Többször előfordult, hogy YouTube videót szerettem volna használni, de nem az egészet, hanem egy kis részét csupán. Erre van több alkalmazás, most a Splicd nevűt ajánljuk (ITT TALÁLHATÓ), ahol nincs más dolgunk, mint beírni a kezdő, illetve a végpontot, majd egyetlen kattintással kivághatjuk a számunkra kedves részt a videóból. Ezt aztán egy link segítségével meg is oszthatjuk másokkal, beágyazhatjuk blogunkba, vagy digitális osztálytermünkbe. Ennél egyszerűbb megoldás a problémára nem nagyon létezik, ráadásul valóban csak egyetlen mozdulat, és semmilyen IT előélet, vagy tudás sem kell hozzá.

Nyelvtanárként fontos, hogy gyorsan meg tudjam találni egyes dalok szövegét. Természetesen a Google eddig is segített, csak az volt nagyon zavaró, hogy a keresőoldal által megadott találatok legtöbbször mindenféle felugró ablakokkal, reklámokkal vannak megtűzdelve, nem ritkán pedig a vírusirtónak is adtam így munkát. Ha mindez nem lenne elég, a szöveget nem mindig könnyű kimásolni, ha egyből Word-be teszem, rengeteg 'szemét' marad benne. Ezért is örültem, hogy rátaláltam a Songrabbit nevű oldalra (ITT TALÁLHATÓ), ahol egyszerűen beírom a  keresett szám címét, kattintok, és már vihetem is a dalszöveget. Ajánlom mindenkinek, aki hasonló helyzetben találja magát!

Nagy valószínűséggel a közeljövő nagy dobása az oktatástechnikáűban a Microsoft test érzékelő kontrollere a Kinect lesz. Ahogyan az interaktív táblák létjogosultsága ma már egyértelmű, amiként a szavazórendszerek is egyre jobban válnak részévé a modern oktatásnak, a Kinectnek is ott lehet a helye a jövő osztálytermében.

Most még abban a fázisban vagyunk, amikor még csak az első tapogatózások folynak, mire is lehet jó ez az eszköz. Vannak azonban máris nagyon izgalmas dolgok a virtuális zongorától a diszlexiásokat segítő betűrajzokig. Az alábbi videóban az látható, miként használható fel a Kinect a prezentációk színesítésére. Elsődlegesen az e-learning anyagokban lehet a korábban screencastok alternatívája, ha maga az előadó is megjelenhet a képen, sőt azt manipulálhatja is.

Arról már sokat beszéltünk, hogy diákként (esetleg tanárként) mire lehet, érdemes, kellene stb. használni a Facebook-ot. Egy infografika abban nyújt segítséget, hogy vajon a szülők miként állnak a közösségi oldalhoz. A megkérdezett (amerikai) szülők 55%-a használja az alkalmazást arra, hogy kövesse gyermeke életét (vagy kémkedjen utána- nézőpont kérdése), ebből 11% kifejezetten azért csatlakozott a közösséghez, hogy a csemetéjén tartsa a szemét. Leginkább az állapotfrissítéseket olvassák (40%), de a betegelt képek között is sokan tallóznak előszeretettel (29%). Mindösszesen 16% jelöli be a gyerekét, 4% viszont elutasításra talál. És hogy mindezt miért teszik? Közel 40% úgy érzi, hogy nagyon félti a gyerekét, de vannak sokan, akik másképpen nem is tudnak tájékozódni junior mozgásáról. Érdekes még, hogy elég sokan kémkednek elsősorban azért, hogy elkerülhessenek kínos helyzeteket a családban. Külön érdekesség ugyanakkor, hogy nem a Facebook a szülők első védelmi vonala, hiszen 76% rendszeresen ellenőrzi a böngészőben az előzményeket (azaz ellenőrzi, hogy az utód milyen weboldalakat nézett meg), és 23% még attól sem riad vissza, hogy az elküldött levelek mappában böngészgesse gyermeke levelezését. Az persze a másik oldal, hogy Amerikában 13 év a korhatár, amely felett valaki pl. a Facebook-ra regisztrálhat, de azért becslések szerint 7.5 millió 13 éven aluli van az oldalon. 20 millió felhasználó pedig 18 éven aluli. A tanulság: az internet fantasztikus lehetőségeket rejt a minden lében kanál szülőknek, vagy - ha úgy tetszik - segít megvédeni a gyermekünket (esetleg még az esti beszélgetést is kiválthatjuk néhány jól irányzott kattintással).

Aki próbált már olyan videót felvenni, amin beszélnie kellett, az tudja, hogy nem véletlenül tanulnak négy évig a színművészetin. Az ember a legegyszerűbb webkamerás felvétel közben is belebotlik a mondandójába, belekavarodik egy mondatba, aztán dobhatja el az egészet és kezdheti előröl a felvételt. Így volt ez eddig, de most már van megoldás. A Cueprompter nevű oldalon (IDE KATTINTVA)egy online súgógépet találunk.

Megírhatjuk előre a szöveget, időzíthetjük, vagy beállíthatjuk, hogy kattintásra lépjen tovább. A felvételkor nincs más dolgunk, mint kedvesen a webkamerába nézni és felolvasni a szöveget, ahogyan azt a világ minden tévébemondója teszi.

