Talán még vannak, akik emlékeznek az episzkópra. ez a jókora masina arra volt hivatott, hogy egy könyvből képeket vetítsen ki. Szemben az írásvetítővel ehhez nem kellett átlátszó fólia, nyugodtan lehetett a meglévő ábrákat használni. Jókora egy dög volt és természetesen zúgott, mint a veszedelem. Mára már (akárcsak népszerűbb testvére az írásvetítő) kiment a divatból. Az írásvetítőt felváltotta a projektor, az episzkópot pedig a dokumentumkamera.

A dokumentumkamera nem egy olcsó mulatság, de az Inscrutables oldal érdekes otthoni barkácsmegoldást ajánl helyette (ITT LÁTHATÓ). Nincs más dolgunk, mint egy kicsit jobb minőségű webkamerát (legalább 2 megapixel felbontásút, az ilyenek már 400 forint körüli áron beszerezhetők) rászerelni egy régi asztali lámpa vázára. A használathoz javasolt a Debut program használata, amivel a webkamera képét könnyedén kivetíthetjük. A programot IDE KATTINTVA tölthetjük le.

Írtunk már arról, hogy a Twittert hogyan is kellene (ha kellene egyáltalán) az oktatásban használni. Sok tépelődés után úgy döntöttem, hogy megpróbálom. Először egy nyelvtan feladatot oldottunk meg angolórán a Twitter segítségével. Tipikus nyelvtani transzformációs feladat volt (pl. He is interested in football. KEEN Megoldás: He is keen on football.). Azon gondolkodtam, hogy milyen igaz az, hogy az iskolában sigorú büntetést kap az aki puskázik, majd a munkahelyeken rengeteget költenek arra, hogy megtanítsanak minket arra, hogy együttműködve sokkal könnyebb megoldani bármilyen problémát. A lapozás után elmesélem, hogy hogyan zajlott a feladat 'twitterizálva', és mik voltak a tapasztalataim.

Fontos (már-már azt írtam, hogy 'sarkalatos' - de aztán mégsem, mert annyira nem fontos talán) a tanár / iskola életében a visszajelzés, a 'tanárértékelés'. Ennek egy formája a Mark my professor.com (ITT TALÁLHATÓ), ahol egyetemi oktatókat tudnak a hallgatók (szigorúan névtelenül) osztályozni. Ez egyrészt remek, hiszen a többi hallgató a vélemények alapján választhat magának a következő félévben oktatót (vagy, ha nem is választhat, legalább tudhatja, hogy mire készüljön), ugyanakkor kétségtelen, hogy helyet adhat igazságtalan vádaskodásnak is. Olyan ez, mint ha a Vaterán valakit kicsit rosszabbul értékelsz (mert tényleg nem azt küldte, amiről szó volt), mire ő mindenben lehúz, mint vevőt, és nem nagyon tudsz mit tenni ellene. Hasonlóan 'necces' lehet, ha egy tanárt szexi-nek jelölnek meg, hiszen  - mondhatja - oktatni járunk az egyetemre, nem szexuális tárgynak. Ez persze nem fair, és mindenki másképp is dolgozza fel. Rövid, informális kutatás után elmondható, hogy elég sok oktató tudja, hogy írnak róla az oldalon, az viszont vicces, ha valaki elég látványosan önmagát csupa '5'-re értékelve vitatkozni kezd a hallgatókkal. Természetesen van egy réteg, aki nem is hallott az oldalról, de ha szólnak neki, hogy rajta van, azért megnézi.

Ahogy kezdünk megbarátkozni a Twitter szolgáltatással, úgy látjuk egyre több hasznát is. Nagyszerű eszköz az információszerzésre, hogy tudjuk, mi van a világban és mi van a barátainkkal, de ennél sokkal több is. Nagyszerű eszköze lehet a visszajelzésnek is. ehhez nincsen másra szükség csak egy közös címkére, úgynevezett hashtagre. Ha például a Kodály Iskola sulinapjáról van szó, akkor ez lehet a #kodalynap. Ezek után könnyen megjeleníthetünk minden olyan üzentet, amiben ez a címke szerepel és máris van egy, az sms-falakhoz hasonló visszajelző rendszerünk.

Korábban említettük a Twijector alkalmazást, ami pontosan ezt teszi lehetővé (ITT ÍRTUNK RÓLA). A NYESZE konferencián ki is próbűltuk, remekül működött. Ugyanezt tudja csak sokkal látványosabban az Another Tweet on the Wall (IDE KATTINTVA). Itt is csak meg kell adnunk a követni kívánt címkét és máris jelennek meg sorra az üzenetek. Különbség a korábbihoz képest, hogy itt a legutóbbi néhány váltakozik folyamatosan, tehát egy állandó mozgó, változó, izgalmas felületet látunk még akkor is, ha éppen nem ír senki semmi újat.

