Mi minden kell az IKT sikeres alkalmazásához? Sok minden, persze, de nem utolsósorban eszközök. A minap akadtam bele az ITT TALÁLHATÓ igen érdekes gyűjteménybe az EdShelf oldalán, ahol ilyen - oktatásban használható - alkalmazások közül szemezgetnek. Ezekből aztán gyűjteményeket is lehet (tisztességes webkettes oldal lévén) összeállítani, amelyeket nyilvánossá tehetünk. Érdekes a hivatkozott gyűjteményben található eszközök listája, amely fókuszában a videók és az óravázlatok állnak. Így hát megtalálhatjuk a TeacherTube, vagy éppen a YouTube Edu oldalai mellett tanári közösségek, vagy éppen óravázlat-megosztó oldalak linkjei is megtalálhatóak. Természetesen mindez csupán kedvcsináló a jéghegy csúcsáról, az EdShelf oldalára kattintva rengeteg csiszolatlan (vagy éppen már csiszolt) gyémántra bukkanhatunk. Egyetlen pici kényelmetlenség az oldalon, hogy magához az ajánlott alkalmazáshoz csak több kattintással lehet eljutni. Kattintsunk az ikonra, majd a következő oldalon a jobb oldali menüsor alján keressük meg a 'Visit Website' linket.

Rengeteg tartalom-gyűjtögető alkalmazás létezik (itt a Delicious, vagy a Diigo, ahol például könyvjelzőket gyűjtögethetünk, a Pinterest, vagy a Flickr, ahol képeket, és még sorolhatnám). Őszintén, nem hittem volna, hogy lesz olyan új(abb) alkalmazás, amelyik rá tud venni, hogy használjam. Nos, most is rám cáfolt a fejlesztők kreativitása, és azt kell mondanom, hogy mára lelkes Clipboard felhasználó lettem. Az eszközről a lapozás után rövid videóban is szólunk majd, elég annyi, hogy nem csupán weboldalakat, hanem az oldalak egyes részeit (tartalmát, konkrét szövegeket) tudunk nagyon gyorsan betárazni, és később akár megosztani, másokkal együtt keresni. Izgalmas, és még jól is néz ki (ITT TALÁLHATÓ az oldal maga), videó bemutató pedig a lapozás után!

Egyre többször találhatunk, kaphatunk PDF formátumban elkészített anyagokat, PDF kiterjesztésű dokumentumokat. Egyrészt örülhetünk neki, hiszen egyszerű a kezelése, olvasható, nyitható és zárható, másrészt nehéz helyzetbe kerülhetünk, ha mondjuk szeretnénk egy kisebb részt kivenni ezekből az anyagokból, vagy éppen kiegészítenénk valamivel, vagy szerkesztenénk őket. Ezt ugyanis nem lehet. Legalábbis egészen eddig nem, hiszen a PDF to WORD oldala (ITT TALÁLHATÓ) most frappáns megoldást kínál. Regisztráljunk, töltsük fel a PDF dokumentumot, adjuk meg (valós) email címünket, a többit bízzuk az alkalmazásra. Ő konvertálja nekünk Word-be a kérdéses anyagot, majd szimpatikusan elküldi az általunk megadott email címre (csatolmányként!). Kellemes változást, változtatást.

Mi minden történik az interneten egyetlen perc alatt? Erre ad választ egy újabb érdekes videó. A lapozás után megtekinthető (sajnos angolul), de néhány adaton érdemes elgondolkozni. A sávszélesség, illetve a felhasználók számának bővülése az online tartalom robbanását hozza magával. Például nemsokára percenként 100 000 twitter bejegyzés fog születni. Néhány további érdekes adat (percenként): 30 órányi újonnan feltöltött videó a YouTube-on, 6 millió Facebook oldalletöltés, 20 millió képet nézünk meg a Flickr-en, valamint 47 000 alkalmazást töltünk le. Ugyanakkor szintén percenként 45 rosszindulatú oldalt jelentünk be, és a világ internet forgalma egyetlen perc alatt 230 000 DVD-re férne rá. 2015-re várhatóan már 15 milliárd eszköz lesz az internetre kötve, 11-szeresére nő a mobil internet forgalom, 3-szorosára a globális internet forgalom. Íme, ezt a (szép új?) világot jósolják nekünk most. És ahogy ígértük, mindez vizuálisan is vonzó formában megtekinthető a lapozás után.

A http://www.szokikerd.weboldala.net/ olyan weboldal, mely nagymértékben megkönnyíti a tanárok munkáját és a tanulók nyelvtanulását , különös tekintettel a szavak kikérdezésére, memorizálására és a fejlődéskövetésre. A weboldalt Páli Dániel gimnáziumi tanuló készítette.

Érdekes kísérletet kezdtem a beadott feladatok javítására. Több gondom is volt a beadott esszékkel, illetve nyelvtani feladatokkal, vagy egyéb feladatlapokkal, gyakorló anyagokkal (nyelvtanár lévén ezekkel találkozom a legtöbbet). Az zavart, hogy nem tudtam jó, valóban hatékony visszajelzést adni. Vagy lepontoztam analitikusan, és akkor a pontok számítottak (és a jegy), a javított dolgok nem, vagy hosszú kommentárt írtam mialatt javítottam, amit szintén nem olvastak el, vagy csak nagyon ritkán és nagyon felületesen, viszont megírni 10 perc volt. Vagy gyorsan kiadtam nekik és akkor csak 1 perc ment el az órából, vagy részletesen elemeztem mindazt, amit fontosnak tartottam, és akkor percekig tartott, amíg egy gyereknek kiadtam egy esszét - a többi addig nagyon unatkozott, illetve akár egy óra is elment vele. Hasonló egy nyelvtani feladatlap kijavítása, ahol sok idő megy el a megoldások bediktálásával, illetve a magyarázatokkal, a kérdésekre pedig nem is mindig marad idő. Minderre egy csapással megoldást jelentett egy képernyővideó készítő szoftver, valamint a SMART Notebook együttese. Lapozás után megdöbbentő, leleplező részletek!

