyis fehér). Ezek után gondoltam, hogy utánanézek, mit tud még a Powerpoint vetítés közben és kiderült, hogy van még nem egy érdekes lehetőség benne.

Ma egy újabb kollázskészítő oldalt ajánlunk, a neve Collage Maker és ITT TALÁLHATÓ. Különlegessége leginkább annyi hogy ezt az oldalt két magyar fiatal gondolta ki és valósította meg, ráadásul a fiatalabbik még csak most érettségizett. Az alkalmazás használata nagyon egyszerű, fel kell tölteni a képeket, hátteret választhatunk hozzá, van némi extra (pl. szöveget tehetünk a képre, vagy hátteret választhatunk neki), majd fel a képek feltöltése után (ami szintén gyorsan és flottul ment), elmenthetjük az elkészült képet a gépünkre. Az igazság az, hogy nagyon szimpatikus az, hogy egy alkalmazást átgondolva, profi weboldalt épített ez a két fiatal fiú, drukkolunk, hogy bejöjjön, bár a kollázskészítők terén igencsak komoly konkurenciájuk van, elég ha csak a Microsoft AutoCollage nevű ingyenes szoftverére gondolunk.

Van egy szöveg, amit nagyon szeretnénk megtanítani. Jó lenne egy olyan 'lyukas szöveg' feladatot csinálni, ahol vagy bizonyos nyelvtani szempontból (pl. az összes kérdőszó vagy kötőszó) törlődnek szavak, vagy pedig egész egyszerűn mondjuk minden negyedik szó hiányzik. Ezt természetesen meg lehet csinálni egy szövegszerkesztőben, de elég macerás. Kell lennie egyszerűbb, gyorsabb megoldásnak, gondoltam ... és valóban van. IDE KATTINTVA egy nagyon egyszerű, mégis rendkívül jól használható alkalmazást találhatunk (igaz, angolul). Nem kell mást tennünk, mint bemásolni a szöveget, kijelölni, hogy mit tegyen vele (pl. beállíthatjuk, hogy minden harmadik szót vegye ki), ezután kattintsunk a Submit gombra és már vihetjük is a kész lyukas szöveget. Ha interaktív, online feladatot szeretnénk, az sem akadály. Az egyetlen gond, hogy az elkészített online feladatot nem menti el nekünk, és én nem találtam olyan opciót, amellyel saját gépünkre menthetjük. Ez kétségtelenül hátrány, de az működött, hogy megkapták a diákok a szöveget, elolvasták, majd az oldal segítségével elkészítették saját feladataikat, végül nekiálltak a munkának. Meglepően jól működött. Érdekes lehet még a C-test generátor, ahol minden második szó fele, vagy egy betűvel több van kihagyva.

Ha valaki másokkal dolgozik online feladatokon, az alábbi két szcenárió közül az egyik bizonyára ismerős lesz: a másik nem ért valamit, vagy ő nem ért valamit. Hová kell itt kattintani, nem értem a menürendszert, én ezt így nem tudom használni stb. Ezután jönnek a hosszadalmas és elkeseredett próbálkozások, úgymint 'írd le pontosan, hogy mit csináltál' vagy 'csinálj minden problémáról egy képernyőképet'. Akárhogyan is van, ez a folyamat az egyik szereplőnek sem szokott kellemes lenni. A QuickScreenShare (ITT TALÁLHATÓ) ezen segít. Semmit nem kell a gépünkre telepíteni (de Java kell, hogy legyen rajta), egyszerűen beírjuk, hogy a másik vagy a saját képernyőnket szeretnénk megosztani, adunk egy nevet, majd kattintunk a Start gombra. Ezzel megosztottuk egymással a képernyőképünket, és elég a saját gépünkön megmutatni, mit hogyan is kell. További izgalomra adhat okot az a plusz szolgáltatás, hogy (amennyiben a másik hozzájárul és békén hagyja az egerét) át is vehetjük a másik eszköz felett az irányítást, és a saját egerünkkel motozhatunk a gépén, így segítve. Ezt az utóbbit még magam sem próbáltam, de ígéretesen hangzik!

Egy rövid videóval kedveskedünk ma, amely összesen három olyan rendkívül egyszerű alkalmazást mutat be, amelyek mindennapi haszonnal kecsegtetnek. Az első a képmetsző; ezzel bárhonnan, bármikor két kattintással tudunk képeket kivágni (például remekül működik akár egy flash játék esetében is, abból is könnyedén tudunk kimetszeni egy képszeletet, ha valamiért ki szeretnénk emelni). Van aztán a hangrögzítő, ami megoldja a 'nincsen diktafonom, nem tudok otthon hangot felvenni' problémát iskolai projektek esetében. Válaszolhatjuk ezentúl bátran: "de van diktafonod, csak egy mikrofonos fejhallgató kell hozzá, az pedig az, amivel minden nap a Skype-on lógtok a haverokkal'. Végül a Sticky notes alkalmazást mutatjuk be, amivel villámgyorsan lehet az órán agyvihart kezdeményezni. Link pedig mindehhez csak egy kell, ti. a videóé, ahol mindezt meg is mutatjuk. Ez pedig ITT TALÁLHATÓ!