A TanárBlogon ezidáig közel 2500 érdekes, hasznos, osztályteremben kipróbált oldalról, alkalmazásról írtunk. Talán ennyi értelmes, az oktatásban is felhasználható poszt mellé odafér néhány kevésbé komoly oldal, amely talán - ha mást nem - mosolyt csalhat mindenki arcára. Ilyen a Varázsgomb (Magic Button), ahol egyetlen gombnyomással mindent helyre lehet hozni, és minden rendben lesz. IDE ÉRDEMES KATTINTANI, hogy megtapasztalhassuk a Varázsgomb mindenható erejét! És előre is elnézést!

Írtunk régebben már arról, hogy milyen hasznos lehet az internetes címeket (URL-ek) lerövidítő alkalmazások, mint pl. a TinyURL (ITT TALÁLHATÓ), vagy a Bit.ly (ITT ÉRHETŐ EL). Nincs más dolgunk, mint beírni a hosszú címet, majd kattintani, és már meg is kapjuk a rövid, akár papíron is publikálható (vagy akár pl. a Twitter-en, ahol minden karakter számít). Most azonban fordult a kocka, és elkészült az UnTiny.me nevű alkalmazás (IDE KATTINTVA lehet meglátogatni), ahol pont az ellenkezőjét tehetjük mindennek; a rövidített címekről megtudhatjuk, hogy hová is mutatnak valójában.

Egy táborban mindig nehéz az elválás. Ezt régen címek cseréjével próbáltuk enyhíteni, tudván tudva, hogy valószínűleg soha nem találkozunk már. Hogyan is futhatnánk össze, ha ő Nyíregyházán, és pedig Kaposváron ... . Ma egy ilyen élmény webkettes változatának voltam szem- és fültanúja. Hárman ültünk (felnőttek) fáradtan egy asztalnál, mikoris odajött egy tízévesforma kislány, egy papírt lobogtatva, és ezt mondta: Sziasztok, figyelj, leírnátok ide a Facebook-otokat, meg az email címeteket? Kicsit értetlenül néztünk, hiszen az email cím még csak-csak, de hogy a Facebook-unk? Mivel látszott, hogy nem értjük, kedvesen magyarázni kezdte a kislány: Tudod, amit beírok a Facebook-on, hogy be tudjalak jelölni. A mellettem ülő (sokat látott) felnőtt táborvezető erre visszakérdezett: Azaz a NEVEMET? Mire a kislány: Persze (az arcán ez látszott: mit nem lehet ezen érteni?). Itt tartunk feleim: az ember neve = Facebook. Miután hitetlenkedve megadtuk a kért adatokat, a kislány búcsúzóul hozzátette: De aztán visszajelöljetek ám ... már ha tudjátok, hol kell bekapcsolni a számítógépet. Kuncogás, kislány el. Én meg azt gondoltam: ha én ezt a klubban egyszer elmesélem!

Itt a bizonyítványírás boldog időszaka. Több olyan iskola is van, ahol a jól megszokott jegyek mellé szöveges értékelést is kapnak a diákok. Ez persze nagyon sokféle lehet, van, ahol minden tanár mélylélektani elemzést és pedagógiai szaktanulmányt ír minden egyes diákról és vanahol a szöveges értékelés csakannyit jelent, hogy pár kategória közül aláhuzogatják a tanulóra megfelelőket. A mellékelt és letölthető Excel állomány segíthet abban, hogy tartalmas szöveges értékelőket készítsünk és ne is kelljen ezzel nyolc hetet dolgoznunk.

A fájlban különféle (összesen 5) szemponthoz adhatunk meg számértékekekt (például szódolgozatok, órai munka, késések száma stb.), majd minden kategóriaára megadhatjuk az egyes intervallumokhoz tartozó szövegeket. Az Excel automatikusan összefűzi az egyes diákokra vonatkozó szövegrészleteket és generálja belőle a szöveget. Az így megkapott Excel állományból azután Wordben nagyon könnyen készíthetünk például körlevelet. Természetsen az így generált szöveg csak kiiindulópont lehet (de annak nagyszerű) érdemes valódi személyes gondolatokat is hozzáfűzni azután mindenkinek. Az Excel használatát bemutatjuk egy videóban is:

Új, fontos fogalom született, a neve 'digitális jóhír', és már most sokan azt rebesgetik, hogy ezt talán iskolában is tanítani kellene. Gondoljunk bele: a most 16 évesen felelőtlenül a Facebook-ra feltett, ránk nézve már felnőtt szemmel nem annyira hízelgő képeket soha nem tudjuk letörölni, illetve mindig felkutathatók lesznek. Már ha valaki fel szeretné ezeket kutatni. Márpedig úgy néz ki, hogy egyre többen végeznek (és végeztetnek) online kutatást egy állásra jelentkezőről. Ehhez nem is mindig kell nagy apparátus, hiszen például az Openbook nevű oldalon gond nélkül kereshetünk a Facebook állapotfrissítések között. Meglepő, hogy mennyire nem figyelnek még a felnőttek sem arra, hogy mi mindent tesznek nyilvánossá magukról. Egy kutatás nemrégiben kimutatta, hogy a Facebook felhasználók kb. 47%-ban tesznek közzé nem szalonképes kifejezéseket nyilvános oldalukon. Gyakran találhatunk 'milyen szemét ez a tanár', vagy 'gyűlölöm a főnökömet, ezt a primitív állatot', jellegű kiírásokat.