A TanárBlogon igyekszünk lépést tartani a pedagógia, módszertan újdonságaival, és ezekről megpróbálunk sűrűn beszámolni. A világ híreiből (és saját kutatásainkból) egyre inkább az szűrhető le, hogy az IKT használatának kérdése nem is annyira az IKT-tól függ, hanem a tanár pedagógiai szemléletétől. Ezért is írtunk a 'kicsit másképp mindent' elvről egy cikket. Erre - véleményem szerint - nem válasz egyes IKT eszközök bemutatása, mert ettől nem, vagy csak kevés dolog változhat. Pontosabban ennek is van szerepe, létjogosultsága (mi is csináljuk már 6. éve itt), de most már többről kell beszélnünk, mint a Quizlet-ről, vagy a GPS órai használatáról. Az egyik érdekes gondolat a kifordított osztályterem (flipped classroom), ahol megfordul a házi és a tanóra szerepe. A tanár (képernyő)videón felteszi a tényanyagot, amit el kell sajátítania a diákoknak, akik az órára már kérdésekkel jönnek, így az anyag 'leadása' lesz a házi. Ezért (is) kifordított. Ez nyilvánvalóan nagy váltás, és félelmetesnek is tűnhet. A lapozás után mutatok eg olyan példát, amit itthon, gimnáziumban terveztem és próbáltam ki - úgy látszik sikerrel. Mindezt anélkül, hogy teljesen kifordult volna az osztályterem önmagából :)

Korábban már írtunk többször is a Photosynth nevű programról (ITT TALÁLHATÓ és IDE KATTINTVA látható róla videóbemutató). A programmal panorámaképeket, akár félgömb panorámákat is készíthetünk, a mások által készítettek között böngészhetünk, bejárhatjuk velük a világot, de egy digitális fényképezőgéppel felszerelkezve magunk is csinálhatunk ilyeneket. A PIL Akadémia szakmai napján ötleteltünk közösen azon, hogy mire is lehetne használni a tanításban és számos jó ötlet adódott is (majd jönnek egy cikkben hamarosan), de azóta felfedeztem a program egy új lehetőségét is.

A Photosynth ugyanis nem csak panorámaképeket tud csinálni, hanem egy tárgyat körbefényképezve azt körbe is forgathatjuk és úgy is megnézthetjük vele. Megtehetjük ezt úgy is, ha körbejárjuk a dolgot és közben kattintgatunk, de még hatékonyabb, ha valamilyen forgótálra tesszük. Én egy IKEÁs forgatható tálcára (ILYENRE) raktam fel és így készítettem róla húsz képet a telefonommal. Érdemes valamilyen egyforma, egyszerű hátteret választani, akkor lesz jobb a végeredmény. Nagyszerűen használhatjuk arra, hogy a diákok munkáit, alkotásait érdekesen mutassuk be az osztály vagy az iskola honlapján. Így néz a kép, a kisfiam által készített birkát ábrázolja (persze jobb fényképezőgéppel több fotóból sokkal jobb lehetne):

Az Innovatív Tanárok Fóruma európai rendezvényén volt szerencsém Bruce Dixon előadását meghallgatni, aki a 21. századi készségekről (mi másról) beszélt. Nagyjából mindenki ugyanazt mondja el egyébként a témában, nagyon nagy változatosság ebben nincs: együttműködés, a tanár szerepének drasztikus átértékelődése, IKT értelmes használata, és személyre szabott tanulási útvonalak. Meg persze a gamification. Ami külön érdekes volt az előadásban az a példa volt, amit Bruce hozott. Egy alsós diáknak szánt házi feladat volt, hogy egy ősi indián tűzcsiholó eszközt készítsen. Nem ment neki igazán, ezért csinált egy videót arról, ahogy nem sikerül, majd feltette a YouTube-ra. A reakciók, kommentek alapján villámgyorsan siekrül t a kívánt célt elérni. A videó ITT TALÁLHATÓ a kommentekkel együtt. Érdemes megnézni, ha nem is biztos, hogy mindenkinek, minden kontextusban működne ez a dolog!

Egy kollégám jött oda hozzám minap a tanáriban, és egy gyerek írását tartotta elém kérdően. 'A mit szeretnél elérni az életben?' kérdésre ez volt a gyerek válasza: 'Szeretnék internetes mém lenni.' Mi ez? - kérdezte kissé ijedten a kolléga? Örülni kell ennek, esetleg lebeszélni a gyereket? Veszélyes ez rá? És ránk? Megnyugtattam, hogy annyira nagy baj nincs a gyerekkel, és igazából talán nem is szeretne mém lenni :) No de lássuk, mi is az a mém, és mi közünk nekünk, tanároknak, hozzá? A mémek rendkívül elterjedtek - ami nem csupán érdekes, hanem a mémek lényegéből fakadó szükségszerűség. Hiszen a mém pont ez: emberről emberre (szájról szájra) terjedő kulturális elem. Vagyis az internetes folklór egy része. Ilyen például egy manipulált kép, amely több változatban hihetetlen gyorsasággal terjed az interneten. A lapozás után következnek példák, illetve néhány ötlet az órai felhasználásra is.