Megvallom, nem szeretem a táblavázlatot, szerintem gyakran több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Gyakran látok olyan ppt-ben elkészült vázlatokat, amiken szépen megfogalmazott mondatokban (gyakran 6-8 pontos betűvel) sorakozik a szöveg. Ezekkel két bajom van, vagy felolvassa a tanár, de akkor mi szükség van a tanárra (remek szövegfelolvasó programok vannak már), vagy valami másról beszél és akkor a diák nem tudja, mire figyeljen, azt írja le amit a tanár mond, vagy azt, ami kivetítve van. Kérdés az is, hogy mit kezdjünk egy szépen, szabatosan előre elkészített vázlattal (pl. ppt-ben vagy akár Notebookban), adjuk oda előre vagy akár az óra után a diákoknak vagy ne? Ha már létezik jól megosztható forméban, akkor miért nem adjuk oda? Ha meg odaadjuk, akkor miért jegyzetelne a gyerek az órán, ha utána úgyis kap egy jobb vázlatot?

A szépen elkészített Powerpointok helyett eddig általában az interaktív táblára jegyzeteltem, esetleg pár kép volt bekészítve, amiket feldobáltam a táblára. Az így keletkezett vázlatot azonban nem nagyon volt érdemes megosztani (részben azért mert elég csúnyán írok), a cél amúgy is az lenne, hogy maguk a diákok tanuljanak meg jegyzetelni. Az elmúlt hetekben azonban Ázsia földrajzát tanítottam és eszembe jutott egy alternatív megoldás. Egy Prezire raktam fel Ázsia térképét majd az egyes területekhez, amikor tanultunk róluk mindig odakerült egy-két kép, ami a fontosabb fogalmakkal kapcsolatos, esetleg magyarázatként egy szó alá. Az eredmény IDE KATTINTVA látható.

Nagy a verseny az ingyenes tárhelyek szolgáltatói között. Leginkább a Google Drive (Google), a Skydrive (Microsoft) és talán a Dropbox (Dropbox) verseng a felhasználók adataiért. A Google és a Microsoft is gőzerővel fejleszt, hogy lépéselőnybe kerülhessen (ITT írtunk már erről). Eleddig az egyik kétségtelen előnye a Google-nek a Google form, azaz a kérdőívkészítő alkalmazás volt, míg a Skydrive több tárhellyel, illetve többek között az Office ingyenes online verzioójával, valamint a OneNote alkalmazással hasított. Újabb fejlemény a Skydrive-on az Excel survey elindulása, amely segítségével most már a Microsoft oldalán is tudunk kérdőíveket készíteni. Kipróbáltam, egész jól működik, barátságos a felhasználói felülete is, szóval lehet, hogy ismét olyasmit csináltak, ami működik, és még az iskolában is hasznunkra válhat :) Rövid bemutató a lapozás után.

Emlékszem, amikor először láttam, hogy egy barátom a különböző ablakok között a Windows-ban úgy közlekedett, hogy az Alt+Tab kombinációt használta. Eltanultam tőle persze, és elhatároztam, hogy megpróbálok néhány hasznos billentyűkombinációt megtanulni, hogy gyorsabban végezhessek a feladataimmal. Most olyan kombinációkról szólunk, amelyek valóban hasznosak, ám sokszor nem használjuk őket. Azt már láttuk, hogy a nyitott ablakok között az Alt+Tab kombinációval ugrálhatunk, de ez még csupán a jéghegy csúcsa. Lapozás után a többi izgalmas ötlet!

Egyre több a részképesség gyengeséggel küzdő gyerek, az iskolák pedig ritkán vannak felkészülve. Gyakran kapják ezek a gyerekek azt a könnyítést, hogy számítógépen is dolgozhatnak, de ez nem minden esetben megoldás számukra. A közelmúlt diszlexia kutatásai arra az eredményre jutottak, hogy nem mindegy, milyen betűtípussal olvas a diszlexiás. Érdekes módon azonban nem a másoknak is könnyen olvasható betűk azok, amelyek megfelelőek a számukra, hanem éppen azok, amikket mások nehezebben olvasnak. Ők is több időt töltenek ezek olvasásával, de emiatt sokkal kevesebbet is hibáznak.

Ezért is javasolják az egyébként méltán sokat szidott Comic Sans betűtípus használatát. Van azonban egy olyan betű, amit kifejezetten a diszlexiásoknak fejlesztettek ki, ez az OpenDyslexic nevű (ITT TALÁLHATÓ). Sajnos az ő és ű betűkkel meggyűlik a baja, de talán akad majd valaki, aki képes ezt orvosolni.

Egy barátom lánya kapta meg karácsonyra a Kluty Animation című könyvet, ami elsődlegesen a tárgyanimácók készítéséhez ad ötleteket. Olvashatunk benne arról, hogy miként animálhatunk hétköznapi eszközökből, gyurmából, kivágott papírfigurákból vagy akár élő személyekkel is remek filmecskéket. Amiért most idekerült az nem a könyvajánls, hanem a könyv wevoldala (ITT TALÁLHATÓ), itt ugyanis 17 remek kis filmet találhatunk.

Mindegyik film más technikával készült és remek ötleteket adhat ahhoz, hogy miként használhatjuk fel ezt a technikát a tanításban is. Tulajdonképpen bármilyen porjekthez remek szórakozás lehet ilyen filmecskéket csinálni, hasznltam például a sejtosztódás tanításához is. De egyszerűen csak mulatság kedvéért is jó lehet ilyen filmeket csinálni, szakkörön vagy a napköziben.