Érdekes, netán hasznos szolgáltatás lehet a Tweetmetrics (IDE KATTINTVA található), ahol egy bármelyik felhasználónak írt levelet, kommentet, retweet-et, mindent ki lehet gyűjteni. Nem kell mást tennünk, mint bejelentkezni a felhasználónevünkkel, és máris gyárthatjuk a statisztikákat a tevékenységünkről. Természetesen az ekkor lesz igazán érdekes, ha lelkesen, sokat, és sokakkal tartunk a Twitter-en kapcsolatot - akkor viszont igazán érdekes lehet!

Nem mindig tudjuk pontosan, hogy mit, mikor, miért törölnek a YouTube-ról. A YouTube most elindította Szerzői Jogi Központját (IDE KATTINTVA található), ahol tartalomtulajdonosok, illetve felhasználók (videót feltöltők) egyaránt tájékozódhatnak például arról, hogy miért törölhetnek egy videót akkor is, ha azt mi csináltuk, és csak a családunk szerepel rajta, de a szerzői jogi törvényeket is elmagyarázzák nekünk (pl. mi történhet, ha feltesszük a Simpson család legutóbbi részét). Az oldal szerencsére magyarul is elérhető, és elég részletes ahhoz, hogy segítsen eligazodni minket a YouTube szerzői jogi útvesztőjében. Kötelező olvasmány diákoknak, tanároknak, mielőtt az első videójukat feltöltenék a YouTube-ra!

Videókat jó használni az órán, de gyakran előfordul, hogy csak egy részéletre lenne szükségünk. Lehet, hogy nem akarjuk megmutatni egy történet folytatását, vagy akár az lenne a feladat, hogy rakjanak össze egy történetet a részletekből. Erre való a TubeChop oldal (ITT VAN), nincs más dolgunk, mint megadni a YouTube videó címét majd beállítani a részlet elejét és végét. Ezután megkapunk egy címet, amin elérhető a részlet. Ilyen például EZ ITT.

Még hasznosabb lehet, hogy a videórészleteket beilleszthetjük a saját oldalunkra, blogunkba, digitális osztálytermünkbe is.

Az utóbbi időkben egyre többet és többet beszélünk itt a TanárBlogon is a Személyes tanulási hálóról (leánykori nevén Personal Learning Network), arról a hálózatról, ahonnan összegyűjtjük a számunkra fontos és érdekes szakmai tartalmakat. Ma már magyarul is egyre több tanárok, pedagógusok, szakemberek által írt blog, különféle oldal érhető el, ráadásul egyre többen twittelnek is. Ha mindezek mellé még mondjuk a szaktárgyi blogokat, webes forrásokat is hozzávesszük, könnyen aljutunk oda. hogy naponta három-négy órát tölthetünk el azzal, hogy naprakészek maradjunk.

A problémára persze van megoldás, ez a hírolvasók használata. A hírolvasókkal egybegyűjthetjük az általunk követett hírforrásokat, blogokat, twitteket és nagyon könnyedén szemlézhetjük őket. Félretehetjük későbbi olvasásra, ami nem sürgős és eltehetjük, amire később is szükségünk lehet. Az IKT AKADÉMIA legújabb fejezete (IDE KATTINTVA) ezekről az alkalmazásokról szól.

Egyre több gyerek használ az órán laptopot. Gyakran azért, mert valamilyen részképesség problémával küzdenek. A számítógépes jegyzetelés igazán nagy segítség lehet a diákoknak, de a tanárnak is. Nem könnyű azonban olyan programot találni, ami kifejezetten alkalmas lenne erre a célra. Sokan a szövegszerkesztőt használják jegyzetelésre, ami nem tökéletes megoldás.

Meglepő lehet, de a legtöbbünk gépén ott lapul egy program, ami kifejezetten erre a célra termett. Az Office irodai csomag része a OneNote, amit jegyzetelésre találtak ki. Ami még izgalmasabb, hogy a programnak van online változata is, amivel izgalmas együttműködési lehetőségek nyílnak meg. A programot (és még sok kollaborációs lehetőséget) mutatja be az IKT Akadémia új fejezete (IDE KATTINTVA).

Az internet tanórai alkalmazásának legfontosabb és örökké visszatérő kérdése a biztonság: mennyire biztonságos a diákokat ráengedni a világhálóra, hogyan győződhetünk meg arról, hogy mi a valódi és mi a csalás a hazugság? Ha jó IKT használó tanárok akarunk lenne, profinak kell lennünk az internetbiztonság kérdéséből is.

A Microsoft IKT Akadémia (ITT AZ OLDALA) egyik új anyaga (IDE KATTINTVA) példán keresztül mutatja be, hogy miként leplezhető le kis ráfordítással az internetes csalás. ezen túl még olyan oldalakat is bemutat, amik segíthetnek a tanároknak és a diákoknak is abban, hogy biztonságosan mozogjanak a neten. Érdemes beleolvasni!